Házi őrizetbe helyezték azt a korrupt volt rendőrt, akit korábban egy évtizedre ítéltek börtönbüntetésre.

Az ítélet szerint a NAKA gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó volt nyomozója kenőpénzekért manipulált két büntetőeljárást. Kučerka megpróbálta a szőnyeg alá söpörni a korábbi gazdasági miniszter, Peter Žiga unokaöccsének adócsalási ügyét, míg a másikban a főleg gázolajjal üzletelő dél-szlovákiai vállalkozókat segítette.

A bazini Specializált Büntetőbíróság bírája öt év házi őrizetre ítélte Marián Kučerka volt nyomozót, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) egykori munkatársát.

Kučerkának a munkanapok során este 19:00 és reggel 07:00 között, továbbá a hétvégéken és ünnepnapokon otthon kell lennie - ennek betartását lábpereccel fogják figyelemmel kísérni.

Továbbá Milan Cisarik bíró egy jelentős, 91 500 eurós pénzbírságot rótt ki az egykori rendőrre.

A mai döntés még nem végleges, hiszen az ügyész azonnal fellebbezett a tárgyalóteremben hozott ítélet ellen.

Újra kellettt dönteni a büntetéséről

Kučerkát 2023 júliusában tíz és fél év börtönbüntetésre ítélte el a Legfelsőbb Bíróság. Az ítélet szerint a NAKA gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó volt nyomozója kenőpénzekért manipulált két büntetőeljárást. Kučerka megpróbálta a szőnyeg alá söpörni a korábbi gazdasági miniszter, Peter Žiga unokaöccsének adócsalási ügyét, míg a másikban a főleg gázolajjal üzletelő dél-szlovákiai vállalkozókat segítette.

A jogerősen elítélt korrupt exrendőr egyetlen percet sem töltött börtönben, mivel még a bírósági határozat megszületése előtt Bosznia-Hercegovinába szökött.

A bíróság nemcsak börtönbüntetést szabott ki, hanem vagyonelkobzást is elrendelt. Ez a döntés végül újra a bíróság elé hozta az exnyomozó ügyét.

Kaliňák és a vagyonelkobzás kérdése komoly vitákat generál a politikai és jogi színtéren. A vagyonelkobzás, mint intézkedés, gyakran vitatott, hiszen nem csupán a jogi kereteket érinti, hanem számos emberi sorsot is alakíthat. Kaliňák, aki hosszú ideig a belügyminiszteri posztot töltötte be, számos intézkedést kezdeményezett, amelyek célja a bűnözés visszaszorítása és a közbiztonság javítása volt. Az ő nevéhez fűződő vagyonelkobzási akciók során sokan aggályosnak tartották, hogy a jogszabályok milyen mértékben védik az egyéni jogokat, és hogy nem válik-e az intézkedés politikai eszközzé. A vagyonelkobzás tehát nem csupán egy jogi eljárás, hanem egy komplex társadalmi jelenség, amely rámutat arra, hogy a bűnüldözés és a jogvédelem közötti egyensúly mennyire érzékeny kérdés. A téma további mélyreható elemzése és a különböző nézőpontok figyelembevétele elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, milyen hatással van ez a gyakorlat a jogállamiságra és a társadalmi igazságosságra.

2023. decemberében az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a büntető törvénykönyv egyik, teljes vagyonelkobzást előíró paragrafusa alkotmányellenes.

A beszélgetés középpontjában egy olyan jogi előírás állt, amely előírja a bíróságok számára, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetésekor kötelezően alkalmazzák a teljes vagyonelkobzást mint büntetési intézkedést.

Ebben a kategóriában durván negyvenféle bűncselekmény sorolható fel, mint például a maffiával kapcsolatos vádak, korrupciós ügyek, pénzmosás, adócsalás vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények. Azonban ahhoz, hogy a bíróságnak ne maradjon lehetősége mérlegelni a vagyonelkobzás ügyében, ezeket a bűncselekményeket a legsúlyosabb formájukban, szervezett keretek között és jelentős kárt okozva kellett elkövetni.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság nem a vagyonelkobzást mint olyan, hanem annak automatikus és kötelező alkalmazását nyilvánította alkotmányellenesnek a büntetőtörvénykönyv által meghatározott bizonyos bűncselekmények esetében.

A szóban forgó beadványt 2021 februárjában 30 ellenzéki, a Smer párthoz tartozó parlamenti képviselő terjesztette az alkotmánybíróság elé, Robert Kaliňák ügyvéd képviseletében. Érdekes, hogy a vitatott paragrafus már 2011 óta volt hatályban, ám a képviselők csak akkor kezdtek el aggodalmaskodni a létezése miatt, amikor a rendőrség több, a Smerhez köthető személyt is súlyos korrupcióval gyanúsított meg.

Az alkotmányellenes rendelkezések alapján büntetett elítéltek jogot formálhatnak perújítási kérelem benyújtására. Ezen keresztül kérhetik, hogy a korábbi ítéletükben szereplő, vagyonelkobzást érintő részeket érvénytelenítsék, vagyis megszüntessék azokat.

Azóta számos elítélt élt ezzel a lehetőséggel, így visszanyerte vagyonát például Dora Ferenc, akit 25 év börtönre ítéltek maffiagyilkosságok miatt. Ő a pozsonyi Piťo-klán egykori vezetője volt. Emellett Juraj Ondrejčák és Norbert Pakši is kiemelkedik a sorból: Pakši, aki korábban a különleges rendőrség igazgatóhelyettese volt, titkos információkat szivárogtatott ki a maffiózóknak, ami súlyos következményekkel járt.

Alacsonyabb bünetetés

Egy évvel ezelőtt Marián Kučerka megpróbálta érvényesíteni a perújítási kérelmét. E folyamat során nem csupán a korábbi vagyonát nyerhette vissza, hanem a bíróság döntése értelmében a neki kiszabott tíz és fél éves börtönbüntetést is megszüntették.

A bíró véleménye szerint az utóbbi intézkedés elengedhetetlen volt, mivel a vagyonelkobzás és a börtönbüntetés kérdései szoros összefonódásban állnak egymással; nem lehetséges csupán az egyik elemet eltávolítani.

Az ügy különlegessége abban rejlik, hogy az ítélet Kučerka bűnösségét megállapító része érintetlen maradt, míg a büntetésekre vonatkozó részleteket törölték.

Ez azt eredményezte, hogy az elítélt visszakapta a korábban elkobzott vagyonát, ugyanakkor a büntetését illetően újra a bíróság döntése vált szükségessé.

Miután a bíróság 2024 júniusában megszüntette a Kučerkára kirótt több mint egy évtizedes börtönbüntetést, Szlovákiában életbe lépett a kormány által elfogadott új büntető törvénykönyv, amely jelentős enyhítést hozottt a korrupt exrendőr ügyében is.

Kučerkát az eredeti büntetési tételek szerint tíz és tizenöt év közötti büntetés fenyegette a kenőpénzek elfogadásáért. A módosítások után azonban ez három és nyolc év közötti büntetésre csökkent. Ez azt jelenti, hogy a bírónak lehetősége nyílt őt próbára bocsátani, esetleg házi őrizetre ítélni - végül ahogy a pénteki tárgyaláson kiderült, a bíró az utóbbi mellett döntött.

Žiga és a gázolajosok

Ahogy azt már említettük, Kučerkát két kenőpénzes botrány miatt találta bűnösnek a bíróság. Az ítélet szerint a nyomozó 25 ezer euró kenőpénzt fogadott el Bernard Slobodníkon, a NAKA pénzügyi egységének korábbi vezetőjén keresztül Norbert Bödör vállalkozótól.

Cserébe Štefan Žigát, a volt gazdasági miniszter, Peter Žiga unokaöccsét kellett segítenie egy büntetőeljárás során. A Kučerka elleni per egyik koronatanúja Slobodník volt, aki azt állította, hogy Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány hívta fel a figyelmét arra, hogy Štefan Žiga cége körül is szaglásznak a rendőrök.

Štefan Žigát is később bíróság elé állították, 2024 októberében első fokon bűnösnek mondták ki Slobodník lefizetésében. Norbert Bödör nyitrai oligarcha ellen is vádat emeltek, azonban az új büntető törvénykönyv életbe lépése után az ügy elévült.

Kučerka legújabb korrupciós ügye a JOPI TRADE céghálózat köré szerveződő dél-szlovákiai vállalkozókhoz kapcsolódik, akik főként gázolajjal foglalkoznak. A bírósági döntés szerint Marián Kučerka és Bernard Slobodník összesen 200 ezer eurót fogadtak el Ľudovít Makótól, aki a Pénzügyi Hatóság bűnügyi osztályának volt vezetője. Makó azt nyilatkozta, hogy az összeg a gázolaj-kereskedelemmel foglalkozó üzletemberektől származott, akiket ekkoriban adócsalás gyanúja miatt vizsgált a NAKA.

Kučerkának és Slobodníknak meg kellett oldaniuk, hogy a kenőpénzekért cserébe a hatóságok ne zavarják meg az üzletemberek tevékenységét. Ennek érdekében biztosítaniuk kellett, hogy a rendőrség, ha akciót indít, ne végezzen házkutatást és ne helyezze őket előzetes letartóztatásba.

A JOPI TRADE körül csoportosuló vállalkozók közös nevezője, hogy nagyrészt egymással üzletelnek, eladósodott cégeket hagynak maguk után, ennek ellenére fényűző életet élnek. Az üzemanyagok értékesítésével foglalkozó céghálózatoknak hála például lovardákat is tudtak vásárolni - innen ered a "szlovák Texas" név is, amivel a sajtó illette a csoportosulást.

Ebbe a vállalkozói körbe tartozott a vágfarkasdi Kertész József is. Róla itt írtunk bővebben: