Hivatalos források alapján nyertünk információt arról, hogy eddig hány magyar katona vesztette életét az ukrajnai konfliktus során.

Napjainkban 520-530 magyar származású katona szolgál az ukrán hadseregben. Mostanáig pedig 72-77 magyar származású katona halhatott meg az orosz-ukrán háborúban. Erről Ukrajna budapesti nagykövetsége tájékoztatta a Magyar Hangot az újság kérdésére válaszolva.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnál érdeklődtek arról, hogy eddig hány magyar származású katona vesztette életét a fegyveres konfliktus során, de a tárca nem szolgáltatott választ. Ezzel szemben Ukrajna budapesti nagykövetsége reagált a feltett kérdésre.

A hadsereg kötelékében jelenleg 520-530 magyar származású katona teljesít szolgálatot. A legmagasabb rangú katona Robert Brovgyi "Magyar", aki az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszereinek főparancsnokaként látja el feladatait. Sajnos eddig 72-77 magyar származású katona vesztette életét a harcok során.

- fogalmazták meg.

Megjegyezték továbbá, hogy amikor Oroszország 2014-ben indított háborút Ukrajna ellen, akkor a kárpátaljaiak közül egy magyar származású katona esett el elsőként, és 2022-ben is ez történt.

Korábban az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke ugyanakkor 20-nál kevesebb magyar áldozatról számolt be, idézte fel a lap.

Közben a horvát Index arról írt, hogy orosz hekkerek egy csoportja feltörte az ukrán hadsereg adatbázisát, így állításuk szerint megtudták, hogy Kijev jelentése szerint az ukrán hadsereg 1,7 millió katonát veszített a harcok kitörése óta.

A hekkerek által közzétett információk meglehetősen szűkösnek bizonyultak, ráadásul az adatok alapos vizsgálatára sem fordítottak kellő figyelmet. Ennek következtében számos elemző kétségeit fejezi ki a közzétett adatok hitelességével kapcsolatban.

A horvát sajtó a legfrissebb hírek nyomán alaposan belemerült a statisztikák világába. Ennek eredményeként kiderült, hogy a veszteségekkel foglalkozó elemzők becslései alapján a harcok során eddig 160 000 és 200 000 közé tehető az ukrán fronton elesett katonák száma.

Ez a szám tartalmazza az ukrán fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a határvédelmi egységek, a nemzeti gárda, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) valamint a külföldi zsoldosok által elszenvedett veszteségeket.

A becslés egyik fő hiányossága, hogy kizárólag vagy szinte kizárólag gyászjelentéseken és nyilvánosan elérhető adatokon alapul, és nem tartalmazza a temetők adatait és más, nyilvánosan nem elérhető számokat, figyelmeztetnek a témában jártas statisztikusok.

A másik hadviselő felet illetően a Mediazona portál adatai szerint több mint 120 000 orosz katona vesztette életét. Azonban a portál saját becslései alapján a tényleges szám ennél jelentősen magasabb lehet, akár a 160 ezret is meghaladhatja. Ez a statisztika magában foglalja az orosz hadsereg, a Nemzeti Gárda, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Wagner-csoport tagjainak veszteségeit, valamint a harci cselekmények során elhunyt besorozott foglyokat is.

A háborúban a donyecki és luhanszki "népköztársaságok" (DNR és LNR) erői is sok veszteséget szenvedtek, ha őket is belevesszük a számításba, akkor Oroszország megközelítőleg 170 000 embert veszített el. Még egyszer, ezek nem hivatalos adatok, becsléseken alapulnak a számok.

A horvát Index által közzétett információk szerint Oroszország és Ukrajna a háború folyamán havonta körülbelül 30-40 ezer embert toborzott és mozgósított. Az orosz hatóságok a közelmúltban jelentős növelésről döntöttek, így a havi toborzási szám 60 ezerre emelkedett. E durva becslések alapján a mozgósított személyek összlétszáma 3,5 év alatt 1,2 és 1,6 millió között mozoghat.

A cikk írója, Ivan Covic megismételte, amit már több katonai szakértő elmondott, miszerint az áldozatok valódi száma csak a háború utáni években lesz ismert.

A valós veszteségeket egyik fél sem tárja a nyilvánosság elé, ez a pszichológiai hadviselés egyik eszköze. Ahogy Covic is hangsúlyozta, lehetetlen objektív hozzáállást várni a konfliktusban részt vevő felektől, akik a morális értékek megőrzése érdekében hajlamosak kisebbíteni saját veszteségeiket, miközben a másik fél árnyoldalait felnagyítják. Gyakran még az álhírek terjesztésétől sem riadnak vissza, hogy saját narratívájukat erősítsék.

Az orosz-ukrán konfliktus alakulását folyamatosan nyomon követjük, és a legfrissebb fejleményekről szóló hétfői, percről percre frissített cikkünket itt érheti el.