Új korszak kezdődhet a kormány lakáspolitikájában, hiszen megérkeztek a részletes tervek!

Hamarosan forradalmi átalakulásokra számíthatunk a kormány lakáspolitikájában. Az Economx szerint az utóbbi időszak miniszterelnöki és miniszteri bejelentései egyértelműen azt célozzák, hogy egy átfogó, több tárcát érintő, évtizedes távlatú szakmai programot alakítsanak ki.

Az Economx információi szerint a kormány új lakáspolitikája ezentúl elsősorban nem a keresleti oldalt támogatná, hanem a kínálatot fejlesztené, azaz a lakásállomány bővülését és a hazai építőipar fejlesztését mozdítaná előre.

Ezekkel az innovatív lakhatási támogatási formákkal egy új, megfizethető lakhatási zónát kívánnak kialakítani. A kamattámogatások kifejezetten bizonyos társadalmi csoportok igényeire lesznek szabva, emellett új lehetőségek, mint például lakhatási célú béren kívüli juttatások, kollégiumi férőhelyek, valamint különféle megtakarítási formák is rendelkezésre állnak majd.

A kormányzat szerint ugyanis az ingatlanárak és a lakhatási költségek emelkedése meghaladta a reálbér növekedési ütemét, amely jelentős társadalmi problémát okoz.

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár a lapnak kihangsúlyozta: az építőipari termékek drágulása, a magas infláció és a beszállítói láncok repedezése miatt jelentősen drágultak az építkezések. Ez azt eredményezte, hogy 15-18 ezerre esett vissza az új lakásépítések száma Magyarországon, ezért a következő 5-10 évben célként tűzték ki, hogy visszatérnek az évi 25-30 ezres újlakás-építési sávba. Ezt azonban nem ugrásszerűen tervezik elérni, hanem évi 2-3 ezres növekménnyel, kikerülve, hogy ismét elszálljanak az árak.

A helyettes államtitkár szerint a kormány már meg is kezdte az egyeztetéseket a szereplőkkel, hogy feltérképezzék a szakágazatok felszabaduló kapacitásait, illetve a kínálati oldali ösztönzők csatlakozási pontjait. A kalkulációk alapján tízezer új lakás építése körülbelül 0,8-0,9 százalékkal emeli a GDP-t, de fontos szempontnak tartják, hogy ne csak Budapesten épüljenek új ingatlanok, hanem vidéken is, és nem feltétlenül csak városokban.

Ezen túlmenően az iparosodó nagyvárosok, mint Debrecen, Kecskemét és Szeged, egyre növekvő lakhatási igénye is megmutatkozik, amelyről az államtitkár helyettese úgy nyilatkozott, hogy...

szükség lesz a fehérgallérosok, a kékgallérosok, a köztisztviselők, és a diákok számára is komfortos lakhatást biztosítani.

Csepeti Ádám hangsúlyozta, hogy a nagyobb fejlesztők eddig tartózkodtak a vidéki beruházásoktól, mivel úgy vélték, hogy a keresleti körülmények nem kedvezőek, miközben a fejlesztési és építési költségek alig maradnak el a fővárosi szinttől. E helyzet orvoslására egy több minisztérium szakértőiből álló munkacsoport kidolgozta az új szakpolitikai eszközt, amely a szabályozott, megfizethető lakhatási övezetek koncepciójára épül.

A javasolt modell alapján a nagyvárosok és azok vonzáskörzetében, valamint a funkcionális földrajzi egységekben kialakított szabályozott lakhatási övezetek keretében az állam a kiválasztott ingatlanfejlesztők számára különféle támogatási lehetőségeket kínálna. Ezek a támogatások különböző csatornákon, például vegyes tulajdonú tőkealapokon, projektfinanszírozási hiteleken, valamint adópolitikai ösztönzőkön keresztül valósulnának meg. A cél az lenne, hogy az érintett vállalatok meghatározott feltételek mellett valósítsanak meg fejlesztéseket, ezzel elősegítve a lakhatási környezet javítását és a városi területek fenntartható fejlődését.

A kondíciókhoz tartozik például, hogy vállalnak egy maximális eladási árat a tulajdonosi céllal hasznosított új építésű ingatlanok esetében, vagy vállalnak egy maximális bérleti díjat a bérleti céllal hasznosított lakások esetében.

A megfizethető lakhatási projektek során kiemelten fontos, hogy a különböző társadalmi célcsoportok igényeit figyelembe vegyük. Például a fiatalok, a 40 év alatti családosok, a dolgozó, de szociálisan hátrányos helyzetű emberek, illetve a köztisztviselők számára érdemes külön előnyöket biztosítani. E csoportok támogatása hozzájárulhat a társadalmi egyenlőség erősítéséhez és a közösség fejlődéséhez.

- emelte ki a helyettes államtitkár. A lap értesülései szerint a kezdeményezés iránti kormányzati nyitottság és a rendelkezésre álló költségvetési források lehetőséget adnak arra, hogy a pilot projektek rövid időn belül megkezdődjenek.