Ritkán adatik meg, hogy egy közismert figura, mint Surányi György, elismerje a kormány egyik döntését.

Az, hogy sikerült több, mint 500 ezer embert bevonni a munka világába, siker, egy komoly eredmény, de az, hogy a termelékenység ennyire gyengén nő, az súlyos kritikája a gazdaságpolitikának - mondta Surányi György volt jegybankelnök az Economx Exclusive műsorában, ahol Pogátsa Zoltán közgazdász kérdezte. A volt jegybankelnök arról is kifejtette a véleményét, hogy miért gyengülhetett jelentősen a forint az utóbbi időben.

A több mint kétórás diskurzus egyik központi eleme a foglalkoztatás kérdése volt. Surányi György azzal indította a beszélgetést, hogy határozottan megkérdőjelezte azt a kormányzati állítást, miszerint 2010 óta egymillió új munkahely jött létre.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben azt ígérte, hogy a kormány tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoz létre. Az ígéret megvalósíthatóságát az évek folyamán számos elemző és újságíró vitatta, többek között az Index hasábjain is. Az ígéret körüli diskurzus során sokan felvetették a kérdést, hogy vajon a politikai szándékok és a gazdasági realitások mennyire állnak összhangban egymással.

A kormány 2017-ben bejelentette, hogy a kitűzött céljaik háromnegyedét sikerült megvalósítaniuk. Ekkorra, 2010-hez viszonyítva, körülbelül 700 ezer új munkahely létesült, ebből 475 ezer a versenyszférában jött létre.

Palkovics László 2022-ben, mint innovációs és technológiai miniszter, büszkén jelentette be, hogy sikerült megvalósítani az egymillió új munkahelyet. Ezzel együtt azonban figyelmeztetett egy fontos kihívásra is: „A kisvállalatok versenyképességét továbbra is növelni szükséges, hiszen a teljes magyar hozzáadott érték 60 százaléka multinacionális cégek termeléséből származik.”

Idén februárban György László kormánybiztos a HírTv Napi Aktuális műsorában kifejtette, hogy az egymillió új munkahely létrejötte azt eredményezi, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak száma 3 millió 700 ezer főről 4 millió 700 ezer főre emelkedett. Ez a szám 27 százalékos növekedést jelent, ami azt jelzi, hogy a munkahelyek száma nagyjából negyedével bővült az országban.

Hozzátette, hogy ugyanebben az időszakban a kutató, fejlesztő és innovatív munkakörökben dolgozók száma megduplázódott, ezzel a legnagyobb ütemben növekedett az egész Európai Unióban.

Surányi György az Economx Exclusive podcast legutóbbi adásában részletesen elemezte a foglalkoztatás növekedését, amelyet komoly eredménynek tart, ugyanakkor kifejezte fenntartásait ezzel kapcsolatban. Beszélgetésében hangsúlyozta, hogy bár a számok kedvezőek, a mögöttes gazdasági folyamatok és a munkaerőpiac minősége szempontjából aggályosnak tartja a jelenlegi helyzetet.

Természetesen létezik némi párbeszéd arról, hogy mennyire pontosak a foglalkoztatás alapjául szolgáló adatok, és hogy valóban elérte-e az egymilliót a növekedés mértéke.

de az, hogy a termelékenység ennyire gyengén nő, az súlyos kritikája a gazdaságpolitikának" - fogalmazott a volt jegybankelnök.

Ezután kifejtette a véleményét arról, hogy szerinte milyen mértékű lehet a foglalkoztatás növekedése 2010 óta:

A valós növekmény 850 ezer fő, azonban ebből ki kell vonnunk azokat, akik közmunkát végeznek, valamint azokat, akik külföldön dolgoznak rezidensként. Továbbá figyelembe kell venni a 150 ezer kismamát is, akik gyesen vagy gyeden tartózkodnak otthon.

"Ez a helyzet nem csupán a gazdasági nyomásról szól, hanem arról is, hogy a kormány politikája egy olyan környezetet teremtett, ahol az emberek kénytelenek a munkavállalásra fókuszálni. A rokkantminősítési és segélyezési rendszerek átalakítása révén sokan érezhetik úgy, hogy a megélhetésük függ attól, hogy aktívan részt vegyenek a munka világában, még akkor is, ha ez nem mindenki számára könnyű feladat."

Fontos hangsúlyozni, hogy a kormány nyílt szándéka, hogy a lehető legtöbb ember a munkájából származó jövedelemből éljen, a segélyek helyett. Ezen kívül arra is törekednek, hogy a járadékvadászoktól származó forrásokat a dolgozó, gyermekeket nevelő és vállalkozó családokhoz irányítsák.

A termelékenység kérdése kapcsán fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy a rendszerváltás utáni gyors piacgazdasági átmenet – amely magában foglalta a privatizációt, deregulációt és liberalizációt – súlyosan megrendítette a magyar gazdaság alapjait. Ennek következtében a hazai nagyvállalatok, amelyek korábban a gazdasági stabilitás pilléreiként funkcionáltak, jelentős mértékben meggyengültek, és a felhalmozott tudás is szétesett. A folyamat végül körülbelül másfél millió munkahely megszűnéséhez vezetett, ami komoly hatással volt a társadalmi és gazdasági struktúrákra is.

A szakértők véleménye szerint az elveszett munkahelyek újbóli létrehozása általában az alacsonyabb termelékenységű pozíciókban kezdődik. Ennek egyik oka, hogy sok esetben olyan embereket kell visszavezetni a munkaerőpiacra, akik évtizedek óta nem dolgoznak. Amennyiben ezek a munkakörök megnövekednek, és így nő a foglalkoztatottság, az a termelékenység szintjén alacsonyabb értékeket eredményezhet. Mindazonáltal, a munkanélküliség csökkentése a társadalom számára egyértelműen kedvező következményekkel jár.

Surányi véleménye szerint jelenleg nehezen érthető, mi indokolja a forint leértékelődését.

Felsorolta, hogy pozitív a külső finanszírozási mérleg, pozitív a reálkamat, 6,5 százalék az MNB irányadó kamata és jelentős a kockázati prémium, ami a magyar állampapír és például a német állampapír között van tíz éves lejáraton.

- fogalmazott. Úgy véli, hogy Magyarország uniós kapcsolatai romlása nem fogja megnyugtatni a piacokat.

Ez nem nyugtatja meg a piacokat, ez vezet oda, hogy a forint, amikor inkább erősödnie kellene, mint gyengülnie, mégis gyengül, és tudják, hogy az uniós pénzek nem úgy jönnek, ahogy kellene

- tette hozzá. A podcast teljes epizódját, valamint a részletes összefoglalót ezen a linken érheti el.