Itt az új GDP-adat! Magyarország sikeresen túllépett a recesszión.

Tavaly a negyedik negyedév során a magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest. Ezzel Magyarország sikeresen elhagyta a recessziót, amely fél éven át tartó gazdasági visszaesést követően valósult meg. A szakértők előzetesen mindössze 0,2%-os GDP-növekedést jósoltak. Éves összehasonlításban a 2024-es év utolsó három hónapjában (kiigazítatlan adatok szerint) 0,4%-os növekedést tapasztaltunk, holott a piaci elemzők stagnálásra számítottak.

A legújabb statisztikák kedvezőbb képet mutatnak, mint amit a piaci elemzők előre jeleztek, mind éves, mind negyedéves összehasonlításban néhány tized százalékponttal túlszárnyalva az előzetes várakozásokat. A kormány a GDP-indexek tekintetében kismértékű, de pozitív értékekre számított, amit a KSH adatai is megerősítenek. (A kiigazított éves növekedési adat 0,2%-os értéket mutatott.)

Ezzel a lépéssel a magyar gazdaság sikeresen túllépett a recesszió nehézségein.

Bár nem tapasztalhatunk drámai növekedést, a legújabb adatok alapján mindenképpen kedvező fejleményről van szó, különösen figyelembe véve, hogy az elmúlt két évben stagnáló tendenciákat figyelhettünk meg.

A gazdasági teljesítménnyel kapcsolatos információink jelenleg még eléggé hiányosak. 2024-től kezdve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a gazdasági növekedés mutatóját már nem az időszak végét követő 45 napon belül, hanem t+30-as ütemben teszi közzé, így még a decemberi részletes adatok – mint például az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem eredményei – sem állnak rendelkezésre. A KSH szokásos, rövid értékelésében megjegyezte, hogy a szolgáltatások összesített teljesítménye járult hozzá az előző év azonos időszakához képest mért növekedéshez. Ugyanakkor a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar csökkenése fékezte ezt a növekedést. Ez nem meglepő, hiszen éves szinten csupán 0,2%-os növekedést mutat a gazdaság, amit nem sok szektor tudott érdemben támogatni.

A havi részadatok is alátámasztják ezt a növekedési tendenciát. Az ipar a negyedik negyedévet lendületesen kezdte, de az októberi kedvező adatok után novemberben azonnal visszaesés következett be, így nem számítottunk érdemi támogatásra ebből az ágazatból. Sőt, becsléseink szerint éves szinten kifejezetten hátrányosan befolyásolhatta a GDP-változást. Az építőipar hasonló tendenciát mutatott: az októberi fellendülést egy kisebb korrekció követte, ami megakadályozta, hogy az ágazat kilépjen a zsugorodó szakaszból. Mivel a kis súlyú iparág hozzájárulása a negyedéves és éves GDP-növekedéshez elhanyagolható volt, a hatása minimálisnak bizonyult.

A termelő ágazatok helyzeténél sokkal kedvezőbb a szolgáltató szektor állapota. A lakossági vásárlóerő folyamatos emelkedése nyomán, bár a háztartások óvatosabb költekezése is érzékelhető, a vásárlási kedv mégis fokozatosan növekszik. Ezt tükrözi a kiskereskedelem lassú élénkülése, habár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter figyelmeztetett arra, hogy a következő héten nyilvánosságra kerülő decemberi forgalmi adatok nem ígérkeznek túl rózsásnak. Ugyanakkor a turizmus terén is biztató jelek mutatkoznak: 2024 végén 8,8%-kal több vendégéjszakát könyveltek el, mint az előző évben. Emellett a tavalyi utolsó negyedévben az újautó-eladások is növekedést mutattak.

Felhasználási oldalról nézve feltehetően nem változott sokat a korábban megfigyelt minta: a háztartások fogyasztásának bővülése jelenti a fő húzóerőt, míg az export a hűvös európai gazdasági környezetnek megfelelően döcög, a beruházások pedig szenvednek. Erről mélyebb képünk egy hónap múlva, a részletes adatok megjelenésekor lehet.

Az idei gazdasági kilátások jelenleg meglehetősen óvatosak, ugyanakkor a GDP-növekedés várhatóan jelentősen túlszárnyalja a 2024-es évre előrejelzett, csupán 0,6%-os ütemet. A Portfolio által végzett körkérdés eredményei alapján a 2025-ös évben 2-2,5% közötti gazdasági növekedés tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A közeljövőben a bérek emelése és a lakossági állampapírok kifizetései élénkíthetik a fogyasztást, és remélhetőleg a rendszerváltás óta tapasztalt legnagyobb beruházás-csökkenés után pozitív elmozdulás következik be. Az idei évben nem várunk a költségvetési kiigazítás keresletszűkítő hatására, mivel ha szükség is lenne rá, a választási ciklus logikája miatt ez a kérdés egy évvel későbbre tolódik. Kulcsfontosságú tényező, hogy Európa gazdasága képes-e talpra állni, hiszen enélkül az exportkilátásaink is borongósak maradnak, még annak ellenére is, hogy a járműiparban számos nagy kapacitásbővítés várható. E tekintetben aggasztó hír, hogy a német kormány nemrég csökkentette növekedési előrejelzését, amely már alig haladja meg a stagnálás szintjét (0,3%).