"Itt maradunk körülbelül 5 millió xenofóbbal" - tanulságok a román elnökválasztás eredményeiből.

A magas részvételi arány, különösen a fiatalok és a nők kiemelkedő aktivitása kulcsszerepet játszott abban, hogy Románia végül nem a szélsőséges és magyarellenes George Simionra, hanem a bukaresti főpolgármesterre, a matematikusból lett Nicușor Danra voksolt köztársasági elnöknek - mondta az Euronewsnak Székely István, az RMDSZ alelnöke.

Székely úgy véli, hogy az új elnök, Emmanuel Macron példáját követve, elindíthat egy jobbközép irányvonalú elnöki mozgalmat. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelenlegi pártstruktúra miatt nem várhatóak azonnali átalakulások.

"A radikális változásnak jutott be két jelöltje a második fordulóba", mondta az Euronewsnak Székely István. "Az igaz, hogy ellentétes irányba akarták vinni az országot, de a radikális változás igénye összeköti őket. A jelenlegi parlamenti összetétellel nehéz lesz ezt az elvárást teljesíteni, ugyanakkor az előrehozott választást különböző okokból én kizártnak tartom."

Az RMDSZ teljesítményét illetően Székely elismerte, hogy az elnökválasztás kimenetele eltért a várakozásaiktól, különösen a szélsőséges jelölttel szemben javasolt alternatíva tekintetében. Ugyanakkor úgy véli, hogy a választók tisztában voltak a választás jelentőségével, és a magas részvételi arány mellett támogatták az európai jelöltet.

George Simion győzelme mindenképpen komoly fenyegetést jelentett volna, figyelembe véve a múltját és agresszív viselkedését. Ezt a kockázatot az erdélyi magyar közösség többsége is érzékelte. Az ő szavazásuk Nicusorra nem csupán félelemből fakadt, hanem inkább alapos mérlegelés eredménye volt. "Ha egy veszélyes egyén áll előttünk, akkor nem marad más, mint hogy eltávolítsuk" - nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter jogász, az RMDSZ korábbi politikusa és Románia egykori kisebbségügyi minisztere az Euronewsnak, arra a kérdésre válaszolva, hogy valóban volt-e alapja a félelemnek az erdélyi magyarság részéről a szélsőséges AUR vezetője, aki körükben Orbán Viktor arcképével kampányolt. "A jövőben körülbelül 5 millió xenofób vár ránk. Ezt nehéz feldolgozni" - tette hozzá.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan értékelték szerinte a romániai magyarok a magyar miniszterelnök emlékezetes kiállását Simion mellett (ezt Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel folytatott telefonos megbeszélése nyomán lényegében visszavonta).

Orbán Viktor saját magának ártott a tihanyi rendezvényen tett Simiont támogató megjegyzésével. Ezt követően, miután az RMDSZ, a civil szervezetek és az egyházi vezetők mind Nicusor mögé álltak, úgy vélte, hogy az erdélyiek annyira lelkesednek iránta, hogy kritikátlanul követik javaslatait és ezzel erősítik a szélsőjobboldali EU-ellenes pártokat. Azonban ez a számítás nem vált be. Az erdélyiek saját érdekeiket szem előtt tartva döntöttek Simion ellen. Ráadásul Orbán tekintélye is csorbát szenvedett, akárcsak Kelemen Hunoré: az első fordulóban Nicusorral riogatta a szavazókat, mondván, hogy csak Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje, a Nemzeti Liberális Párt politikusa győzheti le Simiont - nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter az Euronewsnak.

Stefano Bottoni történész az Euronewsnak arról beszélt, hogy az RMDSZ-nek nehézséget okozott egyszerre Budapest és Bukarest szempontjainak is megfelelni, miután a magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította a szélsőjobboldali, magyarellenes George Simiont. A magyar miniszterelnök lépését ugyanakkor nem nemzetközi normasértésnek, csak politikai hibának tartja.

"Ez egy transznacionális tér, mindenki beavatkozik mindenbe, én itt nem látok komoly szuverenitási problémát", mondta Bottoni az Euronewsnak. "Inkább azt mondanám, hogy egy nagyon komoly hibát követett el a miniszterelnök. Nem mérte fel, hogy az a fajta politikai logika, ami Magyarországon működik, az Romániában nem jó. Az RMDSZ két szék között találta magát: ott van Bukarest, ahol részt vesz egy kormányzatban és a politikai elit régóta megbecsült tagja, és ott van Budapest, ahol egészen más elvárások formálódnak felé, és nem tud megfelelni mindkettőnek. Orbán Viktor egy olyan szövetséget kínált fel nekik, ami halálos lett volna a romániai magyarság számára. Az, hogy a magyar miniszterelnök ezt nem érzékelte vagy nem érdekelte, ez elgondolkodtató, mert ilyen súlyos politikai hibát a magyar-magyar politikai kapcsolatokban Orbán VIktor nagyon régen ejtett."

Stefano Bottoni megállapítása szerint a két rendszerkritikus jelölt második fordulóba jutása rávilágít arra, hogy a mainstream pártok nem tudtak kihasználni a megismételt elnökválasztás adta lehetőségeket.

"Elkerülhetetlen, hogy valamilyen változásra van szükség," jelentette ki a történész. "A demokratikus politikai rendszer csak úgy képes túlélni ezt a válságot, ha új megoldásokkal áll elő: lehet szó friss koalíciókról, innovatív formációkról, merész ötletekről vagy akár egy új kormányzási stílusról... Úgy vélem, a román demokrácia most kap egy fontos lehetőséget, és rendkívül lényeges, hogy ezt ne pazarolják el, mert nem biztos, hogy lesz újabb alkalom."

Romániában az elnöknek több jogköre és nagyobb politikai súlya van, mint Magyarországon, például az Európai Tanácsban ő képviseli az országot, de a legtöbb jogköre mégis ceremoniális, a parlament és az az által választott kormány hozza a legtöbb döntést. Törvényhozási választásokat legközelebb három év múlva rendeznek.