Új megközelítést alkalmaznak a glaukóma kezelésében.


Különböző források szerint Indiában körülbelül 12 millió ember küzd glaukómával, és körülbelül 1,2 millióan tapasztalják meg a betegség következtében kialakuló vakságot. Ez a szám az ország vaksági eseteinek 5,5 százalékát jelenti.

A betegség a látóideget érinti, gyakran anélkül, hogy bármilyen figyelmeztető jelet adna. Ha nem kezelik, a következmények súlyosak lehetnek, akár a látás teljes elvesztéséig is. Mivel az állapot sokáig tünetmentes maradhat, a korai diagnózis nehézségekbe ütközik; a páciensek hajlamosak azt hinni, hogy a látásuk rendben van, miközben a károsodás már megkezdődött. A szemnek sajátos nyomása van, hasonlóan egy vízzel teli léggömbhöz, amely a folyamatosan keletkező és elfolyó folyadék egyensúlyából adódik. Amikor ez az egyensúly felborul, a nyomás megnő, ami az idegrostok sérüléséhez vezethet és hátrányosan befolyásolhatja a látásélességet.

Anand Sivaraman, a Remidio alapító igazgatója, aki mesterséges intelligenciával foglalkozó glaukóma-felismerő rendszereket fejleszt, hangsúlyozta: "A betegség fenyegetettsége fokozódik, mivel valószínű, hogy számos eset észrevétlenül marad."

Sivaraman véleménye szerint Dél- és Délkelet-Ázsia népei nagyobb kockázatnak vannak kitéve bizonyos betegségekkel szemben. Ennek egyik oka, hogy általában kisebb szemmérettel rendelkeznek a kaukáziai emberekhez képest, ami hatással lehet a folyadékkárosodásra. Ez a folyamat fokozatosan hozzájárulhat a különféle egészségügyi problémák kialakulásához.

Ázsia jelentős közegészségügyi kihívás előtt áll, mivel az előrejelzések szerint 2040-re meredeken emelkedik a glaukómás esetek száma. Ez pedig több tényezőnek tulajdonítható, többek között az öregedő népességnek és a régióban gyakori genetikai hajlamnak. A kontinensen a tanulmányok szerint 2040-re 27,8 milliót is elérhetik a további esetek száma. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a glaukóma a visszafordíthatatlan vakság leggyakoribb oka világszerte.

India lenyűgöző és sokszínű földrajzi elhelyezkedése, amely 30 államra és nyolc különböző területre tagolódik, komoly kihívások elé állítja az egészségügyi szakembereket. A vidéki és távoli helyszínek lakói sok esetben olyan egészségügyi központokra támaszkodnak, amelyek nem rendelkeznek a legkorszerűbb orvosi felszerelésekkel vagy szakorvosokkal, így a nagyobb kórházakhoz való hozzáférés gyakran korlátozott.

Sivaraman megállapítása szerint India hatalmas, 1,4 milliárdos népessége számára csupán körülbelül 15 000 olyan orvos áll rendelkezésre, akik valóban képzett retinaszakértők. Ezek a szakemberek képesek a szembetegségek korai stádiumban történő diagnosztizálására és kezelésére, azonban gyakran túlterheltek a különféle egyéb betegségek kezelésével, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Az általános szemészek gyakran nem képesek korai stádiumban felismerni a glaukómát, megjegyezve, hogy gyakran olyan állapotokat keresnek, mint a szürkehályog, a szemlencse elhomályosodása.

Sivaraman szerint a mesterséges intelligencia-eszközök segíthetnek megoldani ezeket a kihívásokat azáltal, hogy a retináról készült képek elemzésével felismerik a glaukómára utaló finom változásokat, és időben további vizsgálatokra utalják a pácienseket.

Sokan, akik a szabadban, például a mezőgazdaság területén tevékenykednek, gyakran csak akkor ismerik fel, hogy glaukómával küzdenek, amikor már érezhetően csökken a perifériás látásuk – azaz a közvetlen látómezejükön kívüli dolgok észlelésének képessége. Sajnos ebben a stádiumban a látáskárosodás már gyakran visszafordíthatatlan.

Ez azt hordozta magában, hogy...

Sivaraman véleménye szerint itt lép színre a képzeletbeli intelligencia, hiszen az elsődleges egészségügyi központok India különböző részein kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a korai diagnózis érdekében a mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök és alkalmazások segítségével értesítsék az embereket a glaukóma jeleiről. India területén minden egyes elsődleges egészségügyi központ körülbelül 50 000 lakos egészségügyi szükségleteit elégíti ki.

A dél-indiai Kerala állam a cukorbetegek retinopátiaszűrésén keresztül azon dolgozik, hogy ilyen nyilvántartást vezessenek azokról az egyénekről, akik hajlamosak vagy szenvednek a betegségben. Sivaraman megjegyezte, hogy a glaukóma szorosan összefügg az olyan életmódbeli betegségekkel, mint a cukorbetegség, mivel a cukorbetegek közel egyharmadánál a szembetegség is kialakul.

Tehát egy fokozatosan előrehaladó betegség esetén a korai diagnózis kulcsfontosságú lehet. Még ha nem is áll rendelkezésre hatékony kezelés, lehetőség nyílik arra, hogy azonnali gondozást biztosítsunk, és integráljuk a pácienst az ellátási folyamatba, mielőtt a látásromlás bekövetkezne.

- Ezt így látom, vélekedett Sivaraman, egyedi gondolatokkal fűszerezve.

Sivaraman véleménye szerint a vizsgálati és felismerési pontok kulcsszerepet játszhatnak a kezelések középpontjában. Emellett hangsúlyozza, hogy a rutinszerű szemészeti vizsgálatok során az emberek aktívan részt vehetnek a szűrési folyamatban, lehetőséget teremtve ezzel a látásuk ellenőrzésére.

A glaukóma elleni harc során a kormányzat innovatív megközelítése, amely az mesterséges intelligencia alkalmazására támaszkodik, új fejezetet nyit a közegészségügyi politikában. Az indiai kormány felismerte a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségeket a glaukóma korai észlelésében, ezért számos kezdeményezést indított, amelyek célja az AI technológiák zökkenőmentes integrálása az egészségügyi ellátórendszerbe. Ez a lépés nemcsak a diagnózist javíthatja, hanem hozzájárulhat a betegek életminőségének jelentős növeléséhez is.

A kormány nemzetközi technológiai vállalatokkal és kutatóintézetekkel együttműködve olyan mesterséges intelligencia megoldásokat fejleszt, amelyek célja a szakemberhiány és az egészségügyi ellátás egyenlőtlen elosztásának problémáinak hatékony kezelése. Ezek a kezdeményezések nem csupán a korai diagnózisok arányának növelését célozzák, hanem a szemészeti szolgáltatások minőségének javítását is az ország minden szegletében.

Orvosi szakértők véleménye szerint az olyan innovatív technológiák, mint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, jelentős változásokat hozhatnak a megelőző egészségügyi ellátás terén. Ez különösen fontos egy olyan országban, mint India, ahol az állami kórházak orvosai gyakran túlterheltek, és nem képesek hatékonyan foglalkozni a hatalmas lakosság egészségügyi kihívásaival. Az AI alkalmazása segíthet a diagnózisok felgyorsításában és a betegellátás javításában, lehetővé téve, hogy a szakemberek több figyelmet fordítsanak a páciensekre.

Sudhir Kalan, az indiai Nemzeti Digitális Egészségügyi Munkacsoport elnöke és az újdelhi Sir Ganga Ram Kórház Minimal Access, Metabolic & Bariatric Surgery Intézetének elnöke elmondta, hogy az indiai kormány felismerte az új technológia fontosságát, és kiemelt területként jelölte meg a mesterséges intelligencia alkalmazását az orvostudományban.

Szakértők véleménye szerint a mesterséges intelligencia használata igazi forradalmat hozhat az egészségügy terén. Ez a technológia nem csupán a megelőző egészségügyi ellátásra korlátozódik, hanem különféle paraméterek alapos elemzésével képes figyelmeztetni a betegeket olyan súlyos egészségügyi kockázatokra, mint a rák, a szívbetegségek vagy a zöldhályog. Az MI által nyújtott lehetőségek révén a páciensek időben értesülhetnek a potenciális veszélyekről, így nagyobb eséllyel tehetnek lépéseket egészségük megőrzése érdekében.

"Kalan szavaival élve, képes megállapítani, hogy egy adott személynél milyen valószínűséggel alakulhat ki glaukóma a következő három-öt év során. Az AI technológia egyedülálló abban, hogy több egészségügyi tényezőt egyidejűleg elemez, és képes észlelni a közelgő egészségromlás jeleit, amelyekre még az orvosok sem mindig figyelnek fel."

Klemensits Péter, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.

Related posts