Újabb akkumulátorbontó vállalkozás indítására készülnek, amely Vésztőn kaphat helyet az új üzem.
Nemrégiben egy új vállalkozás indult el a Békés megyei Vésztőn, amely az akkugyártási hulladékok újrahasznosításával kíván foglalkozni – értesültünk a hírekből. Az NT Recycling Vésztő néven bejegyzett cég képviselői, valamint a város polgármestere is megerősítette, hogy már lefolytatták az első tárgyalásokat a helyi önkormányzattal az új beruházás kapcsán. A képviselők hangsúlyozzák, hogy teljesen eltérő technológiai megoldásokat alkalmaznak majd, mint a közfelháborodást kiváltó sóskúti Andrada vagy a botrányos múltú szigetszentmiklósi SungEel. Ugyanakkor egy független szakértő figyelmeztetett arra, hogy számos kérdés még tisztázatlan, és sürgősen szükség lenne egy részletes környezeti hatástanulmányra a tervezett akkumulátor-feldolgozó üzemről, amelyhez állami támogatásra is szükség lehet.
Magyarországi akkubizniszben érdekelt körökből tudtuk meg, hogy hamarosan egy újabb akkubontó indulhat, méghozzá egy teljesen új helyszínen, a Békés vármegyei Vésztőn. A cégjegyzék adatai ezt alátámasztották: az új céget nemrég, április 15-én jegyezték be NT Recycling Vésztő Kft. néven.
A cégnyilvántartás adatai alapján a 3 millió forintos alaptőkével létrejött kft. fő tevékenysége a hulladékanyagok hasznosítása. A társaság többségi tulajdonosa az NT Recycling Kft., amelyet 2024-ben alapítottak. Az új, vésztői vállalkozás létrehozásában az NT Recycling a kisebb partnerével, az érdi Electraplan-Termelő Kft.-vel működik együtt. Az Electraplan képviselője megerősítette, hogy ők biztosítják a vésztői telephelyet, míg az NT Recycling a szükséges technológiai hátteret fogja biztosítani az új cég működéséhez.
A szintén hulladékanyag-hasznosítással foglalkozó alapító cég, az NT Recycling külföldi tulajdonban van: egy horvát üzletember és egy - a cégadatok alapján zágrábi tartózkodási helyet megadó - kínai üzletember jegyzi a céget.
"Az NT Recycling Vésztő Kft. célja Vésztőn egy olyan üzem létrehozása, amely kizárólag a lítium akkumulátorok gyártási folyamatában keletkező száraz hulladékok tisztán fizikai módszerrel - vagyis égetés nélkül - történő újrahasznosításával foglalkozik" - közölte Kincses Ármin, az Electraplan ügyvezetője. Hangsúlyozta, hogy nem foglalkoznak majd akkumulátorok feldolgozásával, "a Vésztőn tervezett projektünk kizárólag a lítium akkumulátorok gyártási hulladékainak (ezek az említett száraz hulladékok) mechanikai újrahasznosítására irányul". A lapunknak nyilatkozó szakértő általánosságban azt mondta, hogy az egyik ilyen mechanikai eljárás a darálás, amikor a létrejött darálékból különféle technológiával választják szét az összetevőket és ezeket értékesítik újrahasznosított alapanyagként.
A szakmai-műszaki rész egyszerűsítve azt jelenti, hogy az ide behozott és újrahasznosított hulladékok nem tartalmaznak leselejtezett vagy használt akkumulátorokat, valamint elektrolitot sem. Csak katódlapok, anódlapok és száraz állapotú cellatekercsek találhatóak itt, vagyis olyan cellák, amelyek még nem lettek elektrolittal feltöltve.
"Fontos különbség továbbá, hogy a mi tervezett technológiánk nem használ magas hőmérsékletű kemencéket, szemben például az Andrada vagy a SungEel által alkalmazott technológiával. Az ő technológiájukban a bemeneti anyagokat elpárologtatják és karbonizálják, ami nagyobb kibocsátással és magasabb kockázattal jár. Emellett a mi tervezett éves kapacitásunk jelentősen kisebb, mindössze körülbelül 2000 tonna per év, ami sokkal kisebb léptékű, mint az említett más projekteké" - tette hozzá Kincses Ármin.
Nem véletlen, hogy az újonnan megjelenő cég technológiáját és szemléletmódját igyekeznek megkülönböztetni a magyarországi akkubiznisz két kiemelkedően problematikus szereplőjétől. E cégek ügyei gyakran súlyos botrányokhoz vezettek, amiről többször is hírt adtunk. A dél-koreai SungEel már 2017 óta aktívan működik hazánkban, azonban a bátonyterenyei és szigetszentmiklósi akkumulátor-újrahasznosító telepeiken számos szabálysértés történt, sőt, sajnálatos módon halálos munkahelyi baleset is bekövetkezett. Ezzel szemben a szlovén Andrada befektetői csoport a Pest megyei Sóskúton tervez egy akkufeldolgozó üzemet, ám ez a helyi lakosság körében heves ellenállást váltott ki, hiszen a lakók nem szeretnék, ha a cég a környezetükben tevékenykedne, különösen mivel a helyi közösséget figyelmen kívül hagyva próbálták meg beszerezni az ehhez szükséges engedélyeket.
Az ügyvezető a NT Recycling Vésztő projekt elindítását és üzleti koncepciójának megalapozottságát azzal támasztotta alá, hogy a becslések szerint Magyarországon évente körülbelül 60 ezer tonna ilyen típusú hulladék keletkezik. Emellett hangsúlyozta, hogy a jövőben ennek a mennyiségnek a növekedése várható, miközben a hulladékfeldolgozó kapacitások rendkívül alacsonyak.
Jelenleg a hulladékokat kezelés nélkül harmadik országokba exportálják, ami komoly környezetvédelmi kockázatokkal jár, és jelentős karbonlábnyomot hagy maga után.
- magyarázta, egy sajátos hangsúllyal a hangjában, mintha minden szavát gondosan válogatta volna, hogy a mondandója még inkább megragadja a figyelmet.
Magyarországon a növekvő számú akkumulátorgyártó üzemeltetése miatt Kincses elkerülhetetlennek tartja, hogy ilyen jellegű száraz hulladék keletkezzen. A jövőbeli cég célja, hogy ezt a hulladékot "energiahatékony, környezetbarát és biztonságos módon" dolgozza fel. Más szóval, várhatóan a tervezett vállalkozás nem a külföldről érkező hulladék újrahasznosításával fog foglalkozni.
A Sóskút esetével ellentétben a vésztői önkormányzattal sikerült egy konstruktív kapcsolatot kialakítani. A város elkötelezett amellett, hogy támogassa elképzeléseiket, mindezt az engedélyek beszerzésére és a környezetvédelmi előírások betartására fókuszálva. Mivel a tervezett beruházás nem bír kiemelkedő nemzetgazdasági jelentőséggel, a szükséges engedélyezési folyamatok a szokásos, nem pedig egyszerűsített eljárás keretein belül zajlanak majd – tette hozzá az ügyvezető.
A rendelkezésünkre álló információk alapján az új vállalat külföldi, többségi tagjának képviselői korábban már tárgyalásokat folytattak a szlovén Andrada képviselőivel is. Az Electraplan válaszában kifejtette, hogy az NT Recycling tulajdonosai "korábbi ipari fórumokon vettek részt, ahol találkoztak és diskuráltak az Andrada menedzsmentjével". Fontos hangsúlyozni, hogy az Electraplan, az NT Recycling és tulajdonosaik között nincs semmiféle tulajdonosi vagy üzleti kapcsolat az Andrada cégcsoporttal. Sőt, az Electraplan képviselője hozzátette, hogy "alaposan megvizsgálták az Andrada esetét és technológiáját, céljuk pedig az, hogy elkerüljék azokat a kihívásokat, amelyekkel az Andrada szembesült".
Vésztő város polgármestere, Karakas Anikó, a beruházás kapcsán tett kérdésünkre reagálva megerősítette, hogy már folytatott egyeztetéseket az Electraplan Kft. képviselőivel. "Ezek az elsődleges megbeszélések voltak, tehát kötelezettségvállalás nélkül zajlottak. Az elhangzott információk alapján azonban nem látok problémát a tervezett tevékenységgel kapcsolatban. Értesülésem szerint nem akkumulátorok gyártásáról vagy a használt akkumulátorok feldolgozásáról van szó, hanem egy akkumulátorgyártás során keletkező műanyag hulladékot dolgoznak fel. A folyamat környezetvédelmi szempontból teljesen biztonságos” – nyilatkozta a városvezető.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a beruházás szakmai kérdéseit polgármesterként nem tudja, és nem is feladata megítélni, ezt majd a Békés Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága és a többi illetékes szerv fogja megtenni.
"Ha a szükséges hatósági eljárás lezajlott és az engedélyeket megszerzik, akkor folytatjuk az egyeztetést már a konkrétumokkal. Eddigi információk alapján a vésztőieknek semmilyen kára nem keletkezik ebből, főleg, hogy az Electraplan telephelye, ahol mindez megvalósulna, a várostól 5-6 kilométerre van. A feldolgozandó anyag sem kerülne be a településre" - magyarázta, egy sajátos hangsúllyal a hangjában, mintha minden szavát gondosan válogatta volna, hogy a mondandója még inkább megragadja a figyelmet. Karakas Anikó hozzátette, az új cég magyar tagja, az Electraplan a település egyik legnagyobb adófizetője, az alapítója vésztői kötődésű és a hatalmas területen fekvő telephelyen eddig is főleg vésztőiek dolgoztak, így az Electraplan Kft.-vel folyamatos kapcsolata van az önkormányzatnak.
A rendelkezésünkre álló szakmai információk kapcsán megkerestük Éltető Andreát, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársát, aki elmondta, hogy a Vésztőre tervezett új beruházásról korábban nem hallott. "Kiemelkedő jelentőségű, hogy a vésztői új üzem a feldolgozási folyamat során nem égetéssel, hanem darálással dolgozik, ami valóban csökkenti a tűzveszélyt. Azonban a honlapjukon található információk alapján meg kell említeni, hogy ennek ellenére bizonyos mértékű porkibocsátás várható, amit HEPA-szűrőkkel fognak kezelni. Ezen kívül az anyagok be- és kiszállítása során is előfordulhat kibocsátás, és a "sima" por is káros hatással lehet a levegő minőségére" - hívta fel a figyelmet.
A kutató hangsúlyozta, hogy noha a fő tulajdonos vállalat weboldalán
A mesterséges intelligencia által létrehozott képek egy "zárt rendszerű" berendezésről szólnak, azonban a korábbi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a valóságban ilyen zárt rendszerek nem igazán léteznek.
Ahogy a jövőbeni szűrőcserék gyakorisága és a szennyezett HEPA-szűrők sorsa ismeretlen, úgy a keletkező darálék összetevőinek vibrációs és levegős szétválasztása is rejtély. Fontos megemlíteni, hogy a katódanyagok (mint a nikkel, mangán és kobalt) és az anód (grafit) sem mentes a kockázatoktól. Így felmerül a kérdés, hogy ezek az anyagok valóban 100%-ban újrahasznosíthatók-e, vagy ha nem, akkor hová kerül a megmaradt rész. Továbbá, az anód-katód lapok kötőanyagainak sorsa is bizonytalan, mivel ezek között olyan mérgező anyagok és fokozottan tűzveszélyes gőzök találhatók, amelyek nemcsak az emberekre, hanem a környezet egészére is veszélyt jelenthetnek – figyelmeztetett Éltető Andra, további aggályokat fejezve ki.
Ezért amennyiben a frissen bejegyzett céget hulladékkezelőnek minősítik, ahogy korábban az Andradát, akkor szerinte mindenképpen jó lenne, ha egy bővebb dokumentáció, illetve a környezeti hatásvizsgálat nyilvánosan elérhető lenne. "Ez egy úgynevezett száraz, közvetlen akkubontó, nem pirometallurgia, vagy hidrometallurgia, ami környezeti szempontból valóban sokkal jobb. Viszont ezek nem szoktak olcsók, így nyereségesek lenni, ezért valószínűsíthetően komoly állami támogatás kellhet hozzá, főleg, hogy - miként maguk is írják - a kapacitás sem tud óriási lenni. Talán a helyszínválasztásba ez is belejátszik, hiszen nincs messze Debrecentől" - értékelte a jelenlegi információkat Éltető Andrea.
