Újabb lényeges információk láttak napvilágot az árrésstop kapcsán.
Ne maradj le az év legfontosabb retail eseményéről, hiszen a találkozó lehetőséget teremt a tapasztalatcserére, a kiskereskedelmi-szektor legnagyobb kihívásainak megvitatására!
A rendelet kiterjed az üzletekre, bevásárlóközpontokra és az online kereskedelemre is, de csak azon boltok esetében, amelyek főtevékenységként az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet végzik, és nettó árbevételük a 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot.
A leglényegesebb aspektus az, hogy...
A 2025. január hónapban érvényes átlagos árrés nem lépheti túl a 10%-os határt.
Ha egy adott üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig.
A saját márkás termékek arányának mértéke nem lehet magasabb, mint az 2025. január és február hónapban eladott teljes mennyiség aránya. Abban az esetben, ha egy kereskedő az adott terméket ezen időszakban nem kínálta, akkor az utolsó rendelkezésre álló havi arányt kell figyelembe venni.
A rendelet részletesen felsorolja azokat a termékeket, amelyekre vonatkozik:
A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is.
Minden érintett termék esetében a laktózmentes alternatívákra is vonatkozik az árrésstop.
A rendelet értelmében a megnevezett termékeket 2024-ben folyamatosan elérhetővé kell tenni az éves átlagos napi értékesítési mennyiség alapján. Azok a kereskedők, akik a rendelet életbe lépése után kezdik el forgalmazni ezeket a termékeket, lehetőséget kapnak arra, hogy egy másik üzletük forgalmi adatait használják fel az árrés és arányosítás kiszámításához. Fontos, hogy a kiválasztott üzletet az értékesítési tevékenység megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnál.
A fogyasztóvédelmi hatóság automatikusan végzi el az előírások betartásának ellenőrzését, és amennyiben jogsértést észlel, számosféle bírságot alkalmazhat.
Amennyiben az árrés szabályait megszegik, termékkategóriánként öt millió forint bírságot kell fizetni.
Amennyiben a saját márkás termékek aránya meghaladja a megállapított küszöbértéket, a kiszabható bírság mértéke a következőképpen alakul:
Készlethiány esetén a kiszabott bírság mértéke:
Súlyos jogsértés bekövetkezésekor az üzlet vagy az online platform működését akár egy napra, de legfeljebb fél évre is felfüggeszthetik. Különösen figyelembe vehető körülmények mellett a hatóság figyelmeztetést is kibocsáthat.
A kereskedő mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az érdekkörén kívül eső okból történt. Ismételt jogsértés esetén
a bírság összegét megduplázzák, és naponta többször is kiszabhatják.
Amennyiben a kereskedő elmulasztja a tájékoztatási kötelezettségének teljesítését, egymillió forint összegű bírságra számíthat.
A rendelet március 17-től május 31-ig lesz hatályban.
Orbán Viktor kedden egy Facebook-videó keretein belül bejelentette, hogy a kormány intézkedéseket hoz az üzletek árrésének korlátozására. A lépés hátterében az áll, hogy a kormány nem kapott kielégítő választ arra vonatkozóan, hogyan tervezik a nagy kereskedelmi láncok csökkenteni az élelmiszerárak emelkedését, amely februárra már 7,1 százalékra ugrott.
A legújabb bejelentés következményei először az áprilisi inflációs adatokban tükröződhetnek.
Hogy mi vezetett ehhez a döntéshez, azt ebben a cikkben foglaltuk össze:
A témával foglalkoztunk a Checklist keddi adásában is, műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:
