Azok számára, akik szélesebb kapcsolati hálóval rendelkeznek, kevesebb antidepresszánsra lehet szükségük.
Széles körben elismert tény, hogy a társas kapcsolatok kulcsszerepet játszanak mentális egészségünk megőrzésében. Az a jelenség, amely szerint a közeli barátokkal és családtagokkal való kapcsolattartás képes csökkenteni a stressz szintet, a szorongást és a depressziót, az elmúlt évtizedekben alapos tudományos vizsgálatok célpontjává vált. A társadalomtudományok és a pszichiátria területein végzett kutatások során a hálózattudomány módszerei is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. Az összesített eredmények világosan mutatják, hogy az erős társas kötelékek révén nyújtott érzelmi támogatás segít megőrizni lelki egyensúlyunkat.
A 2000-es években végzett számos kutatás jelentős egészségpolitikai ajánlásokhoz juttatott el bennünket, különösen az angolszász országokban.
Bár a sokszínű kapcsolathálózatok fontosságát csak kevesen kutatták eddig, ezek a kapcsolatok kiemelkedő szerepet játszanak a gazdasági lehetőségek teremtésében, ami közvetett hatással van az egészségügyi eredményekre is. A kutatások hiányának egyik fő oka az, hogy a korábbi vizsgálatok túlnyomórészt kis mintájú felmérésekre épültek. Ezek ugyan részletes információkat nyújtottak az egyéni kapcsolatok erősségéről és a hálózatok méretéről, azonban nem voltak alkalmasak a komplex kapcsolati rendszerek átfogó elemzésére.
Egy új kutatásunkban mentális egészség és kapcsolathálózatok összefüggését adattudományi módszerekkel tárjuk fel. Az elemzésünk 277 344 kisvárosi lakos iWiW kapcsolathálózatát és antidepresszáns-használati adatait tartalmazza, amely a korábbi kutatásoknál nagyságrendekkel nagyobb, és először teszi összehasonlíthatóvá a hálózatok kohéziójának és sokszínűségének mentális egészségben betöltött szerepét.
A kutatások során megfigyeltük, hogy a hálózati kohézió, amelyet az egyének kapcsolati hálózataiban megjelenő háromszögek arányával jellemezhetünk, egy fordított U-alakú összefüggésben áll az antidepresszánsok alkalmazásával. Ez az eredmény arra utal, hogy...
A mentális egészség szempontjából kulcsfontosságú a hálózati kohézió és a sokszínűség egyensúlya. A szoros kapcsolatok erősíthetik a támogatottság érzését, míg a különböző nézőpontok és tapasztalatok gazdagítják a gondolkodást és segítenek a problémák kreatív megoldásában. Mindkettő hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük önmagunkat és másokat, ezáltal javítva a mentális jólétünket.
A továbbiakban a kapcsolatok földrajzi aspektusait is figyelembe vesszük, és megkülönböztetjük a helyi kohézió (LC, local cohesion) és a térbeli diverzitás (SD, spatial diversity) mutatóit.
Azt találtuk, hogy a lakóhely körüli társadalmi hálózatok kohéziója mellett a távoli helyekhez való kapcsolatok sokszínűsége negatív összefüggést mutat az antidepresszáns-használat valószínűségével. Ugyanakkor az LC, mint az antidepresszáns-használat előre jelzője, jelentőségét elveszíti magas SD-értékek esetén, ami azt sugallja, hogy a távoli közösségekhez fűződő kapcsolatok képesek ellensúlyozni a helyi környezetben hiányzó kohézív kapcsolatokat.
Kiemelkedő eredmény, hogy...
Az antidepresszánsok alkalmazásának mennyisége a következő évek során jelentősen csökkent azoknál a pácienseknél, akik széleskörű, térben változatos társas kapcsolatokkal rendelkeznek.
Ez a kapcsolat továbbra is fennáll az antidepresszánsok helyi elérhetőségének felügyelete után is, és a fiataloknál kifejezettebb, mint az időseknél.
Ezzel a világon elsőként tudtuk igazolni a diverz kapcsolatok és a mentális egészség közötti összefüggést.
A diverz kapcsolatokkal elérhető társadalmi tőke fontosságát több elmélet is hangsúlyozta, hiszen a több közösségben való aktív részvétel lehetőséget teremt sokféle funkciójú kapcsolatok kialakítására, csökkenti az elszigeteltséget, és ezáltal segíti a lelki egyensúly megőrzését. Ez különösen fontos a földrajzilag elszigetelt közösségek tagjai számára, ahol a külső kapcsolatok hiánya miatt a szoros helyi hálózatok akár károsak is lehetnek. A túlzott kontroll és az egészségtelen társadalmi környezet ugyanis mentálisan megterhelő lehet.
Míg a gazdasági előnyök esetében úgy vélik, hogy a hálózatok sokszínűsége kiegészíti a kohéziót, kutatásunk azt mutatja, hogy a távoli közösségek közötti kapcsolatok inkább helyettesítik a helyi társadalmi kötődéseket. Ez különösen azoknak a mentális problémákkal küzdő betegeknek segíthet, akiknek kezelésében így csökkenthető a terápia intenzitása.
Érdekes módon a földrajzilag távoli közösségekhez kapcsolódó sokszínű hálózatok fiatalok számára hasznosabbnak tűnnek, mint idősebbek számára. Ez arra utalhat, hogy az online közösségi hálózatokat a fiatalabb generációk aktívabban használják, és így többféle információhoz férnek hozzá, amelyet jobban tudnak hasznosítani. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a fiatalok egyszerűen aktívabban alakítanak ki távoli kapcsolatokat, mint az idősebbek - ennek megértéséhez dinamikus hálózatelemzésre lenne szükség.
Kiemelendő, hogy a rendelkezésünkre álló adataink nem elegendőek ahhoz, hogy egyértelmű oksági összefüggéseket állapítsunk meg. Közismert, hogy a stressz, a depressziós tünetek és a szorongás hátráltathatják a társas interakciókat. Kutatásunk nem pótolja azokat a kísérleteket, amelyek képesek lennének feltárni a mögöttes oksági mechanizmusokat, és amelyekre a gyakorlati alkalmazások kidolgozása alapozható.
A teljes tanulmány angol nyelven elérhető az alábbi hivatkozáson: Lengyel, B., Tóth, G., Christakis, N. A., & Bíró, A. (2024). Antidepressant use in spatial social networks. Science Advances, 10(49), eadr0302.
A cikkben kifejtett nézetek a szerzők egyéni álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül felelnek meg a Portfolio szerkesztőségének hivatalos véleményének.
