Idén kevesebb magyar tudja majd annyira kitölteni a pénztárcáját, mint tavaly.

Ha kölcsönre van szükségük, a magyarok továbbra is elsősorban a családtagjaikhoz fordulnak anyagi segítségért, ám az előző évhez képest változás, hogy a barátoktól, kollégáktól is szívesebben kérnek, mint a pénzintézetektől, pénzügyi szolgáltatóktól - derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal Finance - IPF) megbízásából készült, 9 országra kiterjedő 1000 fős reprezentatív kutatásából. A kutatás célja évről évre feltérképezni, hogyan látják a megkérdezettek saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják a pénzügyi döntéseiket.

A legfrissebb adatok szerint a magyarok körében csökkent a hiteltől mentesen élők aránya az előző évhez képest. A 2024-es felmérés során a válaszadók több mint fele (53,4%) arról számolt be, hogy az elmúlt tizenkét hónapban nem vettek fel kölcsönt. Ezzel szemben a 2025-ös kutatás eredményei már azt mutatják, hogy a kölcsönnel nem rendelkező magyarok aránya 49,9%-ra csökkent, így kisebbségbe kerültek a hitelmentes válaszadók. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a nemzetközi összehasonlításban még mindig kedvezően állunk. A hitelmentes magyarok aránya továbbra is meghaladja a kilenc vizsgált ország átlagát, amely 44,6%-ra csökkent a korábbi 45,7%-ról. A legjobb helyzetben a lengyelek vannak, ahol a hitelmentes lakosság aránya 58,6%, míg a mexikóiak 36,9%-a, a románok 38,1%-a és a lettek 38,5%-a tud hitel nélkül boldogulni - állapították meg a kutatás készítői.

A legfrissebb kutatás alapján, ha egy magyar embernek sürgősen kölcsönre van szüksége, mert a hónap végére elfogytak a tartalékai, és korábban sem tudott félretenni, akkor jellemzően a családtagokhoz fordul segítségért. A fiatalabb generációk gyakran a szüleikhez, míg az idősebbek a gyermekeikhez keresnek támogatást. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok ebben a tekintetben aktívabbak, mint a kilenc ország átlagos 25,8%-os aránya, hiszen nálunk ez 27,6%-ra rúg. Érdekes módon a családi anyagi segítség igénybevételében az észtek (31,6%) és a románok (31,3%) állnak az élen, míg a legkevésbé a mexikóiak (21,0%) és a lengyelek (20,3%) támaszkodnak erre a lehetőségre.

Az elmúlt évben a magyar nők körében megfigyelhető volt egy érdekes tendencia: a családtagoktól anyagi támogatást kérők aránya kissé emelkedett, 31,6 százalékról 31,8 százalékra nőtt. Ezzel szemben a férfiak esetében csökkent ez az arány, hiszen a 2024-es felmérés szerint már csak 23,2 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel, míg egy évvel korábban 25,1 százalékuk. Úgy tűnik, hogy a férfiak inkább a bankokhoz és pénzügyi intézményekhez fordultak, hiszen a kölcsönt igénylők aránya 11,6 százalékról 14 százalékra emelkedett – ennek hátterében a hitelkamatok enyhe csökkenése is állhat. Ezzel szemben a nőknél a kölcsönigénylők aránya drámai módon, 15,9 százalékról 10 százalékra csökkent, ami az országos átlagot is lefelé húzta, 13,8 százalékról 12 százalékra.

A vizsgált kilenc ország között a második helyet szereztük meg, csupán Litvánia előzött meg minket, ahol a válaszadók mindössze 10,9%-a fordult pénzügyi intézményhez kölcsönért. Az egyes országok közötti eltérések itt már jelentősebbek, hiszen Mexikó a lista végén áll, ahol a kölcsönigénylők aránya 39,1%, míg az ausztráloknál ez 28,7%, és a lettek esetében 24,6%-ra tehető. A Közép- és Kelet-Európában elhelyezkedő másik három ország is jóval magasabb hitelek iránti keresletet mutat, mint a miénk: a lengyeleknél 21,8%, a cseheknél 22,2%, míg a románoknál 24,2%-os arány figyelhető meg.

A kutatók figyelemre méltó megállapítást tettek: a legutóbbi egy év során a magyarok körében nem csupán a családtagoktól, hanem barátoktól és kollégáktól is jelentősebb mértékben (12,5%-ban) kértek kölcsönt, mint a pénzintézetektől vagy más pénzügyi szolgáltatóktól. Ezt a jelenséget egyedül a litvánok esetében lehet párhuzamba állítani, ahol ez az arány még magasabb: 15,8% a barátok és kollégák, míg csupán 10,9% a pénzügyi intézmények révén. A vizsgált hét másik ország lakói viszont inkább a pénzügyi intézményeket preferálják, ami hozzájárul a 13,3%-os nemzetközi átlaghoz. A statisztikák szerint a magyar férfiak kiemelkedően aktívan keresnek anyagi támogatást barátaiktól és kollégáiktól, hiszen 15,4%-uk fordult hozzájuk, szemben az egy évvel korábbi 12,1%-kal. A nőknél is tapasztalható növekedés, bár mérsékeltebb: az arány 8,5%-ról 9,8%-ra emelkedett.

Az utóbbi évek tendenciáihoz hasonlóan továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik az iskolai végzettség abban, hogy kihez fordulunk kölcsönért. A pénzügyi ismeretekkel jobban rendelkező, magasabb végzettséggel bíró egyének körében a családtagok (21,1 százalék) után a pénzügyi intézményekhez (14 százalék) való fordulás a leggyakoribb, míg a barátokhoz csupán 9,5 százalékuk igyekszik segítséget kérni. Ezzel szemben az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők esetében a családi segítség aránya 30 százalékot is elér, ezt követően a barátok és kollégák (13,6 százalék) állnak a sorban, és csak eztán következnek a bankok és pénzügyi szolgáltatók (11,4 százalék).

Nem tört meg az az évek óta megfigyelhető tendencia sem, hogy a legkisebb hazai településeken élők fordulnak a legnagyobb arányban (ezúttal 31,5 százalékuk) családtagokhoz, valamint barátokhoz, kollégákhoz (16,2 százalék), és csak 13,9 százalékuk keresi fel a pénzintézeteket, pénzügyi szolgáltatókat. Érdekes, hogy ugyanez a sorrend a másik "végen", vagyis a budapestiek esetében az arány némileg alacsonyabb. Ugyanakkor a 100 és 500 ezer fő közötti településeknél az utóbbi évekhez képest látványosan változott a helyzet: míg a 2024-es kutatásban még 16,6 százaléknyian mondták azt, hogy ha "tovább szeretnének nyújtózkodni a takarójuknál", akkor pénzügyi intézményekhez fordulnak és 7,3 százaléknyian keresik fel a barátaikat, kollégáikat, addig a mostani felmérés során ez az arány megfordult: 9,1 százalék áll szemben 13,2-vel.