A klímacsúcs vállalásait sok környezetvédő és a legszegényebb közösségek tagjai is elégtelennek tartják, mivel úgy érzik, hogy ezek nem elegendőek a globális felmelegedés megfékezésére és a jövő generációinak védelmére.
A gazdagabb országok rekordösszegű, 300 milliárd dolláros támogatást ígértek a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, de a megállapodást sokan bírálták, mert az közel sem foglalkozik a szegényebb országok globális felmelegedés okozta kihívásaival. Az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán sokáig nem sikerült kompromisszumos megállapodásra jutni az éghajlatváltozás megfékezésére és az ahhoz való alkalmazkodásra szánt finanszírozásról.
Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi testületének vezetője azt mondta, hogy "nehéz út volt, de sikerült megállapodást kötnünk". A tárgyalásokon azonban nem sikerült továbbfejleszteni a tavaly elfogadott megállapodást, amely a nemzeteket a fosszilis tüzelőanyagokról való "leszokásra" szólította fel.
Volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy a megállapodás elérhetetlennek bizonyul, és a csúcs találkozó eredménytelenül ér véget. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a fejlődő országok, illetve az éghajlatváltozás által különösen sújtott nemzetek szombat délután váratlanul távoztak a tárgyalások színhelyéről, drámai feszültséget teremtve a helyzetben.
Nem túlozok, amikor azt állítom, hogy a szigeteink valóban süllyednek! Hogyan várhatják el tőlünk, hogy egy gyenge megállapodással térjünk vissza hazánk asszonyaihoz, férfiaihoz és gyermekeikhez?
„Tedd különlegessé a mondandódat!” – szólította fel a Kis Szigetállamok Szövetségének elnöke, Cedric Schuster.
Helyi idő szerint vasárnap hajnali 3-kor, miután némi módosítást eszközöltek, a nemzetek végre rábólintottak a megállapodásra. A döntést élénk taps és ünneplés kísérte, de a résztvevők reakciói arra utaltak, hogy a feszültségek továbbra is jelen vannak. Először az indiai delegált fejezte ki elégedetlenségét az ajánlott összeggel kapcsolatban, majd olyan országok, mint Svájc, a Maldív-szigetek, Kanada és Ausztrália is hangot adtak aggodalmaiknak, miszerint a fosszilis tüzelőanyagok globális felhasználásának csökkentésére vonatkozó megfogalmazás túl gyenge és nem elég hatékony. Végül a döntést a következő, 2025-ös éghajlat-változási konferenciára halasztották.
A több pénzre vonatkozó ígéret egy fontos elismerése annak, hogy a szegényebb országok aránytalanul nagy terhet cipelnek az éghajlatváltozás következményei miatt, miközben történelmileg ők járultak hozzá a legkisebb mértékben a klímaválság kialakulásához.
A résztvevők emellett elkötelezték magukat, hogy a jövőben megháromszorozzák az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt forrásaikat. Jelenleg az éghajlatváltozás elleni küzdelemre biztosított pénzeszközök csupán 40 százaléka kerül felhasználásra e célra. A már bejelentett 300 milliárd dolláros támogatás mellett a nemzetek egyetértettek abban is, hogy 2035-ig összesen 1,3 milliárd dollárra van szükség a klímaváltozás megelőzésére – számolt be róla a BBC.
