Kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok kiutasítása az ország területéről jogi kérdés, amely több tényezőtől függ. A magyar jogszabályok szerint az állampolgárok kiutasítása általában nem lehetséges, mivel az állampolgárság biztosítja a j

Az Alaptörvény tervezett kilencedik módosítása lehetőséget biztosítana arra, hogy Magyarország területéről kiutasítsák azokat a kettős állampolgárságú magyar állampolgárokat, akik veszélyeztethetik az ország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát. Az ellenzék heves kritikával illeti ezt a javaslatot, míg a kormányoldal az amerikai példát követve a belügyekbe való beavatkozás csökkentését tartja szükségesnek.

Mint arról beszámoltunk, a Fidesz újabb Alaptörvény-módosítást készít elő, amely bizonyos esetekben lehetővé tenné a kettős állampolgárok kiutasítását az országból. Kocsis Máté frakcióvezető Facebook-bejegyzése szerint így szól majd az Alaptörvény módosított XVI. cikke:

A Magyarországon élő, más állam állampolgárságával is bíró magyar állampolgár kiutasítása lehetséges, amennyiben tevékenysége sérti az ország szuverenitását, közrendjét, területi egységét vagy biztonságát. Ezt a törvényekben meghatározott feltételek keretein belül hajthatják végre.

A Fidesz frakcióvezetője legutóbbi nyilatkozatában hangsúlyozta: "Az utóbbi évek során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy külföldi hatalmak és spekulánsok egyre gátlástalanabb módon avatkoznak bele hazánk belügyeibe, sőt, választási folyamatainkba is. Ezen kívül aktív lejárató kampányokat folytatnak Magyarország ellen Európa-szerte." A politikus véleménye szerint ezek a beavatkozások "álcivil szervezetek, megvásárolt politikai szereplők és függetlennek mondott médiák révén" valósulnak meg, és a "finanszírozók saját pénzügyi, gazdasági, ideológiai és politikai érdekeik érvényesítésére törekednek a befolyásolási kísérletek által." Hozzáfűzte: "A beavatkozások visszaszorítása érdekében - amerikai példát követve - új szabályozásokat vezetünk be, melyek közül az egyik az Alaptörvényben is rögzítésre kerül."

Jelenleg még nem egyértelmű, hogy az Alaptörvény módosítása pontosan kiket érint majd. Vajon azok is belekerülnek a hatálya alá, akiknek a születési állampolgársága magyar, tehát itt látták meg a napvilágot, és felmenőik is e földön éltek, de később más állam polgárává váltak? Vagy csupán azokra vonatkozik, akik utólagosan nyerték el a magyar állampolgárságot?

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, aki köztudottan magyar és kanadai állampolgársággal is rendelkezik, a Szeretlek Magyarország hírportálnak nyilatkozva kifejtette véleményét a tervezett szabályozásról. Állítása szerint a magyar születésű, magyar állampolgárokra irányulhat a javaslat, akik - ahogy ő fogalmazott - a Fidesz számára politikai szempontból kényelmetlen helyzetet teremthetnek.

A saját tapasztalataim alapján mindössze egy vagy két olyan embert tudok elképzelni, akik hasonlóan figyelemre méltóak, de ők sem érik el a valódi politikai elit szintjét.

- így nyilatkozott a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapítója.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője pedig hangsúlyozta:

Ez a lépés a magyarok számára a legkomolyabb következményekkel járhat. Amennyiben a kormány tényleg ilyen irányú alaptörvénymódosítást kíván elfogadni, elkerülhetetlenné válik a kilépés az Európa Tanácsból. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény, amelyet mi is ratifikáltunk, egyértelműen megfogalmazza, hogy állampolgárokat nem lehet száműzni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy "minden egyes ország számára elengedhetetlen, hogy rendelkezzen olyan jogszabályokkal, amelyek képesek megóvni a nemzet érdekeit és biztosítani a biztonságát a potenciális fenyegetésekkel, legyenek azok emberek, jelenségek vagy intézmények". Kiemelte, hogy "Magyarország számára is szükség van egy olyan jogi keretre, amely az amerikai Magnyitszkij-törvényhez hasonló funkciót lát el".

A külgazdasági és külügyminiszter ezzel egyértelműen arra célzott, hogy a Biden-adminisztráció az év elején, még távozása előtt, éppen a Magnyitszkij-törvény keretein belül szankciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét. Ez a 2009 óta hatályos jogszabály lehetővé teszi az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának, hogy az emberi jogok megsértése és/vagy korrupció vádjával világszerte egyéneket büntessen, akiknek vagyonát az Egyesült Államokban befagyasztják, és megtiltják számukra az amerikai beutazást.

A tervezett magyar szabályozás – különösen a benne foglalt szankciók – valóban mutat hasonlóságokat az amerikai rendszerekhez, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a Büntető törvénykönyv 59. §-ában szereplő kiutasítás, amely kizárólag nem magyar állampolgárokra vonatkozik, sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint csupán egy adott országba való belépés megtiltása.

A Magyarország területére való belépés és az onnan való kiutasítás alapvető szabályait a XIV. cikk foglalja össze, amelyet az Alaptörvény 2018. június 28-i hetedik módosítása is érintett. E módosítás során egyértelműsítették, hogy az ország területére idegen népesség nem telepíthető be. Továbbá, kiemelték, hogy más államok vagy nemzetközi szervezetek döntései nem vezethetnek idegen népesség betelepítéséhez. A jogi kereteket is szigorították, mivel idegen állampolgárok csak az Országgyűlés által kidolgozott törvényes eljárás keretében, a magyar hatóságok által elbírált egyedi kérelmek alapján tartózkodhatnak az országban. Emellett újonnan bevezetésre került a csoportos kiutasítás tilalma, amely eredetileg az Emberi Jogok Európai Egyezményében szerepel.

A hetedik módosítás ugyanakkor nem változtatott meg a magyar állampolgárok és külföldiek kiutasításával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseken. Más szóval:

A Kocsis Máté által bejelentett Alaptörvény-módosítás szakít azzal az alkotmányos tilalommal. hogy magyar állampolgárt nem lehet Magyarország területéről kiutasítani.

Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügyi miniszter, határozottan elítélte az Alaptörvény módosítását, amikor a Klubrádióban nyilatkozott. Kifejtette, hogy "egy magyar állampolgárt kiutasítani Magyarország szuverén területéről egyenlő az alkotmányos rend teljes megcsúfolásával". Szerinte ez a lépés nem csupán jogszerűtlen, hanem tiltott diszkriminációt is jelent, mivel különbséget tesz a magyar állampolgárok között.

Az egykori Medgyessy-kormány minisztere abszurdnak nevezte, hogy míg egy szlovák, cseh, román, osztrák vagy a más uniós tagállam állampolgárát ilyen módon nem, de ha magyar állampolgárságuk is van, akkor el lehet távolítani az országból.

A kettős állampolgársággal kapcsolatos nemzetközi egyezmények kapcsán Kovács Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, egy korábbi írásában érdekes megfigyelésre hívta fel a figyelmet. Szerinte az Európa Tanács által megkötött szerződésekben egy figyelemre méltó paradigmaváltás tapasztalható. Míg kezdetben a kettős állampolgárság előfordulásának csökkentésére helyeződött a fókusz, addig az 1997-ben létrejött európai állampolgársági egyezmény már más megközelítést képvisel. Ennek célja nem a jelenség visszaszorítása, hanem inkább a vele való harmonikus együttélés, valamint a jogi keretek közelítése és egységesítése.

Az egyezmény értelmében az állam köteles elkerülni a hátrányos megkülönböztetést, függetlenül attól, hogy milyen alapokon, mint például a származás, nem, vagy egyéb jellemzők szerint.

Az Európa Tanácson belül a diszkrimináció tilalmának értelmezése már hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Az Emberi Jogok Európai Bírósága álláspontja szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye olyan eljárásbeli eltéréseket ítél el, amelyek "nincsenek objektív és ésszerű indokokkal alátámasztva", vagy "amikor az alkalmazott módszerek és a kívánt cél között hiányzik az ésszerű arányosság".