Koncz Gábor szavaival élve: Úgy érzem, elérkezett az idő, amikor már békével távozhatnék, mert mindazt, amit szerettem volna, megtapasztaltam.

87. születésnapját ünnepli Koncz Gábor, ami alkalmat adott a Blikknek egy interjú készítésére a neves színésszel. Az interjú során Gábor elárulta, hogy nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a születés- vagy népnapoknak, de mégis kellemes érzéssel tölti el, hogy ilyenkor folyamatosan csörög a telefonja a jókívánságokkal.

Ami viszont igazán fontos, hogy mit hagy maga után az ember. Én igyekeztem nyomot hagyni a világban, és az idén megkapott Kossuth-nagydíj feltette a koronát az eddigi munkámra. Ennél többet már nem is kívánhatok. Azt hiszem, most már nyugodtan meg is halhatnék, mert elégedett vagyok azzal, amit elértem és amit hátrahagyhatok az utókornak

- jelentette ki Koncz, aki máig úgy érzi, hogyha színpara lép, a kora ellenére is minden baját elfelejti.

A mai napig hű maradok ahhoz a meggyőződéshez, hogy a színpadon szeretném lehunyni a szememet. Nincs ennél szebb módja a búcsúnak az élettől, mint amikor valaki az utolsó pillanatáig azt teheti, amit a legmélyebben szeret.

A színész szívét egyetlen fájdalom terheli: a mozgás terén ma már kénytelen korlátozni önmagát, és nem képes úgy követni az eseményeket, mint hajdanán.