Kongatják a vészharangot: az időjárás rémisztő pusztítással fenyeget hazánkban, ha a dolgok ilyen mederben folytatódnak.
Az elmúlt napokban Magyarországon sorra érkeztek a hírek arról, hogy a hazánkban egyre súlyosabbá váló aszályhelyzet kritikus szintet ért el. Sokan reménykedtek ugyan abban, hogy a szárazabb tavaszi hónapok után a hagyományosan csapadékosnak mondható júniusban megérkezik majd a szárazságot enyhítő csapadék, az időjárás-előrejelzések eddig azt mutatják, hogy júniusban egyáltalán nem várható kiadósabb eső hazánkban. A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk, mi vezetett a jelenlegi, akár a 2022-es nyáron bekövetkezett rekordszárazságot is meghaladó mértékű aszályhelyzethez, valamint, hogy Európában, hogyan alakult a szárazság szintje eddig.
Ugyan a nyár kezdete óta az igazi, tartós kánikula nem köszöntött még be Magyarországon, az időszakosan átvonuló hidegfrontok miatt, az elmúlt napokban a meteorológusok rendre egy másik veszélyes időjárási tényező miatt figyelmeztetnek:
Az utóbbi hónapokban tapasztalható csapadékhiány következtében hazánkban a talajvíz szintje drámaian lecsökkent, ami súlyos aszályhelyzetet idézett elő.
A hazai szakértők már az év első felében jelezték, hogy komoly aggodalomra ad okot a helyzet, mivel az előjelek arra utalnak, hogy Magyarországot súlyos szárazság sújthatja. Mint arról mi is tudósítottunk, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője márciusban figyelmeztetett arra, hogy a téli csapadék jelentős csökkenése miatt a nyár folyamán aszályos időszakok várhatóak.
Valójában az egész országban azt tapasztaljuk, hogy nem tud télen visszatöltődni az a mennyiség a felszín alatti vizekbe, mint amennyi fogy belőlük természetes vagy mesterséges úton. Rettentő szomorú képet mutat a felszín alatti vizek állapota. Ez a fő kiváltó oka a Magyarországon várható nagy aszálynak
- emelte ki a szakértő abban a pillanatban.
Hogy jobban megérthessük, mi vezethetett a jelenleg is igen súlyos aszályhelyzethez, először érdemes azt megvizsgálni, hogy mit mutatnak az adatok az idei év során hullott csapadék mennyiségéről.
A HungaroMet legfrissebb elemzése szerint hazánk téli időjárásáról idén márciusban megállapította, hogy az évszak folyamán összegyűlt csapadék országos átlaga mindössze 66 milliméter volt. Ez az érték a 1991 és 2020 közötti időszak átlagához (115,1 milliméter) képest csupán kicsivel több mint a felét jelenti.
A 2024/25-ös tél viszonylag száraznak bizonyult, a HungaroMet adatai alapján pedig az idei tavasz csapadékviszonyai a korábbi évek átlagához hasonlóan alakultak hazánkban. A tavaszi hónapok – március, április és május – során az országos csapadékösszeg átlagosan 143,2 millimétert tett ki.
A meteorológiai hivatal megjegyezte, hogyha külön-külön vizsgáljuk a három hónapot, akkor világosan kiderül, hogy csapadék szempontjából csupán március volt igazán kiemelkedő. Ez a hónap a 20. század eleje óta a nyolcadik legcsapadékosabb március hazánk történetében.
Az áprilisi csapadék 32%-kal, a májusi pedig 30%-kal volt alacsonyabb az 1991 és 2020 közötti időszak átlagához képest.
így azokban a hónapokban szintén nem tudott visszatöltődni a korábbi időszakban elmaradó csapadék.
A fenti információk alapján világosan kiderül, hogy hazánkban a nyár első hónapjának beköszöntével már dominálnak a száraz időjárási viszonyok. A HungaroMet szakértői a héten figyelemfelkeltő jelentést tettek közzé, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy június eddig rendkívül aszályos volt, és
A meteorológiai előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy ebben a hónapban hazánkban nem várható csapadék.
A HungaroMet értesítése alapján az ország nagyobb részén május vége óta nem tapasztalható jelentős csapadék.
A legfrissebb adatok szerint az Alpokalján kívül Magyarország szinte minden régiójában aszályos helyzet alakult ki. Számos területen a szárazság mértéke kifejezetten aggasztó, a legtöbb helyen súlyos aszályt tapasztalunk.
A HungaroMet elemzésében kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság már most is érezheti az aszályhelyzet negatív következményeit.
A májusi és júniusi csapadékhiány következtében az őszi vetések érési folyamata jelentősen felgyorsult.
A meteorológusok azt is kiemelték, hogy a kevés eső miatt az NDVI vegetációs index szintje is csökkenésnek indult. Az index azt mutatja meg műholdas felvételek alapján, hogy egy adott területen található-e a zöld növényzet. Az érték csökkenése az idei év során jellemző pozitív értékekhez képest már egyértelműen az aktuális aszályhelyzet hatásának tudható be.
Az Agrárszektor által megkérdezett szakértők véleménye alapján a legkritikusabb helyzet az Alföldön alakult ki, különösen a Jászság, Bács-Kiskun és Békés vármegyék, továbbá Szolnok környékén. Raskó György agrárközgazdász a lapnak kifejtette, hogy...
A legkritikusabb helyeken az aszály olyan mértékben sújtja a földeket, hogy ez már a búza minőségére is kedvezőtlen hatással van.
A szakértő véleménye alapján a búza mellett a kukoricának is sürgető szüksége lenne csapadékra a következő hetekben, de sajnos az időjárás enyhülése egyelőre nem mutatkozik.
Az EU klímaváltozást monitorozó központja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) folyamatosan vizsgálja a kontinens meteorológiai viszonyait. A legfrissebb tavaszi elemzések alapján a 2025-ös év tavaszán Európában drámai eltérések tapasztalhatóak a csapadék eloszlásában. Észak- és Nyugat-Európában a csapadéknak jelentősen alacsonyabb volt a mennyisége, mint a megszokott, így ezek a területek a legszárazabb időszakukat élték át 1979 óta. Ezzel szemben Dél-Európában a tavasz csapadékosabb időjárást hozott, amely az átlagos értékek fölé emelkedett.
Ahogy azt korábban már említettük, a globális felmelegedés következtében Európa éghajlata jelentős változásokon megy keresztül. A kontinens nem csupán kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ más területei, hanem az egyre gyakoribbá váló szárazságok is növelik a tűzveszélyes napok számát. Ennek következtében a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy...
Az erdőtüzek a jövőben már nem csupán a hagyományosan tűzveszélyes dél-európai országokat fenyegetik, hanem Észak- és Közép-Európában, így Magyarországon is komoly kockázatot jelenthetnek.
Az eddigi kutatások alapján a globális felmelegedés hatásai Európában nem annyira a csapadék mennyiségének jelentős változásában mutatkoznak meg, hanem inkább...
az csapadék éven belüli eloszlása válik egyre inkább szélsőségessé.
Míg nyáron súlyos aszályok sújtanak több régiót is, ősszel egyre gyakoribbá válnak a hirtelen lehulló, heves esőzések, amelyek akár a tavalyihoz hasonló árvizekhez vezethetnek Európában.
Ahogy arra már korábbi cikkeinkben is rámutattunk, a különböző modellezéseken alapuló hosszú távú időjárás-előrejelzések szerint az elkövetkező nyár kifejezetten melegnek ígérkezik. A modellek azt mutatják, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan idén is jellemzőek lehetnek Európában a hőhullámos, száraz időszakok, amelyek így hazánkat sem kímélik majd vélhetően.
A szakértők előrejelzései alapján globális szinten szinte biztosra vehető, hogy 2025 a három legforróbb év közé fog tartozni. Azonban...
Lehetséges, hogy 2024 már a modern mérések történetében a legforróbb évként vonul be, megelőzve ezzel a 2023-as évet.
A globális időjárási adatok jelenlegi állapota különösen aggasztónak tűnik, mivel a klíma szempontjából meghatározó El Niño-déli oszcilláció (ENSO) meleg szakasza, amely tavaly rekordmagas hőmérsékletekhez járult hozzá, már nem gyakorol hatást a bolygó hőmérsékletére. Ennek ellenére a globális felmelegedés mértékében nem tapasztalható jelentős enyhülés, még az ENSO hidegebb fázisának (La Niña) tavaly decemberi kezdete óta sem.
Bár a La Niña jelenség csupán néhány hónapig tartott, és átmeneti hűtő hatást fejtett ki, 2025 elejére a globális hőmérsékletek már jelentősen meghaladták a korábbi normákat.
Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) legfrissebb tájékoztatása alapján a tavasz beköszöntével a La Niña jelensége is lezárult. Jelenleg az ENSO állapota semleges, ami a szakértők véleménye szerint általában mérsékeltebb időjárási viszonyokat eredményez, elkerülve a szélsőséges időjárási eseményeket.
