Kövér László: "Magyar Péter aljasabb, mint Gyurcsány Ferenc valaha volt."
Kövér László megjegyzései szerint a bejelentés tizenkilenc évet váratott magára, ugyanakkor új dinamikát hoz nemcsak az ellenzéki oldalon, hanem a kormánypártok és az ellenzék közötti harcban is. Történelmi perspektívából nézve, érdekes módon, Gyurcsány Ferenc politikai szerepét is más fényben látja: "Ha a jobbik énem visszatekint az 1990-ig tartó időszakra, és hajlandó vagyok megengedően viszonyulni a múlthoz, akkor azt kell mondanom, hogy nemcsak Horn Gyulát és az első MSZP-frakciót, amelyben akadémikusok, kiemelkedő értelmiségiek, sőt politikai foglyok is helyet kaptak, de még Gyurcsány Ferencet is méltányolnunk kell."
Az Országgyűlés elnöke, Kövér László, éles kritikát fogalmazott meg Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Szerinte Gyurcsány súlyos tévedéseket vétett, amelyek közé tartozik a kettős állampolgárságról tartott népszavazás kampánya és a rendőrroham, amelyeket nemcsak politikai, hanem nemzetárulásként is értékel. Kövér úgy véli, hogy ez a viselkedés egyfajta "erkölcsi elmebajt" tükröz, amelynek következtében a politika mélypontjára jutottunk. Ezzel párhuzamosan kifejtette, hogy Magyar Péter, az ellenzék egyik jellemző figurája, még Gyurcsánynál is alávalóbb, mivel míg Gyurcsány talán elárulta az országot, a családjához való kötődése nem kérdőjelezhető meg. Az elnök megjegyezte, hogy az ellenzék jelenlegi helyzete már nem is lehetne lejjebb, ám óvatosan fogalmazott, hogy ne vonja magára a figyelmet. Ugyanakkor a történelmi folytonosságot is hangsúlyozta, utalva arra, hogy a mostani események egyenes következményei a 1994-es politikai helyzetnek.
A "folytonosság" fogalmára Kövér válasza meglehetősen éleslátó volt: "Négy évvel a rendszerváltozás után egy ötvenhatos karhatalmista hazaárulót ültettek a miniszterelnöki székbe az MSZP és az SZDSZ képviselői, ezzel pedig nyíltan szembeköpve a rendszerváltozás alapvető erkölcsi eszményét. Az ügyet pedig egy 'na és'-séggel intézték el."
Kövér László úgy véli, hogy ha nincs konszenzus abban, hogy "hazaárulónak nem lehet helye a demokratikus közéletben", akkor mi marad a közös alapelvekből? Ezt követően hozzátette: "Ha ez nem jelent problémát, akkor miért lenne az, amit Gyurcsány Ferenc tett, vagy amit most Magyar Péter csinál? Miért kellene ezen felháborodni? Hol található az erkölcsi közös alap? Az egyetlen dolog, ami sokunkat zavar, az az, hogy 'ez' a mi táborunkból származik, ezért a nyilvánvaló vádak könnyen leperegnek róla. Mi szégyelljük, hogy egy ilyen figura keveredett közénk, míg a másik oldalon ez felmentést ad. Csak ne kelljen azon töprengenünk, hogy miféle embertől várják Magyarország irányítását. A demokráciával kapcsolatban van egy súlyos probléma."
A beszélgetés során felmerült Kövér egyik korábbi önkritikus megjegyzése, amelyben arra utalt, hogy hajlamos a nyílt véleménynyilvánításra, még akkor is, ha az politikai szempontból nem előnyös. Amikor arról kérdezték, hogy megbánt-e valamit, határozottan válaszolt: "Természetesen, több dolgot is, például az emlékezetes 'köteles beszédet'. Bár még Gyurcsány önvallomása szerint sem volt agresszív, az ezt követő hecckampány, amely néhány nappal a 2002-es választások előtt indult, teljes mértékben rám terelődött."
Kövér László megosztotta gondolatait a 2002-es választási vereség tapasztalatairól: "Lelkiismeretem nyomasztott, hogy vajon mennyire befolyásoltam a kudarcot, de végül arra a következtetésre jutottam, hogy nem csupán ezen múlott, számos tényező hozzájárult a helyzet alakulásához." Hozzátette, hogy a vereség hosszú távon még előnyükre is vált: "A Jóisten egyfajta kárpótlást is nyújtott számunkra, hiszen a 2002-es vereség nélkül nem tudtunk volna 2010 után ilyen hosszan, alkotmányozó többséggel kormányozni az országot" – mondta.
