Oroszország közel-keleti fegyveres csoportokat mozgósít a harci vonalakon, miközben Törökország és a NATO újabb találkozót tervez. Vasárnapi háborús híreink összefoglalója.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap bejelentette, hogy légvédelmi rendszereik az éjszaka során 34 ukrán drónt semmisítettek meg, ebből 27-et a Ukrajnával határos Kurszki terület fölött. Érdekes módon a minisztérium nem utalt arra a korábbi kijelentésre, amelyet a kurszki kormányzó tett, miszerint két "ukrán rakétát" is megsemmisítettek a térség légterében - számolt be a Reuters hírügynökség.

Eközben az ukrán hadsereg jelentése szerint légvédelmi egységeik sikeresen megsemmisítettek több mint 10 orosz drónt egy Kijev ellen indított éjszakai támadás alkalmával.

Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője elmondta: "Az UAV-k különböző irányokban repültek Kijev felé. A városban több mint három órán át tartott a légiriadó."

A konfliktus eszkalálódását jelzi, hogy Oroszország csütörtökön új hiperszonikus közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával, az Oresnyikkel csapott le Ukrajnára. Ezt válaszlépésnek szánták arra, hogy Kijev amerikai és brit rakétákat vetett be Oroszország ellen.

A diplomáciai fronton is mozgolódás tapasztalható a Reuters szerint:

Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke, hétfőn Ankarában találkozik Mark Rutte NATO-főtitkárral, hogy áttekintsék az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeit.

Egy török tisztviselő szerint a megbeszéléseken szó lesz a NATO-szövetségesek közötti védelmi beszerzések akadályainak elhárításáról és a katonai szövetség terrorizmus elleni közös harcáról is, valamint az ukrajnai béketörekvésekről.

Törökország, miközben határozottan elítéli az orosz inváziót és kiáll Ukrajna területi integritása mellett, ellenáll a Moszkvára irányuló nyugati szankciók bevezetésének. Erdogan nemrégiben éles bírálatot fogalmazott meg az amerikai döntéssel kapcsolatban, amely lehetőséget adna Ukrajnának arra, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal csapásokat mérjen Oroszország területén. A török elnök véleménye szerint ez csak tovább fokozná a már meglévő feszültségeket a régióban.

Moszkva nézőpontja szerint az Egyesült Államok és szövetségeseik egyre közelebb kerülnek a közvetlen összecsapáshoz Oroszországgal, miután zöld lámpát adtak Ukrajnának, hogy nyugati rakétákat használjon orosz területek ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden olyan politikai intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek mérséklik azt a határt, amely alatt Oroszország atomfegyverek bevetésével reagálhat egy hagyományos fegyverekkel indított támadásra.

Közben Oroszország újabb külföldi zsoldosokat mozgósít a harcmezőn, miután nemrégiben Észak-Koreából is toborzott katonákat a konfliktus színterére.

Az orosz hadsereg több száz jemeni férfit toborzott, akik Ukrajnában kívánnak harcolni, egy sötét emberkereskedelmi hálózaton keresztül, amely rávilágít Moszkva és a Houthi lázadó csoport közötti egyre szorosabb szálakra. A Financial Times (FT) által közzétett információk szerint a toborzott jemeni férfiak vonzó fizetéseket és orosz állampolgárságot ígérő ajánlatokkal érkeztek, ám az Oroszországba való megérkezésüket követően kényszerítették őket a katonai szolgálatra. Rövid, alig elegendő kiképzés után azonnal a frontvonalra vezényelték őket, ahol életük kockáztatása várt rájuk.

Az ukrajnai konfliktus újabb nemzetközi katonai részvételt von maga után, beleértve a jemeni, nepáli és indiai zsoldosokat, valamint észak-koreai rendszeres egységeket is.

Az FT által megszerzett dokumentumok alapján a toborzási folyamatot egy Abdulváli Abdo Hasszán al-Dzsábri által létrehozott, Ománban nyilvántartott Houthi vállalat irányítja. Az ígért pozíciók - mint például "biztonsági" vagy "mérnöki" állások - helyett a jemeni férfiak gyakran erőszakkal kerültek alkalmazásra, és sok esetben a szerződéseket sem tudták átnézni, mivel azok orosz nyelven készültek. A húszi csoport kapcsolatainak megerősítése rávilágít arra, hogy a jemeni polgárháborúban Irán által támogatott frakció egyre szorosabbra fűzi a viszonyát Moszkvával, miközben az orosz-nyugati feszültség számos fronton fokozódik.

Az Egyesült Államok 2024 januárjától kezdődően hivatalosan is különleges globális terrorista csoportként azonosította az Anszarallahot, amelyet széles körben a húszi lázadók néven ismernek.

Az amerikai diplomáciai körök aggodalmukat fejezik ki az orosz és a húszi csoport közötti együttműködés fokozódása miatt, amely magában foglalja a fegyverek szállítását és a rakétacsapások precíziós célzásához szükséges információk átadását.

A húszi lázadók 2023-ban a Vörös-tengeren végrehajtott rakétatámadásaikkal komoly fenyegetést jelentettek a globális ellátási láncokra. Most pedig azzal, hogy jemeni zsoldosokat toboroznak Ukrajnába, újabb jelét adják annak, hogy az orosz konfliktus a Közel-Keleten új irányokat vehet.

A jemeni toborzottak sorsa folyamatos figyelemmel kíséri az emberi jogi szervezetek és a Nemzetközi Jemeni Migránsok Szövetsége. Míg néhányan sikeresen elhagyhatták Oroszországot és hazájukba térhettek vissza, a többségük még mindig az ukrajnai harcok frontvonalán vagy orosz kiképzőbázisokon rekedt.