Lánczi Tamás nem teljesen fogja fel a "feszültséggel teli és túlságosan felnagyított" helyzetet, ami körülötte zajlik.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője csütörtökön a Kossuth rádió hullámhosszán osztotta meg véleményét a közélet átláthatóságának érdekében javasolt törvényről. E törvény mögött azonban sokan azt látják, hogy valójában a civil szervezetek és a szabad sajtó működését kívánja megnehezíteni.
Arra a kérdésre, hogy mi állhat a heves médiavisszhang és kritikák mögött, kifejtette, hogy
ő nem teljesen érti "az elkeseredett és hiszterizált" hangulatot, mert szerinte az átláthatóság mindenkinek az érdeke.
"Nem értem, miért gondolja azt az, akinek nincsenek titkai, hogy retorzióval kell szembenéznie. Hiszen csupán arról van szó, hogy mindenkinek, aki érintett, nyilvánosan be kell számolnia arról, milyen forrásokból és milyen támogatásokkal működteti a saját szervezetét, legyen az akár egy NGO, egy sajtótermék, vagy bármilyen más típusú intézmény" – fogalmazott Lánczi. Hozzátette, hogy nem említette: a bíróság végső esetben akár fel is oszlathatja vagy eltilthatja az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal feketelistáján szereplő szervezetek tevékenységét, amelyeket a külföldi támogatás mértékének 25-szörös bírságával is sújthatnak.
Lánczi szerint érdekes dolgok derülhetnek ki, ha megnézik, hogy vajon kik finanszírozzák azokat, akik
A magyar közvéleménybe egyenesen az ukrán titkosszolgálat kommunikációs eszközeinek tartalmát csepegtetik.
Lánczi a kritikai média állításait cáfolva hangsúlyozta, hogy a magyar törvény inkább az amerikai jogszabályokkal mutat rokonságot, mintsem az orosz törvénnyel. Szerinte a decemberi szuverenitásvédelmi törvény elfogadásakor elhangzott kritikák is a dezinformáció tipikus példáit tükrözik, amelyek célja a magyar kormány hitelességének aláásása, akár belföldön, akár külföldön. "A külföldi támogatásból működő szervezeteket regisztrálniuk kell, és ezáltal bizonyítják, hogy idegen hatalom befolyása alatt állnak" - tette hozzá. Lánczi véleménye szerint a magyar jogszabály az amerikai modell alapján készült, így a fókusz nem Moszkvára, hanem Washingtonra irányul, ahol a magyar törvény alapjait találhatjuk.
a magyar törvény számos tekintetben éppen sokkal szofisztikáltabb és sokkal enyhébb, mint az amerikai, például nem hívja a megbélyegzett szervezeteket külföldi ügynöknek. Lánczi az ukrán kémbotrányról is szót ejtett. Elmondta, hogy lefuttattak egy gyors vizsgálatot arról, hogy milyen tipikus kommunikációs elemek jelennek meg a magyar nyilvánosságban, amely megállapította, hogy összehangolt akció zajlik Magyarország ellen. "Azt lehet tudni, hogy május 8-án az egyik ellenzéki párt, a Tisza Pártnak az elnöke tett egy állítást, egy leleplezőnek szánt állítást, amellyel azt próbálta sugallni, hogy Magyarország háborús készülődésben van, háborúra készül, majd ettől látszólag teljesen függetlenül, mintegy véletlenül, másnap megjelenik egy ukrán titkosszolgálati közlemény, amely ugyanezt az állítást akarja alátámasztani, és azt sugallja, hogy ezekben az állításokban igazság van" - mondta.
