Lavrov egy provokatív előszót írt egy könyvhöz, melyben a litván állam létezését és legitimitását megkérdőjelezi. Az írása nem csupán történelmi állításokat tartalmaz, hanem mély politikai és kulturális kontextusba ágyazva vitatja meg Litvánia identitását
A litván külügyminiszter az orosz propagandát emlegette, amikor kritikával illette azt a kötetet, amely Litvánia történelmét az orosz külügy szemszögéből mutatja be. A könyv előszavát Vlagyimir Putyin 2021-es esszéjéhez hasonlította, amely a mostani orosz-ukrán konfliktus alapjait fektette le. A miniszter hangsúlyozta, hogy ez a mű nem csupán a történelem ábrázolására törekszik, hanem a valóság torzítására is, ahogyan azt a Kreml gyakran teszi.
A "Litvánia Történelme" című kötetet egy orosz állami intézmény publikálta, és a Meduza cikke alapján alapjaiban kérdőjelezi meg a modern litván állam létezését. Az előszót író Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy véli, hogy Litvánia "hamis történelmi narratívákra építve igyekszik oroszellenes és oroszgyűlölő érzelmeket kelteni". Lavrov szerint a könyv célja, hogy szembeszálljon ezzel a tendenciával.
Kestutis Budrys, a litván külügyminiszter, hangsúlyozta, hogy a szomszédos országok ellen irányuló ellenséges tevékenységek egyik fő módszere az államiság, a történelem, az értékek és a szimbólumok megkérdőjelezése, ami egyúttal az orosz imperializmus legitimálására is szolgál.
A kötet szerzői között szerepel Maxim Grigojev, a Kremlhez közelálló Demokráciaproblémák Tanulmányozásáért Alapítvány vezetője. Grigojev korábban egy olyan bíróság elnöke volt, amely az "ukrán neonácik" által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására összpontosított.
A könyv egyik figyelemre méltó fejezete Litvánia Szovjetuniótól való elszakadását elemzi, és azt sugallja, hogy az ország jelenlegi kormánya hivatalosan egy nácibarát diktatúra örökösének tekinti magát. A szerzők arra is rámutatnak, hogy a mai litván politikai vezetés nácibarát ideológiai nézeteket képvisel, miközben rendőrségi elnyomás révén próbálja elfojtani a más véleményeket.
