A Lex Magyarország csapata új, innovatív pénzosztási szabályokat dolgoz ki az Európai Unió keretein belül, amelyek célja a hatékonyabb és igazságosabb forráselosztás. Az Európai Bizottság támogatásával létrejövő új rendszer a tagállamok gazdasági és társa
Hogyan teljesített a 2021-2027-es uniós költségvetés, és milyen irányba tart a 2028-2034-es ciklus? Az EUYOU záróeseményén bemutatjuk a projekt eredményeit és javaslatcsomagját, valamint szakpolitikai vitát szervezünk a kohéziós politika jövőjéről.
A Politico brüsszeli értesülései szerint az Európai Bizottság jövő héten - várhatóan szerdán - nyilvánosságra hozza a 2028-2034 közötti uniós költségvetés tervezetét, amely a jogállamiság megsértéséhez kötött forrásmegvonást szigorúbb rendszerbe foglalja.
A legfrissebb információk alapján kiszivárgott egy dokumentum, amelyben az uniós végrehajtó testület világossá tette, hogy célja a források megfelelő felhasználásának biztosítása. Ezért minden uniós támogatásra vonatkozóan kötelező érvényű feltételrendszert kívánnak bevezetni. Ezzel szeretnék megakadályozni, hogy a tagállamok a pénzügyi eszközök átcsoportosításával kijátsszák az uniós normák betartásának kötelezettségét.
Ez jelentős változást jelentene a jelenlegi gyakorlathoz képest, amely csak a költségvetés egyes elemeire alkalmaz feltételeket.
A szigorítás különösen Magyarországot sújtja, amely már eddig is 18 milliárd eurónak megfelelő uniós támogatástól esett el a jogállamiság megsértése következtében. Ez a forráskiesés összesen 10,5 milliárd eurót jelent a helyreállítási alapból, valamint 7,5 milliárd eurót a kohéziós alapból. Az Európai Bizottság tervezete alapján azt is meg kívánja határozni, hogy...
az autoriter lépések nem eredményezhetik például a mezőgazdasági támogatások megvonását, ám olyan programok, mint az akadémiai vagy civil együttműködések, veszélybe kerülhetnek.
A célkitűzés az, hogy az uniós támogatások végső haszonélvezői – mint például egyetemek vagy civil szervezetek – továbbra is hozzáférhessenek a szükséges forrásokhoz, még abban az esetben is, ha az érintett kormány nem tartja be a demokratikus normákat.
A jelenlegi reformterv gyakorlatilag egy Lex Magyarország, hiszen a feszültség egyre fokozódik Orbán Viktor és az Európai Bizottság között. A magyar miniszterelnök már évek óta harcban áll Brüsszellel, miközben 2026-ban választásokra készül. A Politico értesülései szerint a Bizottság tudatosan kihasználja Orbán belpolitikai gyengülését – az EU-párti konzervatív ellenzéki erő, a Tisza Párt, egyre népszerűbbé válik – hogy még az új magyar kormány hivatalba lépése előtt bevezesse a szigorúbb szabályozásokat.
Egy uniós diplomáciai forrásra hivatkozva elmondható, hogy amennyiben Magyarországon hatalomváltásra kerülne sor, az kedvező hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra, sőt, a jelenleg befagyasztott források is újra hozzáférhetővé válhatnak. Ugyanakkor a források szerint a helyzet esetleges kedvezőtlen alakulására is készülnek.
Az Európai Bizottság által előterjesztett "intelligens feltételesség" rendszere egy forradalmi újítást jelentene:
a jövőben az elzárt pénzeket közvetlenül a civil társadalomhoz irányítanák, megkerülve az érintett tagállami kormányokat.
A Renew Europe frakció vezetője, Valérie Hayer kiemelte, hogy "az Európai Unió nem finanszíroz autokratikus rendszereket, viszont a civil társadalom támogatását folytatni szükséges". Ezzel szemben a kritikus hangok arra figyelmeztetnek, hogy ez a megközelítés esetleg csökkentheti a kormányok reformokra irányuló nyomását. A végső javaslatot a hétvégi rendkívüli bizottsági tárgyalások során tervezik véglegesíteni, de a tagállamok közötti tárgyalások elhúzódása akár éveket is igénybe vehet, így a végső döntés várhatóan csak 2027-re születik meg.
