Ligeti Miklós véleménye szerint a NER idején a színjátékok szerepe teljesen megváltozott, és már nem a művészet élvezetére, hanem a pártpropaganda eszközeként funkcionálnak. Az előadások mögött álló kreatív szándékok helyett a politikai üzenetek dominálna

Bár Magyar Péter határozottan kijelentette, hogy a Tiszának nincsenek adóemelési szándékai, egy plakátkampány máris elindult a témában, ráadásul adófizetői forrásokból. A Transparency International megfigyelései szerint a NER egyre inkább képtelen fenntartani korábbi álcáját, és a helyzet átláthatósága folyamatosan csökken.

Megkezdődött a négy milliárd forintos plakátkampány, amely a Tisza állítólagos adóemelési szándékaira hívja fel a figyelmet, miközben Magyar Péter már többször is cáfolta ezeket a vádakat. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, amint marionett bábukkal játszadozik, utalva arra, hogy "Brüsszel bábjai adóemelést terveznek." Noha a Tisza neve nem szerepel a plakátokon, az üzenet világosan rezonál a Fidesz és a kormány narratívájával, amely Magyar Péter ellen irányul. A kormányzati kommunikáció már a kampány címe alapján is egyértelművé teszi, hogy adófizetői forrásokból "Tisza adóemelési terveiről" folytatnak konzultációt.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közben a Választási Bizottság? Erről folytattunk eszmecserét Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

A jelenleg az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan a nemzeti konzultációt hirdetik, ami a kormány tevékenységéhez kapcsolódik. Ugyanakkor a kormány hivatalos honlapján világosan kiderül, hogy mindez valójában a Tisza párt elleni választási kampány részeként értelmezhető, tehát a pártérdekeket szolgálja. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan, átláthatóan vállalni?

- Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

Miért? Mert a kérdések nyitják meg a gondolatok kapuit, és lehetőséget adnak arra, hogy mélyebben megértsük a világot, magunkat és másokat. Minden „miért” mögött ott rejtőzik a kíváncsiság, amely hajt minket a felfedezésre és a tanulásra. Az élet tele van rejtélyekkel, és a válaszok keresése teszi izgalmassá az utunkat. Szóval, miért ne kérdeznénk?

- Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

A jogszabályok is alkalmazkodtak ehhez a gyakorlathoz kisebb-nagyobb módosításokkal és finomításokkal. Például, amit 2014-ben a Transparency International Magyarország egyértelmű jogsértésként azonosított, miszerint a kormányzati intézmények és önkormányzatok kampánytevékenységet folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében a választások előtti időszakban – nem csupán az azt megelőző 50 napban, hanem akár fél évvel korábban is, mint például plakátok kihelyezésével és különféle rendezvények szervezésével – mára már a választási eljárási törvény részévé vált. Jelenleg a jogszabályok kimondják, hogy a kampányra vonatkozó szabályok és tilalmak nem alkalmazandók a kormány által végzett lakossági tájékoztatási tevékenységekre.

Hogyan befolyásolja a kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

- Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

Persze, a határátlépések valóban izgalmas kérdéskört jelentenek! Mennyire érdemes megvizsgálni, hogy ezek a lépések mennyire képesek alkalmazkodni a különböző helyzetekhez?

- Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

- Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

Ennek hátterében több tényező is állhat. Az, hogy a kampányfinanszírozás terén nincsenek szigorú korlátok, talán nem is annyira meglepő. Valójában a fő szabály az volt, hogy a kampányokra szánt anyagi keretnek nem volt felső határa. Különösen a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásokra vonatkozott a kampányköltési plafon, míg az Európai Parlament választásaira ez sosem érvényesült. Igaz, hogy az EP-kampányok felhajtása lényegesen kisebb mértékű volt, de az önkormányzati választásokra sem volt soha érvényes a költési limit, holott a polgármester-választás vagy az önkormányzati választások éppen olyan fontosak, mint a parlamenti szavazások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési határát sem tartották be soha maradéktalanul. 1998-tól 2010-ig 1 millió forint volt a keret, azonban már 98-ban sem költöttek ennyit jelöltenként, az inflációval korrigált 5 milliós plafon pedig egészen mostanáig érvényben maradt. Tehát...

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

Korábban észrevettük, hogy a kampány során a kormánypárti oldalhoz tartozó, magukat civil szervezeteknek tituláló csoportok is részt vettek. Érdekes módon ezekre a szervezetekre a kampánypénzek elköltésére vonatkozó szabályok nem érvényesültek.

A Fidesz háromosztatú kampánystratégiájának fenntartása mögött egy tudatos politikai megfontolás áll. Az állam és a kormányoldali kiadások összemosódása lehetővé teszi, hogy a párt a kormányzati hatalmat saját politikai előnyére használja fel. Ezen kívül a kampány kiszervezése harmadik szervezetek, mint például a CÖF révén, lehetőséget ad arra, hogy a párt elkerülje a közvetlen felelősséget, miközben továbbra is befolyásolja a közvéleményt. Az eddigi választások során – 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben – ez a módszer bevált, és az ellenőrző hatóságok is hozzászoktak ahhoz, hogy bizonyos esetekben elkerüljék a szigorúbb ellenőrzést. Az emberek hajlamosabbak elfogadni egy üzenetet, ha azt a kormány, mint egy magas rangú autoritás, közvetíti, szemben azzal, ha csupán egy politikai párttól származik.

Tehát akkor ez a mostani kampányban is értékesíthető, ugye?

- Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

A politikai hirdetések megszűnése a Metán és a YouTube-on jelentős hatással lehet a háromosztatú modellre, amely a politikai kommunikációt és a közönség elérését szabályozza. Először is, a hagyományos kampányformák, amelyek eddig nagymértékben támaszkodtak a közösségi média hirdetésekre, új stratégiák kidolgozására kényszerülnek. A politikai pártok és jelöltek kénytelenek lesznek alternatív módszereket keresni, mint például a közvetlen kapcsolatépítés vagy a tartalommarketing. Másodszor, a közönség elérése és a választók mobilizálása is nehezebbé válik, mivel a politikai üzenetek terjesztése már nem támaszkodhat a jól célozható online hirdetésekre. Ez a modellek közötti interakciók átalakulásához vezethet, hiszen a politikai diskurzus egyre inkább offline tereken és más platformokon fog zajlani. Végül pedig, a politikai táj dinamikája is megváltozhat, mivel a politikai hirdetések hiánya új lehetőségeket teremthet a független média és alternatív információs források számára, amelyek eddig háttérbe szorultak. Ez a sokszínűség pedig hozzájárulhat a demokratikus diskurzus gazdagításához, ugyanakkor kihívások elé is állíthatja a választókat, akiknek nehezebb lesz eligibilis információkhoz jutniuk.

Jelenleg még nem világos, hogyan reagál a Fidesz erre a helyzetre: vajon tudomásul veszi, vagy esetleg trükkökkel próbálja megkerülni a hirdetési tilalmat. Az tény, hogy az utóbbi időben én is észleltem, hogy kevesebb megafonos és hasonló hirdetés tűnik fel, de fontos hangsúlyozni, hogy a kampányfeladatok megosztása, valamint a háromosztatúság nem csupán a Facebookra és a YouTube-ra korlátozódik. A CÖF eddig is jelentős plakátkampányokat folytatott, és nemcsak a funkcionális, hanem a kreatív tartalom szempontjából is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány eddigi kampányai alapvetően a pozitív üzenetek köré épültek. Például a "megvédjük az országot" jelmondat, vagy a 2022-es választási kampány során feltűnt "népszavazás" az LMBTQ közösséggel szemben, ahol a kormány üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe szimbolizálta. Ezzel szemben a CÖF más utat választott, például a negatív "mini Feri"-t és a bohóckampányt, amely a lejárató és gegeszkedő negatív kampányra épített.

- Tehát, ha jól értem, amit mondott, akkor gyakorlatilag nincs is sok lehetőségünk, hiszen a papírok szerint minden a megfelelő keretek között zajlik?

- Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

Az Állami Számvevőszék nézőpontjából szemlélve a CÖF jelenségét, a helyzet világosan mutatja, hogy ehhez hasonlóan súlyos, több százmilliós vagy akár milliárdos pénzügyi kötelezettségeket generáló vizsgálatokat és szankciókat kellett volna alkalmazni, ahogyan azt a Márki-Zay Péter által vezetett ellenzéki összefogás esetében tették. Csakhogy a hatóságok látásmódja szelektív: van egyfajta "látótérkiesés", amely lehetővé teszi számukra, hogy az MMM tevékenységét észleljék, míg a CÖF-öt figyelmen kívül hagyják. Az MMM esetében a szervezők nem voltak eléggé körültekintőek, hiszen szoros személyi és szervezeti kapcsolatokat tartottak fenn. Ezzel szemben a CÖF ügyesebben navigált, hiszen a kampányplakátjaikon nem tüntették fel kormánypolitikusok nevét, és elkerülték az egységes telefonszámok, e-mail címek, valamint bejegyzett székhelyek használatát. Ez a helyzet pedig komoly, szándékos jogi mulasztást és tudatos rossz jogalkalmazást feltételez, ami önmagában is jogsértő.

Milyen szempontok alapján értékelhetjük ezt választási csalásnak?

- Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

A feladat az, hogy bizonyítsuk, miszerint a járási hivatalvezető, a polgármester, a számvevő tanácsos vagy a választási iroda osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, szándékosan cselekedett vagy éppen ellenkezőleg, tartózkodott a cselekvéstől, mindezt pedig annak érdekében tette, hogy a Fidesz számára előnyöket biztosítson, míg az MSZP-nek és a Tiszának hátrányt okozzon. Ez a feladat azonban rendkívül bonyolult, hiszen még a legelkötelezettebb és legfelkészültebb nyomozói vagy ügyészi munka mellett is nehéz bizonyítani, hogy egy-egy ilyen szereplő magatartása minden részletében összhangban áll a büntetőjogi tényállással.