Ma lehetőséged nyílik arra, hogy felfedd, milyen jövőbeli anyagi lehetőségekkel bír a férjed. Fedezd fel az András-napi hagyomány izgalmas módszerét, amely segíthet a pénzügyi sorsotok előrejelzésében!

Több tízezer forintot igényelhetsz az államtól, ha ez igaz rád: kevesen ismerik a kedvezményt

A népi kalendárium szerint november hónapját Szent András havának is hívják, és különös jelentőséggel bír november 30-a, András napja. Ez a nap nemcsak a kisfarsang időszakának végét jelzi, hanem egyben a csendes, elmélyült adventi várakozás kezdetét is megnyitja.

Advent első vasárnapja mindig az András-nap körüli időszakra esik, ami nemcsak a disznótor hagyományos szokásainak időpontja, hanem a házasságjóslás egyik legfontosabb napja is. Bár nem olyan széles körben ismert, mint Luca napja, az András-nap sokak számára különleges jelentőséggel bír, hiszen ilyenkor a fiatalok különféle módszerekkel próbálnak jövőbeli párjukra rátalálni.

Szent András, Názáreti Jézus tizenkét apostolának egyike, Péter testvéreként ismert. Mindketten egyidőben csatlakoztak a tanítványok közösségéhez, és András különleges jellemét a józanság, nyitottság és tettrekészség határozta meg az evangéliumok leírásaiban. Misszionáriusi tevékenysége során a szelídség és a helyi hagyományok tisztelete jellemezte, ami nem meglepő, hiszen így mély benyomást gyakorolt az általa meglátogatott tájak lakóira.

Ő volt az, aki a szkítákat a keresztény hitre térítette, és sokan úgy vélik, hogy éppen ezért a Kárpát-medence első keresztény templomainak jelentős részét az ő tiszteletére emelték. A régészeti feltárások során honfoglalás kori sírokban andráskereszteket is felfedeztek, amelyek a vértanúságának körülményeit idézik fel. Hittérítő munkája miatt kereszthalálra ítélték, de nem ítélték méltónak ahhoz, hogy Jézuséhoz hasonló keresztet kapjon; helyette egy X alakú kereszten szenvedett el a végzetét.

Számos csodatétel köthető a nevéhez, ma pedig Románia és Skócia védőszentje, sőt, utóbbi lakói olyannyira tisztelik, hogy zászlójuk központi motívuma is András keresztje. Az apostolt házasságszerző szentként is számon tartották a régi időkben, ami részben annak a szokásnak is köszönhető, hogy egykor az András-naphoz legközelebb eső vasárnapon hirdették ki a egyházközösséget érintő legfontosabb eseményeket, házasságokat, születéseket, de az András-napi házasságjóslások és szerelmi varázslatok hagyományának kialakulására a téli napforduló mágikus erejében bízó pogány rituálék is kihatottak.

Az András-napi hagyományok egyik legismertebb és talán legizgalmasabb módszere a lányok számára a házak eresze alatti rázás volt. A lányoknak ilyenkor egy zsúpfedeles ház ereszéhez kellett állniuk, és megrázni azt. Az ereszből lehulló anyagok alapján jósolhatták meg jövőbeli házasságukat. Ha búzamagok potyogtak a tenyerükbe, az jómódú férj reményét jelentette; ha rozs, akkor a szegénység jövendölte. Ha pedig furcsa módon pondrók érkeztek, az a következő év várandósságának lehetőségét jelezte. Ez a szokás tele volt izgalommal és reményekkel, hiszen a lányok így próbálták megsejteni, mit tartogat számukra a jövő.

A hallgatózásra épülő jóslások különös népszerűségnek örvendtek, és a hagyományok szerint az ólajtó megrúgása után a malac röffentéseinek száma megmondta, hány évet kell várnia a lánynak a házasságra. Ha az anyakoca röffentett, az viszont nem a vágyott ifjút, hanem egy özvegy férfit jelezett. Emellett szokás volt felmászni a szemétdombra, hogy onnan figyeljék a kutyaugatást; a kutyák irányából érkező hangok alapján érkezett a jövendőbeli férj. Azonban, hogy ezek a módszerek valóban működjenek, egész nap böjtölni kellett, hiszen a tiszta lélek és a szív elengedhetetlen volt a jóslás sikeréhez.

A leendő házastárs megálmodásában is bíztak, amihez a lányoknak egy férfiruhadarabot, a legényeknek pedig női szoknyát kellett a párnájuk alá rejteni. Ugyanezt megtehették az általuk megrágott almák magjaival és a kiköpött kenyérdarabbal is.

Hasonlóan Luca napjához, hagyomány volt gombócokat készíteni, amelyekbe a lányok neveket bújtattak el. Az a név, amelyik elsőként bukkant fel a víz felszínén, jelezte a jövendőbeli párt. A fiúk pedig 13 cetlire írták fel a lányok neveit, majd ezeket sorban a vízbe dobták. Az utolsóként a vízben maradt papírfecni rejtette a leendő feleség nevét.

A forró ólom vízbe öntése egy különleges előrejelzési módszer volt, amelyből a jövendőbeli foglalkozásra lehetett következtetni. Emellett cseresznyeágakat is vágtak, hogy karácsonyra virágba borulva házasságot jelezzenek. Bizonyos vidékeken Szent András napja előtt a hajadonok egy pohár vízbe piros almát helyeztek, majd reggel, miután megitták a vizet és elfogyasztották a gyümölcsöt, az utcára siettek, hogy az elsőként eléjük kerülő személyben felfedezhessék a jövendőbelijüket.