Macron végre új partnerével formálhatja Európa jövőjét.

A szakértők egy szoros együttműködést remélnek Friedrich Merz, a német kancellári pozíció várományosa, és Emmanuel Macron, Franciaország elnöke között. A francia-német együttműködés, amely a kontinens motorjaként működik, kedvező lehetőségeket kínál Európa újjáélesztésére. Ugyanakkor nem mentes a konfliktusoktól sem; ezek rendezéséhez idővel mindkét félnek kompromisszumokat kell kötniük.

Az Európai Unió élénk várakozással figyeli a Franciaország és az új német vezetés közötti együttműködési lehetőségeket. Friedrich Merz és Emmanuel Macron számos kulcsfontosságú kérdésben közös nevezőre jutottak, mégis a Politico elemzése rámutat, hogy akadnak olyan területek, ahol a nézeteltérések még nem csitulnak el teljesen.

Ha Merz elfoglalja a kancellári posztot, várhatóan első hivatalos látogatása Párizsba fog vezetni. Az értesülések alapján erre már május 7-én sor kerülhet. A francia fél abban bízik, hogy

Macron végre valódi partnerre talál az európai álmok megvalósításához.

A védelmi költségvetések emelése terén várhatóan széleskörű egyetértés alakul ki. A német adósságfék eltörlése örömmel töltötte el a franciákat, hiszen Macron régóta azon dolgozik, hogy megteremtse a kontinens "stratégiai függetlenségét". Merz aktív részvételt ígért az európai védelmi közösség létrehozásában, és még a nukleáris elrettentő képesség fejlesztésének lehetőségét sem zárta ki.

Érdemi együttműködést remélnek a transzatlanti kapcsolatok kiegyensúlyozásában is. Míg az előző német kormányzat szinte automatikusan az Egyesült Államokra hagyatkozott a legtöbb geopolitikai kérdésben, Merz már a választási győzelme éjszakáján a nagyobb európai önállóság mellett nyilatkozott.

Bár Merz erős NATO-elkötelezettséggel rendelkezik, Donald Trump amerikai elnök vámháborúi és bizonytalan külpolitikája nyomán egyre jobban felértékelődtek az EU versenyképességi törekvései. Ebben Merz és Macron is egyetértenek:

A szabályozások enyhítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kontinens technológiai ágazata valódi alternatívát kínáljon az amerikai szolgáltatók mellett.

Az energiaügyekben azonban már elképzelhető némi egyet nem értés. Macron minden áron előnyben részesítené a francia atomipart, és azt szeretné, ha az uniós zöldtámogatásokból is részesülne. Ezzel szemben a korábbi német vezetés igyekezett távol tartani magát az atomenergiától.

A franciák emellett késlekednek az első jelentős európai hidrogénvezeték kiépítésével, amely a spanyol és portugál energiaforrásokat összekötné Németországgal. Macron számára kedvező, hogy Merz nem a zöld átállásra helyezi a hangsúlyt, hanem inkább a versenyképesség növelésére. Ennek következtében, ha a francia atomenergia valóban versenyképesnek mutatkozik, valószínűtlen, hogy Merz ellenállásába ütközne.

Az EU és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás komoly viták forrásává válhat. Macron főként amiatt ellenzi a megállapodást, hogy a brazil és argentin agráripar, amely laza szabályozások mellett működik, kedvezőtlen helyzetbe hozhatja a francia mezőgazdasági termelőket.

Macront ugyanakkor nemcsak a belpolitikai kényszerek, hanem Trump vámháborúja is arra sarkallhatják, hogy végül átengedje a megállapodást, amely már 2024 óta az Európai Tanács és a Parlament jóváhagyására vár.

A legmarkánsabb nézeteltérés valószínűleg a közös uniós hitelfelvétel kérdésében rejlik. Merz ugyan 500 milliárd eurós gazdaságélénkítő és védelmi programot jelentett be, azonban a közös uniós adósság finanszírozása főként Németországot sújtaná, miközben a kisebb tagállamok kedvezményezettjei lennének ennek a rendszernek.

Macron véleménye szerint ez egy elengedhetetlen impulzus lenne ahhoz, hogy Európa valóban beinduljon és felzárkózzon globális versenytársaihoz. Ugyanakkor Merz számára ez komoly politikai rizikót hordoz, hiszen egyre inkább szüksége van arra, hogy megerősítse pozícióját Németországban. Emiatt időre van szüksége, mielőtt új, jelentős programokat indítana. Ha azonban sikerülne hatékonyabb beszerzési vagy fegyverbeszerzési rendszereket kialakítania, az jó alapot adhatna a kompromisszumokhoz.