Magyarok százezreinek szívéről hullott le a súly, amikor Gulyás Gergely bejelentése napvilágot látott.

A kormány 2025. június 30-ig hosszabbította meg a kamatstopot, ami jelenleg 291 ezer magyar család jelzáloghitelét védi. A hosszabbítás további 20 milliárd forint megtakarítást jelent az adósoknak. A kamatstoppal egyes számítások szerint milliós összegeket lehetett spórolni. Ugyanakkor a bankoknak plusz költség az intézkedés, és nem világos, hogy ennek a veszteségnek egy részét nem terhelik-e át az ügyfelekre. Emellett a kamatkörnyezet is nagyot csökkent az utóbbi másfél évben, így arról is vita van, kell-e még egyáltalán mesterségesen fagyasztani a kamatokat.

A kormány úgy határozott, hogy fél évvel meghosszabbítja a kamatstop intézkedését. Ezt a bejelentést Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tette közzé a múlt csütörtöki Kormányinfón.

A családok kamatterhei nem növekedhetnek, a jelenlegi kamatkörnyezetben nem indokolt ennek az intézkedésnek az eltörlése

- Hangsúlyozta a miniszter. Hétfőn pedig napvilágot látott az a rendelet, amely kimondja, hogy 2025. június végéig fenntartják a kamatstopot. Ez az intézkedés jelenleg a változó kamatozású és az 5 éves kamatfixálással bíró lakossági jelzáloghitelekre vonatkozik.

A védelem széleskörű hatással bír a hitelpiacra: összesen 1220 milliárd forintnyi jelzáloghitel-állomány érintett, ami a lakossági jelzáloghitelek egyötödét jelenti – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb közleményében.

Az NGM adatai szerint a 2022 januárjában bevezetett kamatstop 2024 végéig, tehát közel három év alatt összesen "300 milliárd forintos megtakarítást jelent, ennyivel több maradt az érintett családok zsebében" - fogalmaztak.

A gazdasági minisztérium álláspontja szerint "célzott és hatékony kormányzati intézkedések nélkül számos család kényszerült volna elhagyni otthonát a megemelkedett törlesztőrészletek következményeként".

A Bankmonitor legújabb elemzése rávilágít, hogy a kamatstop számos esetben kiemelkedő előnyöket biztosított a hitelfelvevők számára. Például 2023 nyarán, amikor a 3 hónapos BUBOR 16,3%-ra szökött fel, egy 2022 januárjában felvett, három havonta változó kamatozású lakáshitel kamata kamatstop nélkül akár 19,8%-ra is rúghatott volna. Ez azt jelenti, hogy a kamatstop 14,28 százalékponttal csökkentette a konkrét hitel kamatát, jelentős megtakarítást eredményezve a hitelfelvevőknek.

Egy konkrét példával is szemléltették a kamatstop hatását. Egy 6 millió forintos tartozással rendelkező család esetében, ahol 8 év a hátralévő futamidő, a kamatstop időszaka alatt, azaz 2022 január és 2025 június között havi 77 454 forintos törlesztőrészletet kellene fizetni.

A kölcsön átárazása az aktuális BUBOR-érték figyelembevételével történik. Mivel a jövőbeli kamatváltozásokkal kapcsolatban nincsenek pontos előrejelzések, a Bankmonitor szakértői a jelenlegi helyzetet rögzítették. Ez azt jelenti, hogy a futamidő hátralévő időszakára 9,83 százalékos kamattal számolnak.

Ezzel a kamatlábval a havi törlesztőrészlet 84 971 forintra emelkedne. A kölcsön teljes visszafizetése 2022. január 1-jétől 2029. december 31-ig, tehát a kölcsön futamideje alatt összesen 7 841 490 forintot tenne ki.

Kamatstop hiányában a kamatok jelentősen emelkednének, ami azt jelenti, hogy a havi törlesztőrészletek is érezhetően magasabbak lennének.

A szakértők rámutattak, hogy a kamatstop megszűnésével, 2025. júliusától a törlesztőrészlet várhatóan 94 301 forintra emelkedett volna. Ennek oka az, hogy a magasabb kamatok következtében a tőketartozás csökkenése lassabb ütemben zajlik, így a kamatstop végén egy jelentősebb tartozás alapján kellett volna meghatározni a havi fizetési kötelezettséget.

Kamatstop hiányában a hitel teljes visszafizetési összege 9 388 860 forint lett volna.

Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank a múlt szerdán közzétett stabilitási jelentésében rámutatott: a kamatstopból származó kockázat mérséklődött a kamatkörnyezet már bekövetkezett csökkenésének köszönhetően.

Emlékezzünk arra, hogy a jegybank tavaly májusban elindította a kamatcsökkentési folyamatot, amely a 18 százalékos irányadó kamatról indult. Az idei szeptemberi döntés során 25 bázisponttal mérsékelték a kamatot, így az jelenleg 6,5 százalékra csökkent, és azóta is ezen a szinten áll.

A jegybank elemzése alapján, ha az intézkedést esetlegesen megszüntetik, akkor a medián törlesztőrészlet emelkedése csupán havi 5 ezer forintot jelentene.

A Portfolio híradása szerint a jegybanki dokumentum alapján a hitelállomány sebezhetősége viszonylag alacsony, hiszen a kockázatosnak minősített hitelek csupán a jelzáloghitel-állomány 2%-át képviselik.

A Portfolio által közzétett információk alapján a bankok előre látták a hosszabbítás lehetőségét, hiszen a jelenlegi 6,5%-os BUBOR és a kamatstop által meghatározott 2%-os referenciakamat között még mindig jelentős eltérés mutatkozik. Jelenleg nem látszik reális esély arra, hogy ez a különbség hamarosan mérséklődjön.

Egyúttal aggasztó hír a pénzügyi intézmények számára, hogy továbbra sincsenek jelek az intézkedés fokozatos eltörléséről. Ezt a lépést a bankszektor maga is szorgalmazná, mivel a szakértők véleménye szerint ez egy racionális és praktikus megoldás lenne a helyzet kezelésére.

A Bankmonitor elemzése alapján két kiemelkedő kihívás körvonalazódik a kamatstop intézkedésével összefüggésben:

Az Index legutóbbi tőzsdepiaci elemzése során kiderült, hogy a kamatstop bevezetésével egy időben a forint árfolyama az euróval szemben emelkedett, ami valójában gyengülést jelez. Ezen kívül a legnagyobb magyar bank, az OTP részvényei is csökkentek az értékükből.

Az OTP csütörtöki gyengülését valószínűleg a kamatstop meghosszabbítása is befolyásolta, mivel ez a bank számára pénzügyi hátrányt jelenthet.

- Erősítette meg lapunk számára Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

A Magyar Bankszövetség közleményében aggodalmát fejezte ki a kormány november 28-án bejelentett, a bankokat sújtó intézkedései miatt, amelyek véleményük szerint rontják Magyarország nemzetközi versenyképességét.

A múlt pénteki nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy "az újabb, tízmilliárdos terheket jelentő intézkedések, amelyek részben előzetes egyeztetések nélkül kerültek bejelentésre, gyengítik a gazdasági kormányzat és a bankszektor közötti természetes stratégiai együttműködést, továbbá sértik a piaci bizalom alapjait is."

Sokan kifogásolták, hogy a kormány korábbi ígérete szerint az extraprofitadót jövőre már el kellene törölni. Ezzel szemben a hagyományos adók és a bankadó mellett alkalmazott különadó nemcsak hogy nem szűnik meg 2025-re, hanem várhatóan még tízmilliárd forinttal is növekedni fog.

A lakossági kamatstop időtartamát immár hatodik alkalommal hosszabbították meg. Ez az intézkedés azonban ellentmond a tudatos és felelősségteljes fogyasztói magatartás eszméjének, hiszen olyan ügyfeleket jutalmaz, akik a számos korai figyelmeztetés ellenére a változó kamatozású hitelek kockázatát választották, és később sem tértek át a stabil, fix kamatozású jelzáloghitelekre.

- írták. A kormány álláspontja szerint tehát a jelenlegi kamatkörnyezetben még nem indokolt az intézkedés kivezetése, annak ellenére sem, hogy a jegybank adatai alapján jelentősen csökkentek a kockázatok.

A következő hét hónap során, egészen 2025 júniusáig, az érintett családok továbbra is védett helyzetben maradnak, ami hozzájárul egy élhetőbb életkörnyezet kialakításához számukra. Ugyanakkor a fokozatos kivezetés hiányának következményeként a bankszektorban továbbra is fennáll a bizonytalanság.