Magyarországon eddig nem hozta meg a várt eredményeket a boltbojkott, míg Horvátországban sikerrel járt.

Két, a közösségi médiában terjedő kezdeményezés javasolta, hogy február 12-én, valamint február 12. és 14. között az emberek egyáltalán ne vásároljanak, hátha ezzel a lépéssel kikényszeríthető egyfajta árcsökkenés vagy árcsökkentés Magyarországon. Az ötlet nem saját, déli szomszédunktól indult.

Szakértői véleményeket gyűjtöttünk össze arról, hogyan hatott a hazai vásárlási szokásokra az a kezdeményezés, amely a közösségi médián keresztül arra szólította fel a magyarokat, hogy tartózkodjanak a vásárlástól, ezzel ösztönözve az árcsökkentést. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az Index megkeresésére kifejtette, hogy a boltok nem tapasztaltak forgalomcsökkenést a bojkott következtében. Szerinte ennek oka, hogy az akció elsősorban napi szükségletekre vonatkozott, amelyekből a vásárlók ma nem, de holnap már szívesen vásárolnak.

Kiemelte, hogy az árcsökkentés mögött nem csupán kereskedői döntések állnak; a gyártók közötti napi szintű verseny kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. Az árnyomás valójában az előállítók és szállítók oldaláról érkezik, ami jelentős hatással bír a végfelhasználói árakra.

Osztotta ezt a véleményt Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára is, aki az Indexnek megerősítette, tagjaik nem tapasztaltak vevőszámcsökkenést a bojkott napján. Ugyanakkor elmondta, az ár nem a kereskedőktől függ, és egyáltalán nem tartja szerencsésnek, ha a kereskedőkön csattan az ostor. Véleménye szerint nem célravezetők az ilyen bojkottok.

Horvátországban egy igazán figyelemre méltó kezdeményezés, a "Halló, felügyelő!" akció terjedt el, amely karácsony óta folyamatosan népszerűsödik. Ennek keretében az állam beavatkozása nélkül arra ösztönzik a vásárlókat, hogy hetente válasszanak ki bizonyos üzletláncokat, vagy éppen ellenkezőleg, kerüljék el bizonyos termékcsoportok beszerzését. Az akció célja, hogy tudatos vásárlási szokásokat alakítson ki, és ezáltal támogassa a helyi kereskedelmet.

A bojkott mérhető forgalomcsökkenéssel járt, ami arra késztette a termelőket és a kereskedőket egyaránt, hogy csökkentsék áraikat vagy kiárusítási akciót hirdessenek.

A fogyasztók minden héten szavaznak, hogy kire vagy mire irányítsák a bojkottjukat. Február elején annyira megnőtt a résztvevők száma, hogy a javaslatokat kezelő szerver már nem tudta elviselni a nyomást, és végül összeomlott.

Legutóbb a platform arra buzdította a vásárlókat, hogy pénteken tartózkodjanak minden bolt meglátogatásától, egy nappal korábban pedig javasolták, hogy kezdjék el a kiválasztott üzletláncok és termékek bojkottját, amely egy hétig tart. A célkeresztbe ezúttal a Lidl, az Olaszországban elérhetetlen Eurospin és a dm került. Emellett a vásárlókat arra is ösztönözték, hogy a következő hét során ne vásároljanak Coca Cola-t, más szénsavas üdítőket, palackozott vizet és mosószereket sem.

"A platform szervezője arra kér mindenkit, hogy tartózkodjanak a vásárlásoktól." Josip Kelemen véleménye szerint a bojkott nemcsak az üzletekre, hanem a banki szolgáltatásokra, a telekommunikációs cégekre, az online vásárlásokra, a szórakozóhelyekre, a benzinkutakra és az utazási lehetőségekre is kiterjedjen.

Fontos, hogy közvetítsünk azok felé, akiknek a döntései hozzájárultak az árak elszabadulásához.

- Tedd különlegessé a szövegedet! - javasolta Kelemen.

A három üzletláncot a fogyasztói panaszok alapján választották ki, a kijelölt termékeket pedig azért, mert a vásárlók "óriási áremelkedést" tapasztaltak. A szervezők arra kérték a bolti alkalmazottakat, hogy az akció ideje alatt a munka lassításával támogassák honfitársaikat.

Az első akciót december 24-én indította egy Facebook-csoport, amely azóta már lenyűgöző módon 120 ezer követőre tett szert. A kezdeményezés mögött áll az ECIP, egy európai fogyasztói központ, valamint a helyi fogyasztóvédelmi hatóságok, a szakszervezetek és még egyes miniszterek is kifejezték támogatásukat.

Ennél valószínűleg pontosabb lenne az emelkedő árakért okolni őket, az infláció ugyanis decemberben 2,4 százalékos volt. Magyarországon tavaly 3,7 százalékra mérséklődött az infláció - jelentette a kormány.

A legfrissebb hivatalos statisztikák alapján a horvát nettó átlagfizetés 2023 novemberében 1366 euróra rúgott, ami napi árfolyamon körülbelül 550 ezer forintnak felel meg. Ezzel szemben a magyar nettó átlagkereset mindössze 424 ezer forint, ami körülbelül egynegyedével alacsonyabb a horvát értéknél.

"A családom a korábbi vásárlásainknak csak a harmadát költi mostanában" - mondta egy kommentelő a bojkottok bevezetése után, aki azt is bevallotta, hogy korábban sok felesleges dolgot halmoztak fel. "Nem fogunk visszatérni a régi szokásokhoz" - tette hozzá határozottan.

A horvát bojkott sikerét igazolja, hogy már a második héten 42 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, a kiállított számlák száma pedig 31 százalékkal - idézte az adóhivatal adatait a horvát Index.

Egyetlen nap alatt, 15 óráig a bolti forgalom 14 millió euróval, azaz 5,7 milliárd forinttal csökkent. A bojkott következményeként a horvát Konzum lánc 250 belföldi termék árát felfüggesztette, míg a német Kaufland hipermarketlánc ezer termék árának csökkentését hirdette meg.

A jobbára a tengerparton működő Tommy-lánc közleményében arra kérte a beszállítókat, hogy a hazai és külföldi piacon azonos áron szállítsák termékeiket.

"A bojkott mögött álló indítékokat jól megértjük, hiszen mi is fogyasztók vagyunk" - mondta a horvát munkaadók szövetségének vezetője az akcióra reagálva.

Amennyiben a fogyasztás jelentősen visszaesik, úgy enyhe gazdasági visszaesésre lehet számítani.

- figyelmeztetett Irena Weber, óvatosan megemelve a hangját.