Orbán Viktor másodszor adja át Magyar Péternek augusztus 20-át, ezzel újra megnyitva az utat a hagyományok és ünnepek előtt.

Március 15-én és október 23-án is rendre tart ünnepinek szánt beszédet Orbán Viktor, augusztus 20-a viszont kivétel. Legutóbb 5 éve szónokolt a miniszterelnök az államalapítás ünnepén. Volt, amikor a szabadságát töltötte, de előfordult az is, hogy külföldi vendégeinek tartott tűzijátéknézős partit a Várban.

Gulyás Gergely 2022-ben az állami ünnepségek kapcsán említette, hogy a közjogi méltóságok közötti, évek óta érvényben lévő megállapodás alapján Orbán Viktor nem vett részt az eseményeken. E megállapodás értelmében augusztus 20-án a köztársasági elnök tartja a beszédet, valamint ő képviseli az országot a legfontosabb rendezvényeken. Ezen kívül a miniszterelnök éppen nyaralt is a jeles nap alatt.

A megállapodás pontos részletei nem teljesen világosak, de úgy tűnik, hogy nem egy szigorúan körvonalazott munkamegosztásról van szó. Visszatekintve 2010 augusztus 20-ára, amikor Orbán Viktor a friss kétharmados többség nevében bejelentette, hogy az állami ünnepséget Schmitt Pál, az újonnan megválasztott államfő fogja vezetni, a Kárpát-medencei magyarság előtt. Ezt a bejelentést Orbán a vajdasági Palicsfürdőn tartott ünnepi beszédében tette közzé.

Orbán Viktor augusztus 20-i ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy vége a XX. századot megosztó ideológiai korszaknak. Meglátása szerint ez a tendencia egész Európára kiterjed. A józan ész Magyarországon is túllépett a régi ideológiai keretek határain, és az áprilisi választások nyomán létrejött egy olyan nemzeti együttműködés, amely régóta hiányzott az ország életéből. E folyamat eredményeként született meg a kétharmados forradalom, amely eltüntette a megosztottságot, a korrupciót, és a békétlenséget tápláló politikai irányvonalat, amely a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyta, és elutasította a kettős állampolgárságot. Az újonnan formálódó együttműködésbe mindenki belefér, aki határokon innen és túl hisz abban, hogy a józan ész fontosabb, mint bármely politikai ideológia. Azok számára, akik úgy vélik, hogy a Kárpát-medence magyarságának végre egységesen és új úton kell haladnia a hosszú évek vitái után, ez a kezdeményezés nyitott kaput jelent.

Orbán Viktor 2013-ban Székesfehérváron, a Városháza téren mondott beszédet, amikor a városban kormányülést is tartottak az ünnep alkalmából. A szónoklat mellett aktívan részt vett a zászlófelvonásokon és az állami kitüntetések átadásán is, amíg csak lehetett. Három évvel később, 2016-ban a riói olimpián járt, ahol a Magyar Házban megrendezett fogadáson mondott beszédet. Ezt a lehetőséget kihasználta, hogy a 2024-es budapesti olimpiai pályázat mellett érveljen. A rendezvény rangját emelte, hogy jelen volt Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is.

Két év telt el, amikor Orbán Viktor augusztus 20-án teljesen eltűnt a közéleti színről. 2019-ben azonban egy különleges esemény keretében újra összehívta az államalapítás ünnepét. Augusztus 19-én Angela Merkel német kancellár látogatott el Sopronba, hogy megünnepelje a Páneurópai piknik harmincadik évfordulóját, amely a keletnémetek számára utat nyitott a szabadság felé. Bár Orbán már régóta kemény kritikával illette Merkelt a migrációs politikája miatt, Sopronban meglepő módon dicsérő szavakkal illette. "Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy a magyar emberek, a magyar nép, sőt az egész magyar nemzet nagyrabecsülését kifejezhetem" – hangsúlyozta. Majd hozzátette: "Munkásságát kísérjék további zajos sikerek, a német nép tisztelete és egész Európa elismerése, családjára és személyes életére pedig Isten áldását kívánjuk." Szent István is szóba került beszédében. Az ünnepség utáni munkamegbeszélésen Merkel is tett egy figyelemre méltó gesztust Orbán felé, amikor kifejtette, hogy Magyarország jól gazdálkodik az EU-s forrásokkal.

A munkamegosztás ellenére Orbán Viktor 2020-ban úgy tartotta meg augusztus 20-i ünnepi beszédét, hogy a köztársasági elnök is jelen volt, aki elvileg a megemlékezés főszereplője lett volna. Ez a beszéd Orbán utolsó augusztus 20-i megnyilatkozása volt, amelyet a Parlament épülete előtt, az Összetartozás emlékhelyének átadásakor mondott el. Ezzel a gesztussal Orbán a "trianoni száz év magyar magányának" korszakát kívánta lezárni.

A számvetés eredményét is nyilvánosságra hozta: „Mi, magyarok a Kárpát-medence legnagyobb népességgel és legfejlettebb gazdasággal bíró országa vagyunk, és fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy ebből kötelezettségek származnak, amelyeket nem kerülhetünk el.”

Ezután a beszéd folytatása is hasonlóképpen alakult, mint a közelmúlt állami ünnepein elhangzottak: Európa kritizálása állt a középpontban.

Nyugat-Európa lemondott az évezredes nagyság és sikerek mögött rejlő alapvető erőkről, mint a spirituális mélységek, a házasság és az utódok által nyújtott boldogság, valamint a nemzeti kultúrák szellemi gazdagsága. Ezzel együtt elfordult a keresztény értékektől. Helyette egy istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmak kísérleteivel próbálkozik. Ezzel szemben Közép-Európa népei újra felfedezik az ősi életösztönöket, a kereszténység felszabadító erejét, a munka megbecsülését, a nemzeti identitás büszkeségét és a gyermekeink, valamint szüleink iránti felelősséget. Ezért határainkat megvédjük, és a migránsok helyett a saját gyermekeinknek kívánjuk átadni hazánk jövőjét.

Ezek után közölte: "a Nyugat elvesztette vonzerejét a mi szemünkben", majd felsorakozott a lengyel vezérhajó mögé. Szó szerint:

Az évszázadok homályába vesznek el azok az időszakok, amikor ilyen kivételes lehetőség adódott, hogy a közép-európai népek a lengyel vezetés köré csoportosulva, bölcsen összefogva határozzák meg saját jövőjüket a Balti-tengertől egészen a Balkánig. Ma, mint magyarok, annyit tehetünk, hogy felkészülünk a közös munkára, és buzdítjuk szövetségeseinket, emlékeztetve őket arra, hogy a csillagok kedvező állása nem marad fenn örökké.

Ez volt az a beszéd, amiben Orbán meghirdette Magyarország hét törvényét, amit aztán egy tükörre írva megkapott minden fideszes képviselő, majd a felújított csepeli gimnázium falára is felkerült, de a felháborodás miatt Németh Szilárd inkább átszállíttatta az által uralt birkózóakadémia falára.

Orbán 2020 után nem tartott hagyományos értelemben vett beszédet, azonban a legnagyobb eseményét augusztus 20-án rendezte, amikor az atlétikai világbajnoksággal karöltve a teraszáról büszkén mutatta be Európa legnagyobb tűzijátékát, amelyet főként a Keletről érkezett vendégeinek szánt. Ekkor Erdogan elnök is tanúja volt annak, hogy az ünnepség egy félholddal vette kezdetét. (Orbán a rendezvényen sem mulasztotta el, hogy megossza panaszait.)

A kitüntetések átadásánál rendszerint megjelenik.

Miközben Orbán 2024-ben is a díjátadásokon készült fotókon tűnt csak fel, Magyar Péter tavaly már augusztus 20-ára időzítve Tisza-pikniket tartott a Margitszigeten. Idén Pannonhalmán, a Váralján tart ünnepi beszédet a "Szent István nyomában" című rendezvényen.