Meg kell barátkoznunk a gondolattal: ez lesz a mi valóságunk, így fogunk létezni és végső nyugalmunkat találni a klímaváltozás árnyékában.
Kokainparti Macron autójában, avagy mi zajlott az Ukrajnából hazaérkező vonaton? Itt egy meglepő felvétel egy fehér...
Magyarország és Budapest klímája drámai módon változik, a 2024-es év már 0,7 fokkal magasabb hőmérsékleteket hozott, mint az előző év. A legszembetűnőbb átalakulások azonban nem csupán a hőmérők adataiban tükröződnek, hanem sokkal inkább a gazdasági és társadalmi rendszerekben. Például 2022-ben a bolti árak szabadjára engedése jelentette a legnagyobb kihívásokat - jegyezte meg a kutató.
Három nyárral ezelőtt, amikor a hőség elérte csúcspontját, számos tó kiszáradásával kellett szembesülnünk, köztük a Velencei-tó is, amelynek vize egyre csak párolgott el. A forróság következtében a kukorica termésének háromnegyede, míg a búzának negyede odaveszett. Ráadásul az ukrajnai háború következményeként nehezen lehetett pótolni a hiányzó gabonát, és ekkor az üzletek polcain megjelent a soha nem látott 1000 forintos kenyér, amely sokak számára a megélhetés újabb nehézségeit jelképezte.
Csak sokasodni fognak a hasonló szélsőséges események, a tudósok pedig elég részletesen meg tudják mondani, hogyan fogunk élni ilyen körülmények között - nem is olyan sokára.
A búzatáblák valószínűleg még sokáig velünk maradnak, de a hazai gyümölcsök és zöldségek jelentős része már nem áll biztos lábakon. Például a málna termése mostanra drasztikusan csökkent, és hamarosan importálhatjuk a paradicsomot, burgonyát, sőt, akár az almát is. A szőlőtermés szintén egyre nagyobb veszélynek van kitéve. A gyümölcstermés teljes kiváltására nem számíthatunk a fügétől, kivinktől vagy olívától, hiszen Magyarország éghajlata, a nyári forróság ellenére, nem fog mediterrán jellegűvé válni – főként a tavaszi fagyok és a tenger távolsága miatt, amelyek a hidegebb teleket hozzák magukkal. Ráadásul, ha a Golf-áramlat megszűnne működni, az súlyosan érintené Európa gazdasági stabilitását.
A legnagyobb problémánk talán nem is az lesz, hogy a kávé, a csokoládé és más kedvenc finomságaink luxuscikké avanzsálnak. Sokkal aggasztóbb, hogy az alapvető élelmiszerek ára az egekbe szökik, így minden falatért komoly árat kell majd fizetnünk. A jövedelmünk jelentős része el fog tűnni az élelem beszerzésekor, ami miatt a nyári vakációk is egyre inkább a kevesek privilégiumává válnak. A többségnek már az is öröm lesz, ha sikerül vacsorát varázsolnia az asztalra, és ha ki tudja fizetni a villanyszámlát az örökké működő légkondicionáló miatt, amely nélkül a nyári hőségben, sőt, akár az év más időszakaiban is elviselhetetlen lenne az otthoni környezet.
A professzor véleménye szerint Európa gazdasági prosperitása szorosan összefonódik a Golf-áramlat jótékony hatásával, amely télen és nyáron egyaránt mérsékelt hőmérsékletet biztosít. Ha ez a meleg áramlat nem létezne, a sarki jég a téli hónapokban London utcáit is elérhetné, és ennek következményeit Magyarországon is tapasztalnánk, bár más formában.
- A nyarak nem csupán elviselhetetlenül forróak, hanem a telek is drámaian fagyossá válnak Nyugat-Európában, ráadásul Európa csapadékellátottsága is jelentősen csökken. A hidegebb tengerekből a légtömegek kevesebb nedvességet képesek felvenni, ami a csapadék csökkenéséhez vezet - tette hozzá a klímaszakértő.
Amikor az esőcseppek mégis elérnek minket, az bizony nem lesz örömteli! A nyugat-európai hűvös levegő és a szárazföld belsejéből érkező melegebb légtömegek gyakran találkoznak a mi térségünk fölött, s ez hatalmas viharciklonokat eredményezhet. Olyanokat, mint amilyet tavaly ősszel Bécsben tapasztaltunk, amikor a víz elárasztotta a várost, hazánkban pedig a Duna szintje megemelkedett és komoly gondokat okozott.
Megdöbbentő időjárási változásokra számíthatunk, hiszen óriási esők érkezhetnek pusztító széllökésekkel. Az egyik nap még 30 Celsius-fokot mérhetünk, míg másnapra már csupán 10 fokra hűlhet le a levegő. A legkisebb gondunk talán az lesz, hogy a hirtelen ránk törő viharok letarolják a nyaralásunkat a Balatonnál. Persze kérdéses, hogy egyáltalán van-e értelme a Balatonnál pihenni, főleg az alacsony vízállás és a gyötrő nyári hőségek tükrében.
A klímatudós még ennél is mélyebb aggodalommal figyeli a Duna sorsát, hiszen ha az Alpok hótakarója csökken, az közvetlenül hatással lesz a nyári vízszintre. A folyó így nyáron drámai módon alacsony vízállásokkal szembesülhet, ami komoly következményekkel járhat nemcsak az ökoszisztémára, hanem a környező közösségekre is.
A vízhiány egyre gyakoribb jelenséggé válik, és előfordulhat, hogy bizonyos időszakokban hiába is próbáljuk meg megnyitni a csapot otthonunkban.
Az erdők nem képesek ellenállni ezeknek a kihívásoknak; a fenyvesek jelentős része valószínűleg eltűnik, és a sztyeppék eluralkodhatnak Magyarország kiterjedt területein, míg az Alföld sivataggá válhat.
Nem számít majd rendkívüli eseménynek az olyan porvihar, ami két éve tömegkarambolt okozott az M6-os autópályán.
A vadon élő állatok, különösen a madarak és rovarok száma folyamatosan csökken, és ami megmarad közülük, az gyakran kellemetlen társaink lesznek. A megmaradt rovarok zöme ráadásul nem éppen barátságos: a kullancsok és szúnyogok szaporodása aggasztó, hiszen ezek a kis élőlények olyan betegségek hordozói, amelyekről eddig csupán a hírekben hallottunk. A nyugat-nílusi láz már a küszöbön áll, és csupán idő kérdése, mikor érkeznek el hozzánk más egzotikus betegségek, köztük a malária árnyai is.
A klímatudósok véleménye alapján nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb pandémia, hanem inkább az, hogy mikor érkezik el a következő. Ugyanez a helyzet a menekültáradat bekövetkeztével is. A jövőbeli előrejelzések szerint 2070-re körülbelül 3,5 milliárd ember számára válik lakhatatlanná az otthona az életveszélyes hőség és a magas páratartalom következtében. Ez a hatalmas embertömeg fokozatosan fog elindulni a biztonságosabb területek felé, miközben világszerte újabb konfliktusok és háborúk törhetnek ki.
A jövőnk rendkívül aggasztó képet fest, ha nem cselekszünk azonnal az éghajlatváltozás megállítására. Ürge-Vorsatz Diána véleménye szerint, bár a folyamatot visszafordítani talán nem tudjuk, mégis van lehetőségünk arra, hogy megakadályozzuk a helyzet további romlását. Mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőnk elviselhetőbbé váljon, és tehetünk lépéseket a fenntarthatóbb életmód irányába.