A magyar boltok forgalma még mindig azon a szinten stagnál, amelyet a háború és az inflációs válság előtt tapasztaltunk.
Nemcsak Magyarországon, az Európai Unió egészében is nehéz időszakot élnek át a kiskereskedelmi szereplők, ezt erősítik meg az Eurostat és a KSH idén márciusi forgalmi adatai. Az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése, illetve a már 2021 végén megindult, de 2023 elejére tetőzött infláció hatására a kiskereskedelem forgalma évek óta lényegében stagnál. Az első két év kisebb-nagyobb visszaeséseket hozott - nálunk 2023-ban csaknem 8 százalékkal zuhant -, és az azóta eltelt időszakban sem nőtt meg az európaiak, így magyarok vásárlókedve sem.
Ez világosan tükrözi, hogy idén márciusban a kiskereskedelmi forgalom az Európai Unió területén alig haladta meg a 2021-es havi átlagos értéket, míg az eurózónában még el is maradt ettől a szinttől. Érdemes megjegyezni, hogy a statisztikákból Csehország, Görögország és Románia adatai hiányoznak, ezek az országok később osztják meg a saját számadataikat.
Látszik, hogy három apró, illetve kicsi, emiatt az uniós statisztika egészére csekély hatással bíró ország áll az első három helyen. A nagyobb uniós tagállamok, illetve jelentősebb európai gazdaságok közül csak egy, Lengyelország kiskereskedelmi forgalma nőtt 5 százaléknál jobban 2021-hez képest. Fontos viszont, hogy az olasz kivételével mindegyik nagy európai gazdaság mutatója pluszban van.
A magyar kiskereskedelmi forgalom még mindig elmarad a 2021-es szinttől, és a közép-európai rendszerváltó országok között a legrosszabb teljesítményt mutatja. Érdemes megjegyezni, hogy a cseh adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de a régiót tekintve csupán Ausztriát sikerül megelőznünk ebben a hosszabb távú összehasonlításban.
