Hőszivattyú beszerelése: valóban megéri? - Mi utánajártunk!
A hőszivattyúk az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek Magyarországon, ami főként a földgázárak folyamatos emelkedésének és az energiahatékonyságot elősegítő állami támogatásoknak köszönhető. Bár ez a technológia már hosszú ideje a piacon van, mostanra érkezhet el az a pillanat, amikor valóban széles körben elterjedhet. Részletes elemzést végeztünk, hogy pontosan mekkora költségmegtakarítást kínálhat a hőszivattyú telepítése egy tipikus családi házban, valamint egy átlagos társasházi lakásban. Emellett azt is megvizsgáltuk, hogy az otthonfelújítási program miként támogathatja a hőszivattyúk telepítését, elősegítve ezzel az energiatakarékos megoldások elterjedését.
Magyarországon már a 2000-es években is jelen voltak hőszivattyúkat forgalmazó cégek, azonban ebben az időszakban elenyésző mértékű volt a kereslet erre a technológiára. Az Energiaklub 2008-as felmérése a 2000 és 2007 közti időszakra körülbelül 1200 darabra teszi az összesen eladott hőszivattyúk számát, amely a magyarországi körülbelül négymillió lakáshoz viszonyítva csekély mennyiséget jelentett. A 2007 és 2014 közti időszakra nem érhetők el megbízható adatok, ami viszont jól látható, az a 2010-es évek második felétől kezdődő megnövekedett érdeklődés. 2019-ről 2020-ra volt az elmúlt évek legnagyobb ugrása, 40 százalékkal nőtt az itthon beszerelt hőszivattyúk száma. Szintén jelentős, 32 százalékos növekedés volt elkönyvelhető 2022 és 2023 között.
A 2020-as és 2021-es esztendőkben a levegő-víz hőszivattyúk dominálták az eladásokat. Ezek a berendezések a lakóépületek fűtését és hűtését biztosítják, általában radiátorok, vagy a falakban és padlóban elhelyezett csövek révén. Érdekesség, hogy 2022-re és 2023-ra a levegő-levegő hőszivattyúk vették át a vezetést, amelyek lényegében légkondicionálóként működnek, alkalmasak mind a hűtésre, mind a fűtésre. Az utóbbi típusú készülékekhez az elmúlt évek során nem álltak rendelkezésre támogatási programok.
A hőszivattyúk megtérülésének elemzésekor az egyik legmeghatározóbb tényező a villamos energia és a földgáz árának viszonya. Ennek meghatározásához először is el kell osztanunk 1 kWh villamos energia költségét az 1 kWh-ra vonatkozó, földgázból nyert fűtési energia árképzésével. A földgáz árának kiszámítása során figyelembe kell venni a gázkazánok átlagosan 15%-os hőtermelési veszteségét is, amely befolyásolja a végső költségeket.
Az EHPA (European Heat Pump Association) 2024-es "European Heat Pump Market and Statistics Report 2024" című kutatása alapján Magyarországon az elektromos áram és a földgáz közötti árkülönbség 2,9-es értéket mutat. Ez azt jelenti, hogy egy kilowattóra (kWh) elektromos energia ára 2,9-szer magasabb, mint ugyanennyi fűtési energia ára, amely földgázból származik, figyelembe véve az átlagfogyasztás alatti árakat. Érdekes, hogy az átlagfogyasztás feletti felhasználás esetén ez az arány 0,75-re csökken, ami azt jelzi, hogy ebben a helyzetben az elektromos áram költsége kedvezőbb, mint a földgáz alapú fűtés.
Ezeket a számításokat figyelembe véve bátran állíthatjuk, hogy...
Ehhez lényegesen alacsonyabb energiafelhasználásra van szükség, mint a közvetlen elektromos fűtés esetében, például az elektromos fűtőtestek használatakor. Ez a módszer a gázfűtés költségeit körülbelül háromszorosára emelheti, amint azt a korábban bemutatott arányok is tükrözik.
A szám, amelyet érdemes figyelembe venni, az SPF (Seasonal Performance Factor), magyarul a szezonális teljesítményfaktor. Másik közkeletű elnevezése a SCOP (Seasonal Coefficient of Performance). Ez azt mutatja meg, 1 kWh elektromos áram felhasználásával mennyi kWh fűtőteljesítményt képes leadni egy hőszivattyú egy évben átlagosan, figyelembe véve a kültéri hőmérséklet változása miatti hatékonyságváltozásokat. Ez az érték átlagosan 3 körül mozog a modern rendszereknél, a magasabb érték a jobb érték.
A korábbi számolásra visszavezetve ezt, látható, hogy átlagosan 0,33 kWh elektromos áram felhasználásával állít elő a hőszivattyú 1 kWh fűtőteljesítményt. Így az áram/földgáz árarány 0,957-re csökken, tehát 4,3 százalékkal kisebb költséggel jár 1 kWh fűtőteljesítmény előállítása árammal, mint gázzal. A "H" tarifa segítségével nagyobb előnye lesz a hőszivattyúknak, ez a tarifa kedvezményesen biztosítja a hőszivattyúknak az áramot. A normál tarifa a rezsivédelmi határig ~37 Ft/kWh-os összeget tesz ki, a "H" tarifa ezzel szemben jelentősen olcsóbb, ~23 Ft/kWh árat jelent. Ugyanakkor a "H" tarifa csak a fűtési szezonban, tehát az adott év október 15-e, és a rákövetkező év április 15-e között vehető igénybe. Ez a teljes évre vetítve, figyelembe véve, hogy a szezonon kívül a normál tarifa fizetendő, 30 Ft/kWh árat ad ki.
A jelenlegi kompozit áramárak (szezonálisan H tarifa, más időszakban normál tarifa) alapján 1 kWh elektromos fűtőteljesítmény költsége 10 Ft/kWh. Ez azért lehetséges, mert a hőszivattyúk működéséhez mindössze 0,33 kWh elektromos áram szükséges 1 kWh fűtőteljesítmény előállításához. Ezzel szemben a gázfűtés költsége, figyelembe véve a gázkazánok átlagos 85%-os hatásfokát, 12,1 Ft/kWh-ra rúg, feltéve, hogy a rezsivédett határon belül maradunk. Ahogy az alábbi ábrán is látható, ha az átlagfogyasztás alatt maradunk, a normál tarifával a gázfűtés és a hőszivattyús fűtés költségei hasonló szinten mozognak. Azonban, ha túllépjük ezt az átlagot, a két fűtési mód költségei élesen elkülönülnek egymástól. Érdemes megemlíteni, hogy a "H" tarifa alkalmazása jelentős előnyt jelent a rezsivédett áram- és gázárakhoz képest, hiszen körülbelül 20%-os megtakarítást biztosít.
Az elemzésünk középpontjában a 1990 előtt épült magyarországi családi házak állnak, mivel ezek az épületek a fűtési energiafelhasználás szempontjából a teljes energiafelhasználás körülbelül feléért felelnek. Az alábbi grafikonon látható az energiafelhasználás részletes megoszlása. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez az ábra nem a háztartások eloszlását mutatja be, hanem a felhasznált energia mennyiségét tükrözi. A családi házak aránya a hazai lakásállományban nem tükrözi ezt a kiugró értéket.
Ez állhat annak a döntésnek a hátterében is, hogy a jelenleg, 2024 őszén futó otthonfelújítási program keretében is aktuálisan az 1990. december 31-e előtt épült, vezetékes gázcsatlakozással rendelkező házakra érhető el a kamatmentes hitel. Jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van az a tervezet, miszerint a 2007. január 1-e előtt épült házakra is kiterjesztésre kerülne a jogosult épületek köre, hiszen ezek körében is elérhető energiamegtakarítás.
Az 1990 előtt épült 1,8 millió családi ház a KSH népszámlálási adatai szerint a hazai épületállomány 69%-át, valamint a lakásállomány 44%-át képviseli. Ez a szám lényeges lehetőséget kínál az energiamegtakarításra, hiszen e házak energetikai felújítása révén jelentős javulás érhető el.
A piacon számos megoldás áll rendelkezésre, ha hőszivattyús rendszerek kiépítésén gondolkodunk. Két kiemelkedő típus a levegő-víz és a levegő-levegő hőszivattyú. Mindkettő eltérő módon biztosítja a fűtési teljesítményt. A levegő-víz hőszivattyúk a radiátorokban vagy a falakban és padlóban elhelyezett csövekben keringő meleg víz segítségével melegítik fel a helyiségeket. Ezzel szemben a levegő-levegő hőszivattyúk a hagyományos légkondicionálókhoz hasonló működési elvet követve, meleg levegőt fújnak be a szobákba, így biztosítva a kellemes hőmérsékletet.
Ezen kettő közül a leghatékonyabb és legjobb ár-érték arányú választást a levegő-víz hőszivattyúk jelentik. A különböző rendszerek összehasonlításakor COP (Coefficient of Performance) értékük az egyik legfontosabb változó, amelyet figyelembe kell venni. Ez azt mutatja meg, 1 kWh elektromos áram felhasználásával mennyi kWh fűtőteljesítményt képes leadni egy hőszivattyú, a magasabb a jobb érték.
A további számításokhoz egy jellemző példát választottunk: egy 1980 és 1989 között épült, 120 négyzetméteres alapterületű, egyszintes családi házat, amely központi gázfűtéssel és radiátorokkal van felszerelve. Az épület meleg vízellátása egy elektromos bojler segítségével történik. A házban egy négytagú család él, ami tipikusnak mondható. Ez a lakástípus kiemelkedő energiamegtakarítási lehetőségekkel bír. Magyarországon a családi házak heterogén állományának körülbelül 10 százalékát teszi ki, így ez a kategória a legnagyobb csoportot alkotja. Érdemes megemlíteni, hogy az ilyen típusú ingatlanok 60 százalékában elavult gázkazánok működnek, ami indokolttá teszi a fűtési rendszerek korszerűsítésének mérlegelését.
Egy ilyen típusú ház évente átlagosan négyzetméterenként 207 kWh földgázalapú fűtési energiát igényel, amennyiben a hőmérsékletet 20 °C-ra emeljük. A háztartási melegvíz (HMV) éves elektromos áramigénye, a számítás egyszerűsítése érdekében, négyzetméterenként 68 kWh/m²/év. Ha a gázkazánt hőszivattyúra cseréljük, akkor a fűtéshez 87 kWh/négyzetméter/év elektromos áramra lesz szükség. A HMV energiaigénye megmarad, így összességében 155 kWh/négyzetméter/év villamosenergia szükséges a fűtéshez és a HMV előállításához, míg a földgázra már nem lesz szükség. Ez a változtatás 25%-os csökkenést jelent az energiaigényben. A költségeket tekintve: a kiindulási helyzetben az éves gázköltség 760 400 forint, a három gyermeket nevelő családok számára elérhető kedvezmény nélkül, míg a HMV előállításához szükséges elektromos áram éves költsége 488 400 forint a normál tarifával. Így a fűtés és a HMV összesített éves költsége 1 248 800 forintot tesz ki.
Ha hőszivattyúra váltunk, az éves áramszámlánk, amely magában foglalja a háztartási melegvíz (HMV) előállításának költségét is, 1 220 300 forintot tesz ki. Ezzel párhuzamosan a fűtéshez nem lesz szükség földgázra. Amennyiben a hőszivattyú működtetéséhez a kedvezőbb "H" tarifát választjuk, az éves áramfogyasztás mindössze 341 500 forintból fedezhető. Ezen kívül a HMV normál áramtarifával 486 500 forintba kerül, így a két költség összeadva évente összesen 828 000 forintot jelent. Mint az alábbi ábrán látható, a "H" tarifa igénybevételével a hőszivattyú használata évente 34 százalékos megtakarítást kínál a földgázalapú fűtéshez képest.
A fent bemutatott mintaház fűtési igényeinek kielégítésére alkalmas hőszivattyúk, a szükséges beszerelési és gépészeti munkálatokkal együtt, körülbelül 4,8 millió forintba fognak kerülni.
Az energetikai korszerűsítések terén meghirdetett támogatási pályázatok általában előírják a hőszigetelési megoldások alkalmazását is, mint például a jelenleg elérhető Otthonfelújítási Program keretében. Az egyik legkönnyebben kivitelezhető hőszigetelési forma a padlásfödém szigetelése, amely az említett példa alapján körülbelül 820 000 forintba kerül, és 25 százalékkal csökkenti a fűtési energiaigényt. Ennek eredményeként a fűtés éves költségei is mérséklődnek. A kiindulási állapothoz viszonyítva a hőszigetelés és a hőszivattyú telepítésének következtében évente 506 100 forinttal csökkennek a rezsiköltségek, ami összesen 41 százalékos megtakarítást jelent.
A jelenleg futó Program keretében 7 millió Ft az ilyen, és hasonló felújításokra elszámolható összköltség. Ez 14,3 százalék önerőből (maximum 1 millió forint), és járástól függően, átlagosan 50 százalék vissza nem térítendő támogatásból (átlagosan maximum 3 millió forint), és 50 százalék kamatmentes kölcsönből (szintén átlagosan maximum 3 millió forint) áll.
A hőszivattyú és a szigetelés költségeit kiegészítik az energetikai tanúsítványok és számítások díjai, valamint a tervezői költségek, amelyek összesen körülbelül 220 000 forintot tesznek ki. Ezek a kiadások a pályázat keretein belül elszámolhatók, így a teljes költségvetés 5 840 000 forintot ér el. A pályázat nyerteseiként 835 120 forint önerő mellett jogot formálhatunk 2 502 440 forint vissza nem térítendő támogatásra, valamint 2 502 440 forint kamatmentes hitelre is, amely legfeljebb 12 éves futamidővel vehető igénybe.
A pályázatban támogatott költségek mellett mindenképpen felmerül a "H" tarifa kiépítésének költsége is, amely körülbelül 350 000 forintot tesz ki. A hőszivattyú áramigényének fedezésére szükséges lehet a ház áramhálózati csatlakozásának kapacitásának bővítése ("amperbővítés") is, amennyiben korábban még nem történt meg ez. Ennek költsége jelen esetben 124 000 forint magasságában alakul.
A projekt összköltsége 1 309 100 Ft-ot tesz ki, melyet saját forrásból finanszíroztunk. A költségek további részletezése a fent bemutatott arányok szerint történik. A vissza nem térítendő támogatás levonása után a teljes összeg 3 811 560 Ft-ra csökken, amely önerőből vagy hitelből származik. Az alábbi ábrán szemléltetjük a költségek megoszlását.
A hőszivattyú és a korszerű szigetelés telepítésével a havi fűtési és melegvíz-ellátási költségek 42 200 forinttal csökkennek. A 12 éves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete 17 400 forintra rúg, így a havi kiadásaink összességében 24 800 forinttal csökkennek a hitel futamideje alatt is. A beruházás a jelenlegi áram- és gázárak figyelembevételével 12,5 év alatt megtérül, míg az ilyen típusú levegő-víz hőszivattyúk várható élettartama átlagosan 20 év. Ez különösen kedvező lehetőség azok számára, akik régi, szigetelés nélküli családi házban laknak, és szeretnék jelentősen csökkenteni energiafogyasztásukat.
A társasházi lakások esetében az eltérő építési korszakok és fűtési rendszerek miatt komplex tényezők határozzák meg a hőszivattyú alkalmazhatóságát. Állományuk meglehetősen heterogén, azonban az 1960-1979 között, paneltechnológiával épült társasházak jelentős részt tesznek ki, a magyarországi lakásállomány megközelítőleg 8 százalékát. 90 százalékuk távfűtéssel rendelkezik. A példaszámításhoz itt egy 60 négyzetméter alapterületű, 2,6 méter belmagasságú, három személy által lakott, felújítatlan panelházban található, a fűtési és a melegvízelőállítási igényeket távhő útján kielégítő lakást használunk.
Fontos megemlíteni, hogy a távhőszolgáltatás ára 2014. októbere óta változatlan, a rezsivédelem szabályainak módosítása ezt a kört nem érintette. Így ez egy jelentősen költséghatékonyabb fűtési módszert jelent, különösen a jelenlegi, megváltozott árkörnyezetben.
Egy ilyen lakás fűtési energiaszükséglete évente 104 kWh/négyzetméter, amennyiben a hőmérséklet 20 °C-ra történő emelését vesszük alapul. Emellett a háztartási meleg víz (HMV) energiaigénye is jelentős, ami szintén négyzetméterre lebontva 45 kWh/négyzetméter/év. A példalakás esetében feltételezzük, hogy a radiátorokra költségmegosztók lettek telepítve, így a lakók pontosan nyomon követhetik saját hőenergia-fogyasztásukat, és ennek megfelelően csak a tényleges használatért felelnek. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a lakók reális képet kapjanak arról, mennyi hőt használnak el, ezzel elősegítve a tudatosabb energiafelhasználást.
Az éves hőenergia-költség a felhasználás után 108 700 forintot jelent. Ezen kívül még hozzáadódik az alapdíj, amely a fűtésért 59 030 forint, valamint a háztartási melegvíz (HMV) díja, ami 4 520 forint. Így a példa alapján a teljes éves távhőszámla végösszege 172 250 forintot tesz ki.
Ha hőszivattyúra váltanánk a fűtési szükségleteink kielégítésére, a fajlagos villamosenergia-felhasználás több mint 50%-kal, 42 kWh/négyzetméter/évre csökkenne. Azonban a megnövekedett áramigény következtében a költségek is emelkednének, ráadásul panelházban a "H" tarifa alkalmazása sem lenne lehetséges.
A fűtésre felhasznált árammennyiség önmagában vizsgálva a rezsivédelmi határ alatt marad, így ez évente, alapdíjjal együtt 93 400 forintot tenne ki. A példában a melegvíz előállítását továbbra is a távhő biztosítja, ez önmagában vizsgálva, alapdíjjal együtt 37 470 forint évente. Mindazonáltal a távhő fűtési alapdíja akkor is fizetendő, amennyiben nem használjuk azt fűtésre a lakásban, amely a költségeket 59 030 forinttal megemeli. Ebben a példában tehát a hőszivattyús fűtés + távhő útján érkező HMV teljes éves költsége 189 900 forint lenne. Így pénzügyileg a beruházás megtérülése nem reális, hiszen a beruházás hatására évente 17 650 forinttal megemelkednek a költségek, mint az alábbi ábrán is látható.
Az utóbbi években Magyarországon a hőszivattyúk telepítése meredeken emelkedett, különösen a földgázárak folyamatos növekedése miatt. Ez a technológia egyre nagyobb figyelmet kapott, mivel a megfelelő pályázati lehetőségek kihasználása, a hőszivattyúk telepítése, valamint a költséghatékony megoldások, például a "H" tarifa alkalmazása révén jelentős megtakarítások érhetők el a rezsiköltségek terén. Ez különösen érvényes a tanulmányban példaként szereplő régebbi családi házakra, amelyek esetében a beruházás akár 12 éven belül megtérülhet. A kedvező élethelyzetekben tehát mindenképpen érdemes mérlegelni ezt a lehetőséget.
A hazai lakásállományban a távfűtéssel ellátott panelházak jelentős arányt képviselnek, és ezeknél különösen kedvező, hogy a távhődíjak a rezsivédelem 2022-es módosításának keretein belül nem emelkedtek. Ennek következtében ezek a lakások fűtési költsége szinte a legkedvezőbbnek számítanak a különböző lakástípusok között. Ebből a szempontból a hőszivattyú telepítése pénzügyileg nem tűnik előnyös megoldásnak.
A hőszivattyú telepítésének megtérülését erőteljesen befolyásolhatja az áramár alakulása. Ugyanakkor a "H" tarifa keretein belül az ár az elmúlt öt évben stabil maradt, sőt, 2010 óta, a tarifa bevezetésének évében, még csökkent is. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a közeljövőben nem valószínű, hogy jelentős változások történnének ezen a téren.
