Megkezdődtek az elbocsátások Magyarországon, és a foglalkoztatottság terén öt éve nem tapasztalt csökkenés figyelhető meg.
A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái izgalmas és szokatlan trendeket mutatnak az év ezen időszakában. Az idei év február és április között a 15-74 éves korosztály körében a foglalkoztatottak száma 4,673 millióra csökkent, ami 32 ezerrel elmarad az előző év hasonló időszakától. Továbbá, az előző három hónap (január-március) átlagához viszonyítva is 19 ezerrel kevesebb foglalkoztatottat regisztráltak.
Az év ezen időszakában ugyanis teljesen ellentétes irányú folyamat jellemzi a hazai munkaerőpiacot. Február-áprilisban ugyanis már kezdenek megjelenni a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák, emiatt pedig inkább emelkedni szokott a foglalkoztatottság, minthogy csökkenjen. Arra is 2020-ban volt példa utoljára egyébként, hogy éves bázison csökkenjen a foglalkoztatottság.
A KSH szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,503 millióan dolgoztak, ez 34 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 67 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 103 ezer fő volt.
Az évnek ezen szakaszában általában tapasztalható a foglalkoztatottság növekedése, és ezzel egy időben a munkanélküliség csökkenése is. Most azonban eltérő trendet figyelhettünk meg: a január-márciusi időszakban a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékról 4,4 százalékra emelkedett. Érdekes módon, ez az érték még mindig kedvezőbb az előző évhez képest, amikor a munkanélküliség 4,5 százalékon állt.
A munkakeresés átlagos időtartama 13,1 hónap volt, ami jelentősen rosszabb, mint egy évvel ezelőtt volt. Akkor ugyanis 9,5 hónap kellett ahhoz, hogy valaki munkát találjon magának.
Február-áprilisban az összes munkanélküli 44,1 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 35 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.
