Ukrajna egykori budapesti nagykövete megszólalt: A lényeg az, hogy Orbán nyitott-e a racionalitásra és az ésszerű érvek meghallgatására.
Az Orbán Viktor miniszterelnökre nehezedő nemzetközi nyomás az Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos kérdésben egyre fokozódik – írja a Radio Szvoboda. Az augusztus 18-án zajló washingtoni csúcstalálkozón európai vezetők arra kérték Donald Trumpot, hogy használja ki befolyását a helyzet javítása érdekében. Dmitro Tkacs, Ukrajna korábbi budapesti nagykövete úgy véli, hogy az amerikai elnök sikerrel járhat a magyar kormányfő meggyőzésében.
Az augusztus 18-ai fehér házi találkozón több európai vezető és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Orbán Viktor miniszterelnökre Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban. A hírt az ukrán elnök egy sajtótájékoztatón meg is erősítette.
Trump elnök biztosította a közvéleményt, hogy csapata aktívan munkálkodik majd ezen a területen.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy támogassa Ukrajna európai integrációs céljait, és várhatóan pozitív jelzések fognak érkezni a Fehér Ház részéről Budapest irányába.
Arianna Podesta, az Európai Bizottság szóvivője bejelentette, hogy az európai vezetők kiemelték Ukrajna csatlakozási folyamatának kulcsfontosságú jelentőségét, különösen a biztonsági garanciák szempontjából. A washingtoni tárgyalások során jelen voltak Németország, Franciaország, Olaszország és Finnország vezetői, továbbá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki határozottan kiáll Ukrajna EU-tagságának támogatása mellett.
A sajtóban megjelent információk alapján Trump a találkozót követően azonnal felhívta Orbánt, azonban ezt később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozottan megcáfolta.
Dmitro Tkacs, Ukrajna korábbi budapesti nagykövete a Radio Szvobodának nyilatkozott a fejleményekről. Szerinte Donald Trump befolyása Orbán Viktorra elég erős lehet, tekintettel hosszú évekre visszanyúló kapcsolatukra.
A kérdés az, hogy Orbán mennyire nyitott arra, hogy mostanában figyelembe vegye az ésszerű érveket.
- fogalmazott. Kiemelte, hogy "ha mi az Európai Unió tagjaiként léteztünk volna, az oroszok valószínűleg soha nem merészkedtek volna ránk, hiszen az EU keretein belül a szolidaritás alapvető érték."
Andreas Umland, a Stockholmi Kelet-európai Kutatóközpont elemzője pozitívnak nevezte a fejleményt. "Ukrajna jelenleg háborúban áll, ezért pozitív fejlemény, hogy az Egyesült Államokból ilyen üzenet érkezett Orbánnak. Remélhetőleg most Orbán enyhít majd Ukrajnával kapcsolatos pozícióján" - jelentette ki.
Ukrajna 2022 februárjában, az orosz inváziót követően néhány nappal benyújtotta EU-csatlakozási kérelmét. Júniusra már rekordgyorsasággal elnyerte a jelöltségi státuszt. 2023 decemberében pedig az Európai Unió zöld lámpát adott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, miután Orbán Viktor távolmaradt a szavazástól.
2025-ben várták az első tárgyalási klaszterek megnyitását, azonban a lengyelországi választási kampány miatt ez elmaradt. Most Dánia elnökségétől remélnek áttörést a második félévben.
