A Mi Hazánk rendezvényén megjelenő náci szimbólumokkal kapcsolatos nyomozást lezárták, míg a szombati Pride-on a rendőrség szankciókat alkalmazhat.
A BRFK a bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta a Mi Hazánk Mozgalom május 1-jei rendezvénye után indított nyomozást – értesült a HVG. A párt majálisán több résztvevő is olyan mozdulatokat végzett, amelyek a náci karlendítésre emlékeztettek, ráadásul akadt, aki nyíltan megmutatta Hitlerrel és horogkereszttel kapcsolatos tetoválását is.
Hiába hivatkozott a momentumos Tompos Márton Facebook-bejegyzése a karlendítés, horogkereszt és Hitler-tetoválás eseteire a Mi Hazánk Mozgalom majálisán, a rendőrség végül lezárta az ügyben indított nyomozást - számolt be róla a HVG.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint megindították az eljárást a történtek felderítése érdekében,
ezt viszont május 29-én lezárták a büntető törvénykönyv egyik passzusára hivatkozva. Ez azt mondja ki, hogy "a cselekmény nem bűncselekmény".
Ismételt érdeklődésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy nem történt szabálysértés, a válasz ismét megerősítésre került: büntetőeljárást indítottak, amelyet végül megszüntettek. Ebből következően a Mi Hazánk május elsejei rendezvényén történt eseményeknek nem voltak jogi következményei.
Tompos Márton legutóbbi posztjában több fényképet is megosztott a Mi Hazánk rendezvényén résztvevőkről, akik a náci karlendítéshez hasonló mozdulatokat végeztek, és akadtak olyanok is, akik horogkeresztes tetoválással büszkélkedtek. A momentumos politikus hangsúlyozta, hogy nem mindenki tekinthető nácinak, aki részt vett az eseményen, hiszen a tömeget számos más ok, például az oltásellenesség is összefoghatta. "A kormánypropaganda gyakran úgy állítja be a tüntetéseket, hogy csak a legszembetűnőbb résztvevőket mutatja be, mintha ők lennének az események teljes reprezentációja" - tette hozzá. Emellett felvetette a kérdést: "Milyen üzenetet hordoznak a náci szimbólumokkal való tiltakozások? Miért éppen az EU-s csatlakozásunk évfordulóján kellene kopasz fejeknek karlendítéssel megnyilvánulniuk?"
Az eljárás leállítása különösen figyelemre méltó, hiszen sokan arra számítanak, hogy a rendőrség szankcionálni fogja (vagy legalábbis megkísérli szankcionálni) azokat, akik részt vesznek a szombati LMBTQ-eseményeken.
A jogi helyzet e téren meglehetősen összetett, mivel jelenleg két különböző esemény engedélyezése körüli vita zajlik: a szivárványos felvonulás betiltását már a Kúria is támogatta, míg a főváros által szervezett Budapesti Büszkeség rendezvényt eddig csupán a rendőrség nyilvánította szabálytalanak.
Az utóbbi helyzetben azonban több jogvédő szervezet, valamint a Karácsony Gergely irányítása alatt álló önkormányzat is kétségbe vonja a rendőrség intézkedéseit.
álláspontjuk szerint ugyanis ez egy fővárosi rendezvény, amire nem a gyülekezési törvény vonatkozik, ezáltal be sem jelentették azt. Következésképpen a rendőrség be sem tudja tiltani az eseményt.
A HVG érdeklődött az Országos Rendőr-főkapitányságnál a szombati program résztvevőit érintő várható intézkedésekről, mint például bírságok vagy figyelmeztetések. A rendőrség válaszában tájékoztatott: "A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Budapest Főváros Önkormányzata és a Szivárvány Misszió által szervezett gyűlés kapcsán tiltó határozatot adott ki. A rendőrség 2025. június 28-án a hatályos jogszabályoknak megfelelően fog eljárni, és biztosítja a főváros közrendjét és közbiztonságát, ennek érdekében szükséges intézkedéseket fog tenni."
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Magyar Helsinki Bizottság legfrissebb közleménye alapján a szabálysértési törvény június 7-től életbe lépett módosítása lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy a gyülekezési joggal való visszaélés miatti bírságokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon keresztül érvényesítse, még abban az esetben is, ha a bírságot kiszabó határozat jogerőre még nem emelkedett, és az érintett fél jogorvoslati lehetőséggel élt, például bírósághoz fordult.
A törvénymódosítás egyetlen szabálysértési tényállást érint: a gyülekezési joggal való visszaélést.
"A friss törvénymódosítás súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való alkotmányos jogokat. Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság gyakorlata is világosan rögzíti: végrehajtani csak jogerős büntetést lehet. De ezzel a módosítással a bírság végrehajthatóvá válik már azelőtt, hogy a független bíróság érdemben megvizsgálhatná annak jogszerűségét, a hatékony jogorvoslathoz való jog pedig illúzióvá válik" - közölte a jogvédő szervezet.
