Út közben az Ákos életéről készült film költségei is emelkedtek.

Úgy tűnik ma már nem nagyon készülhet úgy állami pénzekből magyar film, hogy az alkotók ne lépnék túl az eredetileg betervezett költségeket. Így járt az "Ember Maradj. Az Ákos-sztori. Eddig" című alkotás, a dalszerző-énekes Kovács Ákosról készült, és október 15-én a mozikban bemutatni tervezett portréfilm is, melynek előzetese kedden került ki a Facebookra.

Úgy tűnik ma már nem nagyon készülhet úgy állami pénzekből magyar film, hogy az alkotók ne lépnék túl az eredetileg betervezett költségeket. Így járt az "Ember Maradj. Az Ákos-sztori. Eddig" című alkotás, a dalszerző-énekes Kovács Ákosról készült, és október 15-én a mozikban bemutatni tervezett portréfilm is, melynek előzetese kedden került ki a Facebookra.

A film költségvetése tavaly januárban még 230 millióról indult, ami azonban mára már 326 milliósra duzzadt, azaz ekkora állami támogatásból sikerült végül is leforgatni a filmet - írja a 444.

Az alkotás egy különleges fikciós visszatekintés, amely Ákos gyermekkorát és fiatalságát idézi fel a rendszerváltás időszakában zajló Magyarországon, valamint bemutatja első, meghatározó sikereit. "A középpontban azonban Ákos szólókarrierje áll, amely minden egyes részletével rávilágít arra, hogy az előadóművész, dalszerző és költő egy rendkívül sokrétű és összetett személyiség" - fogalmazott a filmről a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Bár az Ákos-film nem közvetlenül történelmi eseményekhez kapcsolódik, a közelmúltunk egy fontos részlete mégis megjelenik benne. Érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz kormányok idején a művészek gyakran merítettek a dicső magyar múlt különböző fejezeteiből, és a témák feldolgozására mindig is bőséges finanszírozás állt rendelkezésre.

A kurzusfilmek ára az utóbbi időben rendkívüli mértékben megemelkedett.

Az első Fidesz kormány alatt két történelmi tematikájú film készült, a Bánk Bán című operafilm, és a Széchenyi életét feldolgozó Hídember.

A Hídember költségvetése eredetileg hat különböző, folyamatosan növekvő összegről szólt. Az első kalkuláció 1,5 milliárd forintra rúgott, míg a legutolsó, hatodik változat már 2,218 milliárd forintot igényelt a film elkészítéséhez. A kezdeti tervek szerint a produkciót nagyrészt magánforrásokból kívánták finanszírozni, míg az állam csupán a költségek egyharmadát vállalta volna magára. Azonban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) időközben úgy döntött, hogy a film teljes mértékben állami támogatásra támaszkodjon, sőt, a közbeszerzési eljárás elhagyásával gyorsították a folyamatot.

A Bánk Bán című film esetében az állam kezdetben 767 millió forint támogatást tervezett biztosítani. Ebből az összegből a kulturális tárca 647 millió forintot utalt ki a film gyártása alatt. Azonban az Ezüsthajó Kft., amely a filmet készítette, az elkészült alkotás elszámolásakor 717 millió forintról nyújtott be számlákat, ami jelentős eltérést mutat az eredetileg tervezett költségvetéshez képest.

A 2010 óta eltelt időszakban a magyar történelmi filmek iránti kereslet láthatóan fellendült, ami azt jelzi, hogy ezen filmes műfaj számára folyamatosan rendelkezésre áll a szükséges finanszírozás. Az ilyen produkciók szaporodása egyfajta dömpinget eredményezett, amely a hazai mozgóképkultúra izgalmas és változatos arcát mutatja be.

A "Most, vagy soha!" című film, mely a Petőfi centenáriumra készült, és amely minden idők egyik legköltségesebb magyar mozgóképes alkotásának ígérkezik, sajnos egy évet késlekedik a bemutatóval. A gyártás során a költségek folyamatosan emelkedtek, ami aggasztja a szakmát. Rákay Philip producer első nagyjátékfilmes vállalkozásához 4,8 milliárd forintos állami támogatást kapott, amelyből a kormány kétmilliárd forintot biztosított. A végső költségvetés pontos mértéke azonban még ismeretlen, és a szakértők szerint a korábban megadott 4,8 milliárd forinthoz képest akár 50 százalékos túllépés sem lenne meglepő.

A Hadik Andrásról szóló mozifilm részére eredetileg 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg az NFI döntőbizottsága, azt követően azonban még négy környi pótlólagos támogatást kapott az alkotás, így a végösszeg 2,4 milliárd lett.

Ebben az időszakban számos sorozat készült, mint például az Aranybulla és a Hunyadi. Azonban sajnos nem állnak rendelkezésre pontos adatok a gyártási költségekről, így nem tudjuk megállapítani, hogy történt-e költségnövekedés, vagy sem.