Minden ukrán vágyik a független országra, ám egyre többen érzik úgy, hogy a harc nem az ő útjuk.

Az ukrán haderő, a folyamatos orosz agresszió közepette, immár 42 hónapja küzd a harctéren, és a helyzet egyre kritikussá válik. Nem csupán a fegyverek és lőszerek készletei apadnak, hanem a katonai személyzet száma is csökken. Ez a kérdés azonban a politikai diskurzusban szinte teljesen tabunak számít Ukrajnában.

Elemzők véleménye szerint a mozgósítás kérdése Ukrajnában "toxikus" és rendkívül politikailag érzékeny témává vált, amelytől a legmagasabb szintű vezetők – kezdve az elnöktől egészen a miniszterekig és parlamenti képviselőkig – igyekeznek távol maradni. "A legtöbb politikai szereplő tart attól, hogy nyíltan foglalkozzon ezzel a kérdéssel, mivel rendkívül megosztó" – nyilatkozta Volodimir Feszenko politikai elemző a Kyiv Independent számára. Az önkéntesek kezdeti lelkesedése után Kijev most már főként sorozással próbálja feltölteni haderejét. Jelenleg havonta körülbelül 30 ezer embert mozgósítanak, de egy magas rangú ukrán tisztviselő tájékoztatása szerint ennek csupán egyharmada alkalmas tényleges bevetésre.

Volodimir Zelenszkij elnök többször is kiemelte, hogy az ukrán hadsereg létszáma körülbelül egymillió főt tesz ki. Ezzel szemben Szerhij Hrabszkij katonai elemző véleménye szerint a harci egységek rotációjához szükség lenne ennek a létszámnak a háromszorosára. Az újonnan behívott katonák közül sokan fizikailag és mentálisan is komoly kihívásokkal néznek szembe, ami megnehezíti a helytállásukat a frontvonalban.

- mondta Dmitro, az Ukrán Területvédelmi Erők egyik harcosa, aki a helyzet súlyosságát tükrözve osztotta meg gondolatait.

A hiányzó posztok feltöltése egyre égetőbbé válik, mivel Oroszország lassan, de magabiztosan nyomul előre a fronton, jelentős létszámbeli és felszereltségi fölényét kihasználva. Olekszandr Szirszkij főparancsnok a mozgósítást a védelem egyik kulcsfontosságú elemének nevezte, különösen annak fényében, hogy Moszkva havonta nagyjából 9 ezer katonával növeli erőit, miközben egyetlen hónapban - például idén júliusban - több mint 33 ezer főt veszít.

A Nyugat nyomást gyakorol Kijevre, hogy gyorsítsa fel a mozgósítást, ezzel is erősítve az orosz offenzíva megfékezésének hatékonyságát. Zelenszkij nyilatkozata szerint egyes szövetséges országok azért tartózkodtak újabb szankciók bevezetésétől Oroszország ellen, mert Ukrajna nem hajlandó csökkenteni a behívási korhatárt 25 évről 18 évre. Jelenleg a 25 és 60 év közötti férfiak számára kötelező a bevonulás, miután a 27 éves határt már korábban is csökkentették 2024-ben.

A Zelenszkij-kormány nemrégiben elindított egy új programot, amely kifejezetten a 18-24 éves fiatalokat célozza meg. Ez a kezdeményezés "speciális szerződéseket" kínál, amelyek jelentős pénzügyi és szociális juttatásokkal csábítják a fiatalokat a katonai szolgálatra, még azok körében is, akik egyébként mentesülnek a kötelező behívás alól. Az elnök számára azonban ez egy rendkívül érzékeny téma. Elemzők úgy vélik, hogy a Zelenszkij népszerűségének csökkenése miatt az utóbbi másfél-két évben az elnök ritkán nyilvánult meg a mozgósítással kapcsolatban. Feszenko rámutat, hogy a politikai vezetők attól tartanak, hogy elveszítik támogatóikat, hiszen a behívás kérdése nem éppen népszerű a családok körében, ahol már elveszítettek egy vagy több hozzátartozót a harcok során.

A közvélemény megosztott, és a 2024-es felmérés tükrözi ezt a feszültséget: a lakosság 21%-a pozitívan, 22%-a semlegesen, míg 44%-a negatívan viszonyul a mozgósításhoz. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a sorozással kapcsolatos viták tovább fokozhatják a társadalmi feszültségeket. A közösségi médiában terjednek olyan felvételek, amelyek bemutatják, ahogy a sorozótisztek megközelítik a gyalogosokat, lefoglalják a telefonjaikat, és erőszakkal kényszerítik őket buszra. Ezek az események heves tiltakozásokhoz vezettek, legutóbb Vinnicjában, ahol a rendőrség könnygázt is alkalmazott a helyzet kezelésére.

Az ukránok túlnyomó része azonban még mindig azt gondolja, hogy nincsen itt az ideje a politikai csatározásnak és a lavírozásnak. A kormány legfontosabb dolga, hogy megvédje Ukrajna független államiságát, majd utána foglalkozhat a demokráciával és a frakciózással. Ehhez pedig a vezetőknek több hatalomra, de főleg több katonára van szükségük.