"Mintha egy ritka kincset fedeztünk volna fel" – a tudósok 16 millió éves borostyánra leltek, és ez rejtőzött benne.

16 millió éves, borostyánba zárt ősi rovart találtak a Dominikai Köztársaságban - a tudósok úgy vélik, egy, a karibi térségből származó hangyafaj első felfedezett fosszíliája lehet.

A Basiceros enana néven ismert, már régóta kihalt faj példányai mindössze körülbelül 5 milliméter hosszúságúak, ami jelentősen kisebb, mint a mai rokonai, amelyek akár 9 milliméter hosszúságra is megnőhetnek. A borostyánba zárt hangya felfedezése számos izgalmas információt nyújtott a kutatók számára, akik a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóiratban osztották meg eredményeiket.

Kiderült, hogy a Basiceros hangyafaj egykor a Karib-térség szigetein élt, mielőtt körülbelül 23-5,3 millió évvel ezelőtt kihalt volna – számolt be róla a BBC WildLife. Ezek a hangyák különösen figyelemre méltó álcázási képességeikről ismertek, hiszen testüket olyan egyedi szőrszálak borítják, amelyek képesek megkötni a talajból származó apró részecskéket. Ennek köszönhetően tökéletesen beleolvadnak környezetükbe, így elkerülhetik a ragadozók figyelmét.

A jelenlegi élő fajok felfedezését éppen az a kihívás nehezíti, hogy a ragadozók rejtett világában sokszor még a tudósok számára is elérhetetlenek maradnak. Így a borostyánban megőrződött, egykor élt hangyafaj képviselőjének felfedezése valódi ritkaságnak és izgalmas eseménynek számít. Gianpiero Fiorentino, a tanulmány társszerzője és a New Jersey-i Technológiai Intézet doktorandusza, ezt a felfedezést úgy jellemezte: "Olyan érzés, mintha gyémántot találtunk volna." Hozzátette, hogy ez a fosszília alapvetően eltér minden mai rokonától, és új perspektívát nyújt a basiceros-nemzetség evolúciós történetéhez.

Eddig valamennyi felfedezett példány Közép- és Dél-Amerikában élt, a meglepő karibi felfedezés azonban arra késztette a kutatókat, hogy gondolják újra az evolúciós történelmüket: a jelek szerint a Karibi-szigeteken élhetett ez a csoport, mielőtt lokálisan kihalt volna.

A fosszília vizsgálatához több fejlett képalkotó technológiát is használtak, mint például 3D-s rekonstrukciót, vagy épp mikro-CT-t. Mindent összevetve, a hangya több apró részletét is ki tudták elemezni a szakemberek a hangya különböző részeivel kapcsolatban.

A Basiceros enana esetében valószínűleg minden próbálkozás a környezethez való alkalmazkodásra hiábavalónak bizonyult, hiszen a környezeti változások és a versengés más fajokkal végül elkerülhetetlenül meghatározták a sorsát.