Fedezd fel, milyen jövedelmekkel rendelkeznek a magyar emberek!
2025 áprilisában a bruttó mediánkereset 564 800 forintot, míg a nettó mediánkereset 392 700 forintot ért el, mindkettő 10,2 százalékos növekedést mutatva az előző évhez képest. Habár a fizetések, beleértve a mediánkereseteket is, folyamatosan emelkednek, a gazdasági helyzet stagnáló tendenciát mutat: az ipari szektor gyengélkedik, a belső keresletet mesterséges eszközökkel próbálják életben tartani, míg a külpiacok kockázatos helyzetben vannak, és a beruházások is jelentős mértékben lelassultak. A vállalatoknak tehát úgy kell megoldaniuk a béremeléseket, hogy közben a termelékenység csökkenése is jellemző.
2025 áprilisában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete elérte a 708 300 forintot, ami 9,8%-kal magasabb az előző év hasonló időszakához képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. Emellett a nettó átlagkereset is növekedett: ebben a hónapban egy átlagos teljes munkaidős munkavállaló 486 500 forintot vihetett haza, ami éves szinten 9,6%-os emelkedést jelent.
A rendszeres - vagyis jutalmak és prémiumok nélküli - bruttó kereset 657 800 forint volt, ami 10,3 százalékos növekedést mutat.
Ezek sorrendben 10,7, 8,4 és 11,8 százalékkal nőttek egy év alatt. A reálkereset - vagyis az inflációval korrigált fizetés - 5,2 százalékkal emelkedett. Ez azért lehetséges, mert a fogyasztói árak áprilisban 4,2 százalékkal nőttek.
Fontos adat még a mediánkereset is, ami a bérek középértékét jelenti, vagyis azt az összeget, amelynél az alkalmazottak fele többet, másik fele pedig kevesebbet keres. A bruttó medián 564 800 forint volt, a nettó pedig 392 700 forint. Mindkettő 10,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A 2025. január és április közötti időszakban a bruttó átlagkereset 687 400 forintot, míg a nettó átlagkereset 472 300 forintot ért el. Ez az előző év hasonló időszakához viszonyítva 9,4, illetve 9,2 százalékos emelkedést tükröz. A bérek tehát folyamatosan növekednek, és a növekedés üteme jelenleg még az inflációt is túlszárnyalja.
A bérek emelkedése ellenére a gazdaságunk stagnálásra kényszerült. A legnagyobb kihívás, amellyel a magyar gazdaság szembesül, nem a munkanélküliség vagy a fizetések alakulása, hanem a tartós állóvíz. Bár az infláció üteme lassult, az árak még mindig makacsul magasak. Az ipari termelés gyenge teljesítménye messze elmarad a korábbi szinttől, és a belső keresletet csupán az állami támogatások képesek fenntartani. A külpiacokon növekvő bizonytalanságok pedig tovább nehezítik a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit.
A bérek oldalán jól állunk, és dinamikus bérnövekedés van Magyarországon. A fizetések emelkednek. Ez azonban nem csak jó hír. Sok vállalkozásnak úgy kell kigazdálkodnia ezt a béremelést, hogy közben csökken a termelékenység.
