"Nem engedhetjük, hogy Putyin szövetségesei megakadályozzák a fejlődésünket." - egy rendkívüli EU-csúcs keretein belül arra törekednek, hogy reagáljanak Trump döntéseire és Orbán fenyegetéseire.

Az utóbbi hetekben az európai vezetők között zajló tárgyalások során észlelhető elmozdulás figyelhető meg: a közös védelem kérdése most már egyre hangsúlyosabbá válik, míg Ukrajna helyzete háttérbe szorul - nyilatkozta egy uniós tisztviselő az EUrologusnak. A csütörtöki rendkívüli EU-csúcson, ahol Volodimir Zelenszkij is részt vesz, a tagállamok vezetői új lehetőségeket mérlegelnek. Orbán Viktor levelében megfogalmazott javaslata azonban nem kapott válaszreakciót. Friss híreink Brüsszelből.

Az új amerikai elnök új külpolitikai manőverei késztették arra António Costát, az Európai Tanács elnökét, hogy egy rendkívüli uniós csúcstalálkozót hívjon össze március 6-ára Brüsszelbe. Az elmúlt hetekben még volt két magas szintű találkozó Párizsban és egy Londonban, amelyeken nemcsak EU-tagországok vettek részt, hanem - nem függetlenül Donald Trump lépéseitől - Norvégia, Izland, Kanada, Törökország és Nagy-Britannia is csatlakozott. A brüsszeli csúcstalálkozónak két napirendi témája van: Ukrajna és az európai védelem.

A két téma nem szükségképpen új, de a körülmények egy hónap alatt annyira megváltoztak, hogy úgy tűnik, két év telt el

- fogalmazott egy uniós tisztviselő. Ennek ellenére az uniós álláspont Ukrajnával kapcsolatban változatlan marad: az Unió továbbra is teljes mértékben támogatja a megtámadott országot. Ez az elkötelezettség világosan megjelenik a tervezett zárókövetkeztetésekben is, amelyek az EUrologushoz eljutottak.

A háború kitörése óta az Európai Unió és tagállamai, partnerszervezeteikkel és szövetségeseikkel karöltve, folyamatosan hangsúlyozzák, mennyire elengedhetetlen, hogy az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapelveire építve, egy átfogó, igazságos és tartós békét alakítsunk ki, ezzel véget vetve a konfliktusnak.

A dokumentum legújabb tervezetében így olvashatunk: bár a körülmények valóban nehezebbé váltak, senki sem vonja kétségbe, hogy szükség van a támogatásra. Az amerikai támogatások felfüggesztése ellenére az Európai Unió ebben az évben több mint 30 milliárd eurót szánt Ukrajna megsegítésére. Forrásaink szerint a tagállamok többsége egyértelműen jelezte, hogy ezt az összeget emelni kell.

Ugyanakkor erről mégsem fog most döntés születni, nagy valószínűséggel azért, mert Orbán Viktor előre közölte: legszívesebben semmilyen dokumentumot nem fogadna el, de egy ilyenhez biztosan nem fog hozzájárulni. Holott arról szóltak a hírek, hogy az EU 20-40 milliárd eurós katonai támogatást vállal. Ez most lekerült a napirendről, de minden bizonnyal csak átmenetileg.

Nem volt erre reakció, nem időszerű

Az alábbi információkat sikerült beszereznünk különböző tanácsi forrásokból, amelyek a magyar miniszterelnök javaslatával kapcsolatosak, miszerint az EU közvetlen tárgyalásokat folytasson Moszkvával. A tervezett zárókövetkeztetésből az derül ki, hogy az igazságos és fenntartható béke érdekében az alábbi feltételek fogalmazódtak meg Európa részéről:

Egy másik forrásunk arról számolt be, hogy a tagállamok közötti tárgyalások során egyre inkább felértékelődött Európa védelmének jelentősége, különösen az amerikai jelenlét körüli bizonytalanság fényében. Az Európai Bizottság egy átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki, amely körülbelül 800 milliárd eurót szabadítana fel a tagállamok védelmi kapacitásainak fejlesztésére.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden mutatta be az új fejlesztési irányelveket, amelyek már a tagállamok asztalán vannak, ahol alaposan tanulmányozzák őket. Az állam- és kormányfők várhatóan zöld utat adnak a javasolt terveknek, melyeket így összegeznek: "figyelembe véve az ukrajnai konfliktus tanulságait, a már az Európai Védelmi Ügynökség keretein belül elvégzett munkával összhangban és a NATO-val teljes együttműködésben, a következő uniós szintű cselekvési területek kerülnek meghatározásra a képességek fejlesztése érdekében: lég- és rakétavédelem; tüzérségi rendszerek, beleértve a mélységi csapásmérő képességeket; rakéták és lőszerek; drónok és drónellenes rendszerek; stratégiai elősegítők, ideértve az űr- és a kritikus infrastruktúra védelmét; katonai mobilitás; kiberhadviselés; mesterséges intelligencia és elektronikus hadviselés."

Egy uniós tisztviselő kifejtette, hogy Európa a világ egyik legnagyobb gazdasági erőközpontja, és rendelkezik elegendő pénzügyi forrással ahhoz, hogy jelentős lépéseket tegyen saját védelmi kapacitásának fejlesztése érdekében. A tagállamok számára előterjesztett javaslatcsomag különféle megoldásokat kínál, amelyeket a tagállamok szabadon választhatnak vagy akár kombinálhatnak is. A legfontosabb szempont az, hogy a fejlesztések és befektetések összhangban legyenek egymással. Emellett egy technikai "könnyítést" is bevezetnek: a javaslatok az uniós alapszerződés 122. cikkére épülnek, amely jogi keretet biztosít rendkívüli vészhelyzeti intézkedésekhez. Ez lehetővé teszi, hogy a tagállamok önállóan hozzák meg döntéseiket, az Európai Parlament csupán tájékoztatási szerepet játszik. A javaslatok elfogadása során nincs szükség egyhangú szavazásra; elegendő a egyszerű vagy minősített többség.

Az előkészítés során többször felmerült, hogy mi a teendő, ha Orbán Viktor blokkolná a szöveget. Az egyik forrás az EUrologusnak azt mondta, hogy a védelem megerősítése kapcsán ez szembemenne Orbán korábbi nyilatkozataival, vagyis nem tűnik logikusnak. Egy másik tisztviselő pedig diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy a Tanács elnökének, António Costának az a dolga, hogy megteremtse az egységet, ha lehetséges.

A világ folyamatosan átalakul, és ami még egy héttel ezelőtt csupán álomnak tűnt, mára valósággá vált.

Egy másik forrás rámutatott, hogy az Európai Uniónak sürgős alkalmazkodásra van szüksége, és az idő sürgeti a döntéshozatalt. A március 6-i uniós csúcstalálkozó lehetőséget teremt arra, hogy a vezetők megosszák egymással véleményeiket az új javaslatokról. Ezt követően, a március 20-21-i rendes csúcstalálkozón a konkrét jogszabályokkal kapcsolatos döntések kerülnek napirendre.

Bár némi kétség merült fel, az EUrologus megbízható forrásokból értesült arról, hogy Volodimir Zelenszkij személyesen részt vesz a brüsszeli csúcstalálkozón.

Az európai szövetség bővülésének jeleként a rendkívüli csúcstalálkozó utáni napon, pénteken Costa, Von der Leyen és Kaja Kallas, az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, közösen tájékoztatják a brit, izlandi, norvég és török kormányokat a legújabb fejleményekről.

Az Európai Néppárt is kifejezte álláspontját a feszültségekkel teli világpolitikai helyzettel kapcsolatban. A legnagyobb európai pártszövetség nyilatkozatában hangsúlyozta Ukrajna folyamatos támogatásának fontosságát, valamint az európai védelem megerősítésének sürgősségét. A nyilatkozatban azt is kijelentették: