A kormány titkolózási hajlandósága nem csökkent, és úgy tűnik, hogy akár évtizedekre visszamenően is képesek lehetnek eltitkolni döntéseiket, amelyek számos kérdést vetnek fel.

Csaknem 400 olyan határozatot hozott 2024-ben az Orbán-kormány, amelyet eltitkolna a nyilvánosság elől. Kisebb részük olyan, amelyet akár 2115-ig is páncélszekrények mélyén, hét pecsét alatt tarthatnak, aki pedig beszél róluk, több évnyi börtönt kockáztat.

Havonta átlagosan két olyan titkos kormányhatározatot hozott tavaly az Orbán-kormány, amelyet sehol nem tettek közzé, és a kabinet tagjain kívül is csak egy nagyon szűk kör ismeri a tartalmukat, de senki sem beszélhet ezekről, mert akár több évre is lecsukhatják. Ilyen, úgynevezett háromezres kormányhatározatból 2024-ben összesen 28-at hoztak, de ezeknek nemhogy a tartalmuk, még a címük is titkos, így a Miniszterelnöki Kormányiroda csak a darabszámot árulhatta el a HVG-nek.

A darabszámnál többet nem lehet közölni ezekről, mivel a határozatok tartalma titkos, vagyis "nemzeti minősített adat". Közös jellemzőjük, hogy négyjegyű jelölésük, vagyis a számozásuk hármassal kezdődik, innen az elnevezésük is. Ezeket a határozatokat tartalmuktól függően 10, 20 vagy "Szigorúan titkos!" minősítés esetén 30 évre titkosították. Ráadásul ez utóbbi, legdurvább minősítés kétszer is meghosszabbítható, így a szóban forgó iratok 90 évre is elzárva maradhatnak a nyilvánosság elől.

Egy kormányzati döntés ilyen magas fokú titkosítása mögött gyakran állhat ésszerű és jogos indok, hiszen ezek a határozatok gyakran tartalmazhatnak hadititkokat vagy a nemzetbiztonság szempontjából érzékeny információkat. Ezek nyilvánosságra hozatala komoly kockázatokat jelenthet Magyarország érdekeire nézve. Ugyanakkor a törvény értelmében "Magyarország gazdasági tevékenysége" is minősíthető, ami meglehetősen tág értelmezési lehetőségeket kínál.