Időnk fogy: a magántőke bevonása kulcsszerepet játszhat a klímakatasztrófa megelőzésében.
A jövő helyett inkább a jelen gazdasági dinamikái formálódnak át – erről szól a szeptember 4-i Sustainable World konferencia, amely minden iparágat érintően gyűjti össze a hazai fenntartható üzleti szféra képviselőit.
az említett országok gyakran komoly adósságterhekkel küzdenek, így kevés forrásuk marad olyan célokra, mint a klímavédelem
- állítja a Financial Times.
A fejlett országok, amelyek a múltban a legnagyobb mértékben hozzájárultak a környezetszennyezéshez, elvileg képesek lennének támogatni a globális fenntarthatósági erőfeszítéseket. Azonban jelenleg itt is érezhető a költségvetési mozgásterek szűkülése: az Egyesült Államokban és Európában például csökken a hivatalos fejlesztési támogatás (Official Development Assistance - ODA) mértéke.
Az ODA (Hivatalos Fejlesztési Segély) a gazdagabb országok, jellemzően az OECD-tagállamok által nyújtott pénzügyi támogatás, amely a fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődését hivatott elősegíteni. E támogatások célja, hogy javítsák az oktatási, egészségügyi, infrastrukturális és környezetvédelmi helyzetet. Az ODA formái közé tartozik a vissza nem térítendő támogatás, valamint a kedvezményes hitel, amelyek nem a piaci normák szerint működnek. Ez a pénzügyi segítség kulcsszerepet játszik abban, hogy a szegényebb országok olyan fontos beruházásokhoz jussanak, amelyekhez saját forrásaikból nem tudnának hozzáférni, beleértve a klímavédelmi projekteket is.
A halogatás nem lehet választásunk. A légkörbe kerülő szén-dioxid évtizedeken, sőt, akár évszázadokon át is ott marad. Ezért nem csupán az a fontos, mikor érjük el a nettó zéró kibocsátást, hanem az is, hogy addig mennyi szennyezés jut a légkörbe. Így a kibocsátás csökkentését érdemes sürgetni: minél előbb és minél nagyobb mértékben kell cselekednünk.
Egy innovatív megoldásként léphet színre egy új típusú pénzügyi instrumentum: a klímavédelmi kötvény.
Moritz Kraemer közgazdász javaslata szerint érdemes lenne létrehozni egy nemzetközi Finance Facility against Climate Change (F2C2) nevű pénzügyi alapot, amely a tőkepiacról, kötvénykibocsátások révén vonna be forrást a klímavédelmi beruházásokra. A modell nem új: hasonló módon működik az International Finance Facility for Immunisation (IFFIm), amely védőoltásokat finanszíroz világszerte. Az F2C2 kötvények mögött a fejlett országok hosszú távú támogatási ígéretei állnának, így a kötvények a legmagasabb, akár AAA hitelminősítést is elérhetnék. Ez vonzó lehet a befektetők számára, akik keresik az alacsony kockázatú, valóban zöld pénzügyi eszközöket.
A kötvényekből származó forrásokat kedvező feltételek mellett lehetne a fejlődő országok számára elérhetővé tenni, különösen megújuló energiaforrások fejlesztésére. Ezen kívül, a magánszektor cégei is lehetőséget kaphatnának közvetlen finanszírozásra, amely elősegíthetné a nap- és szélenergia beruházások megvalósítását.
Ez a gondolat nem új keletű: nemrégiben, az Energiabiztonsági Csúcstalálkozón, amelyet az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szervezett, Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a zöld átmenetet nem csupán az Európai Unión belüli feladatként kell felfognunk – sokkal inkább globális felelősségvállalásként kell tekintenünk rá (lásd Global Gateway program). Kiemelten fontos, hogy a fejletlenebb régiókat is támogassuk, hogy elérhessék saját fenntartható fejlődési céljaikat, és hogy részesülhessenek a tiszta energiára való átállás előnyeiből.
Az említett F2C2 konstrukció kulcsszerepet játszhat abban, hogy közelebb kerülhessünk ahhoz a 1300 milliárd dolláros éves összeghez, amely a fejlődő országok számára elengedhetetlen a klímaváltozás hatásainak kezeléséhez. Ezen országokban gyakran kedvezőbb feltételek mellett lehet jelentős kibocsátáscsökkentést elérni, mint a fejlett régiókban, ahol a "könnyen leszüretelhető gyümölcsök" már elfogytak, és a környezetvédelmi intézkedések egyre költségesebbé válnak.
