Nyakunkon az újabb devizahiteles válság? - Rekordmennyiségű adósságba verik magukat a magyarok Az utóbbi időszakban aggasztó trendek figyelhetők meg a magyar hitelpiacon, ahol a devizahitelek iránti kereslet új magasságokba emelkedett. A magyar háztartás

Május 22-én lesz a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciája, amelyen a bank- és hitelközvetítői piac színe-java értékeli a piaci és szabályozási aktualitásokat, érdemes eljönni.

Először is, igen, tavaly a háztartások hitelfelvétele valóban új rekordot állított fel. Az MNB statisztikái alapján a lakosság a kereskedelmi bankokkal összesen 2759 milliárd forintnyi hitelszerződést kötött, ami eddig soha nem látott magasságot jelent.

Igen, a legfrissebb jegybanki statisztikák alapján az elmúlt egy évben felvett 2915 milliárd forintos háztartási hitel valóban példa nélküli rekordot állít fel. Érdekes megfigyelni, hogy az utóbbi években többször is előfordult, hogy a hitelfelvétel volumene meghaladta a 2008-as pénzügyi válságot megelőző devizahiteles fellendülés időszakát.

Ehhez képest talán meglepő, hogy a háztartások fizetőképessége stabilnak mondható. A legfrissebb, a tavalyi évre vonatkozó statisztikák szerint a nem teljesítő hitelek nemcsak arányukban, hanem összegükben is csökkenést mutatnak. A magyar bankrendszerben a 90 napon túli nem teljesítő lakossági hitelek aránya 2024 végére historikus mélypontra, 1,29 százalékra süllyedt, ami azt jelzi, hogy a törlesztési képességgel nincsenek problémák. Ennek fő oka a kedvező foglalkoztatási helyzet, másodsorban pedig a hitelek kedvező paraméterei: az utóbbi években ritkán találkozunk 5 vagy akár 10 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsönökkel, a korábban felvett változó kamatozású hiteleket pedig a 2022 januárjában bevezetett kamatstop védi a piaci ingadozásoktól.

Akkor most mégsem vagyunk túladósodva? Nem bizony, a nominális számok ugyanis nem szabad, hogy megtévesszenek minket. Decemberben mutattuk be alábbi ábránkat, amelyen azt ábrázoltuk, hogy miközben nominálisan újabb és újabb csácsoggat döntöget a háztartások lakáshiteltartozása, az árváltozásokkal korrigálva legfeljebb a 2005-ös, a devizahiteles felfutást megelőző szinten vagyunk. Tovább javít a képen, hogy akkor nagyon terjedtek a szabad felhasználású jelzáloghitelek, ma ilyet alig vesz fel bárki is.

Nem nőtt a hitellel rendelkezők száma sem, épp ellenkezőleg. A túladósodásra leginkább hajlamosító lakáshitelek esetében 2008 végéhez képest, vagyis 16 év alatt 22%-kal csökkent a szerződések darabszáma, és az új hitelfelvételek számában is messze vagyunk a korábbi csúcsoktól.

A hitelpiacunk helyzete meglehetősen aggasztó, hiszen nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedően gyenge eredményekkel állunk. A GDP-hez viszonyított hiteltartozásunk és az egy főre jutó lakáshitel-összeg tekintetében csupán Romániát előzzük meg a legfrissebb statisztikák alapján. Jövedelmekhez viszonyítva pedig az Európai Unióban az utolsó helyet foglaljuk el, ami különösen figyelemreméltó és aggasztó jelenség.

Magyarországon a lakosság körülbelül 3,4 millió háztartása él saját ingatlanban, míg 376 ezer otthon bérelt. A nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó a saját ingatlannal rendelkezők magas aránya, és a magyar otthonteremtési támogatási rendszer rendkívül összetett, hiszen inkább kiegészíti a banki hitelfelvételt, semmint helyettesítené azt. Az MNB 2020-as vagyonfelmérésének adatai alapján a saját lakásban élő családok csupán 15%-ának van lakáshitele, ami érdekes betekintést nyújt a hazai lakáspiaci helyzetbe.

Még az olyan családok esetében is, akiknek van lakáshitelük, a nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsony a tartozásuk. Jelenleg egy átlagos lakáshiteles háztartás körülbelül 7,0 millió forintnyi fennálló tartozással bír, ami körülbelül 18 ezer eurónak felel meg. Ez a szám rendkívül alacsony pozíciót mutat az Európai Unióban, hiszen Romániában az átlagos lakáshitel-tartozás több mint háromszor magasabb, míg az EU átlagában ez a szám majdnem hétszerese a magyar adatnak. Ezt a megállapítást Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tette a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján.

Nincs elég jövedelmünk a hitelfelvételhez - gondolhatnánk, csakhogy még azt sem lehet állítani, hogy a magyarok jövedelméhez képest kifeszített lenne az eladósodottság. Régiós összevetésben átlagosnak, az uniós rangsorban alacsonynak mondható a jövedelemarányos törlesztőrészlet, az ingatlanérték-arányos eladósodottság szempontjából pedig egyedül Ausztriát előzzük meg.

Az MNB a 2023-as év utolsó negyedévére vonatkozóan bemutatott egy figyelemre méltó eloszlást, amely rávilágít a lakáshitelek igénylésének sajátos összképére. Az adatok szerint a lakáshitelek 56%-át a legmagasabb jövedelmű, felső 20%-hoz tartozó ügyfelek veszik igénybe, míg a lakáshitelek 80%-a a felső 40% kezeiben landol. Ez a megállapítás azt jelzi, hogy a lakáshitelezési piac meglehetősen koncentrált, hiszen nem a tömeg, hanem a szűk réteg dominál a hitelfelvételben. Ezzel szemben a személyi kölcsönök eloszlása valamivel kiegyenlítettebb, és a kis kockázatú babaváró hitel esetében különösen észlelhető az egyenletesebb megoszlás.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ