Nyugat-Európát mélyen megrázta Donald Trump szavai, és úgy tűnik, hogy egy új korszak küszöbén állunk, amely jelentős változásokat hozhat a politikai tájban.

A május eleji Oeconomus Gazdasági Klub rendezvényén neves hazai és nemzetközi szakértők ütköztették véleményüket Donald Trump elnök vámpolitikájáról. Egyesek szerint minden vámháború egy lefelé tartó verseny, amelyben mind az EU, mind az USA veszít, míg mások szerint egy átgondolt, hosszú távú stratégia húzódik a háttérben. A legmegdöbbentőbb állítás szerint pedig a dollár mint tartalékvaluta már halott, és a világ egy gyökeres gazdasági-politikai átrendeződés küszöbén áll.

Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke karcos kijelentéssel nyitotta az eseményt.

Régiónk vezetői felkészülten várták Trump vámintézkedéseit, miközben a nyugat-európai vezetők és a brüsszeli elit sokkot kapott a bejelentésektől

- véli. A kuratóriumi elnök hangsúlyozta, mindez különösen problematikus, mivel az EU-ban közös vámpolitika működik.

Törcsi véleménye szerint az Európai Uniónak sürgősen közös alapokra kellene helyeznie pénzügyi politikáját, amely a józan ész elvein nyugszik, figyelembe véve a közép-európai országok sajátos igényeit és nézőpontjait is. Ezen kívül bejelentette, hogy az Oeconomus Gazdasági Klub formátuma, amely az Egyesült Államokból származik, már a régióban is egyre népszerűbbé válik. Ugyanezen a napon Varsóban is egy hasonló esemény zajlik, amelyet az Ordo Iuris szervez.

Lóga Máté államtitkár az amerikai-magyar kapcsolatokról beszélt. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára kiemelte, hogy az elmúlt 20 évben a magyar-amerikai kapcsolatok Donald Trump első elnöksége alatt voltak a csúcson, amiből egyértelmű, milyen várakozásokkal tekintenek a mostani adminisztráció felé.

Az államtitkár határozottan bírálta a Biden-adminisztráció döntését, miszerint felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amelyet barátságtalan lépésnek ítélt. Lóga optimizmusa a jövőt illetően azonban megmarad: Magyarországon több amerikai közvetlen befektetésre számít, ugyanakkor kérdéses, hogy az amerikai politika továbbra is ugyanazokat a területeket és szektorokat célozza meg, mint korábban.

Az amerikai szakértők egy videókonferencia keretein belül osztották meg gondolataikat a résztvevőkkel. Edward Corrigan, a Conservative Partnership Institute elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy Trump lépései teljes mértékben logikusak és előre láthatóak voltak. A politikai vezető korábban nyíltan kifejtette, hogy célja Amerika kereskedelmi kapcsolataik javítása. Corrigan véleménye szerint hibás dolog csupán vámháborúként felfogni a helyzetet: valójában Trump a piacok megnyitására törekszik, és a vámokat eszközként használja e cél eléréséhez.

Corrigan nem rejtette véka alá a magyar diplomácia iránti elismerését sem. Kiemelte, hogy reményei szerint Magyarország hozzá tud majd járulni Brüsszelben ahhoz, hogy gyümölcsöző kapcsolat alakuljon ki az USA és az EU között, mivel hazánk jól érti Trump politikáját, és Orbán Viktor és Trump között mély kapcsolat alakult ki.

Christopher Butler, az Americans for Tax Reform és a Tholos Foundation ügyvezető igazgatója, klasszikus liberális és szabadpiac-párti szemszögből világította meg a vámpolitika belső ellentmondásait. Véleménye szerint a Trump-adminisztráció különböző ágazatai egymásnak ellentmondó célokat tűztek ki, ami zűrzavart teremt. Miközben a hivatalos érvek szerint a fő cél Kína elszigetelése és a gyártás hazahozatala, a vámok valójában számos más országot is érintenek, ezzel aláásva a stratégiát, amelynek megvalósítására törekednek.

Butler riasztó előrejelzést is adott: ha Trump összes vámja érvényben marad, hatalmas áremelkedések és gazdasági recesszió várható.

Az európai szakértők sem tartoztak a visszafogottak közé a vitában. Robert Tyler, a New Direction vezető politikai tanácsadója kifejtette, hogy minden vámháború egy lefelé irányuló versenyt jelent, amely mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok számára hátrányos. Tyler véleménye szerint a vámok Trump számára nem csupán tárgyalási eszközök, hanem a költségvetés szempontjából is lényeges bevételi forrást jelentenek.

Tyler a vitában nem kímélte az Európai Uniót sem. Ironikusnak találta, hogy Trump politikája valahogy mégis képes volt a világ legszigorúbb és legprotekcionistább kereskedelmi tömbjét hirtelen a szabadkereskedelem irányába terelni. Ennek ellenére a jövőt illetően optimizmusának adott hangot:

John O'Sullivan, a Danube Institute vezetője, különös figyelmet szentelt Trump hazai politikai kihívásainak. Kiemelte, hogy bár a vámok alkalmazása segíthet a szabadabb kereskedelem irányába történő elmozdulásban, ezeknek számos negatív következménye is lehet, például az Egyesült Államokban tapasztalható árnövekedés. O'Sullivan véleménye szerint Trump súlyos politikai akadályokkal nézhet szembe, ha nem tud világos és meggyőző narratívát, valamint indoklást adni döntéseihez.

A vitában számos résztvevő kiemelte a gazdasági autonómia jelentőségét, amely szorosan összefonódik Trump vámpolitikájának alapelveivel. Az utóbbi évek eseményei számos keserű tanulságot hoztak magukkal: a Covid-járvány rávilágított a gazdasági függőség kockázataira, hiszen még az alapvető egészségügyi termékek, mint például maszkok és fertőtlenítőszerek beszerzése is komoly nehézségekbe ütközött.

A résztvevők lenyűgöző statisztikai adatokat mutattak be, amelyek világosan bizonyítják az amerikai félelmek megalapozottságát:

Egy szakértő egy még szemléletesebb példát említett: még a 155 mm-es tüzérségi lövedékek esetében is elengedhetetlenek kínai és indiai alkatrészek - ami világosan rávilágít arra, hogy az Egyesült Államok számára ez egy rendkívül kedvezőtlen stratégiai helyzetet jelent.

Az egyik résztvevő fontos észrevételt tett a szolgáltatások és a gyártás közötti egyensúlyhiányra: az EU és az Egyesült Államok gazdaságának 75%-át a szolgáltatások teszik ki, míg csupán 25%-a a termelésből áll. Ez a megoszlás különösen aggasztóvá válik válsághelyzetekben, amikor a szolgáltatások gyakran nem képesek kielégíteni a szükségleteket. Éppen ezért kiemelte, hogy elengedhetetlen, hogy rendelkezésünkre álljanak az alapvető termékek előállításához szükséges gyártási kapacitások is.

Egy hozzászóló pedig egyenesen történelmi perspektívába helyezte Trump politikáját: szerinte Trump talán az első amerikai elnök Roosevelt óta, aki felismeri, hogy a politikának kell irányítania a gazdaságot, nem pedig fordítva. A szakértő szerint az emberek érdeke jelenleg megköveteli a termelés és a gyártás visszatelepítését, még ha ez rövid távon fájdalmas folyamat is.

A rendezvény talán legborulátóbb elemzését egy geopolitikai szakértő adta, aki nem kertelt a lehetséges következményeket illetően. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet messze túlmutat az egyszerű vámkérdéseken:

A szakértő véleménye alapján Trump előtt álló lehetőségek köre rendkívül szűkös, és a helyzet arra kényszeríti, hogy aktívan törekedjen a változásra. E cél érdekében átalakítja a globális kereskedelmi viszonyokat és a gazdasági struktúrákat, hogy azok az Egyesült Államok érdekeit szolgálják. Miközben az Európai Unió számára a megállapodás elérése lenne a legkedvezőbb megoldás, a szakértő hangsúlyozza, hogy a valóságos kihívás ennél sokkal bonyolultabb és súlyosabb.

- hangzott el a drámai figyelmeztetés. Május 8-án történt az esemény, amely óta fontos bejelentés érkezett a Kína és az Egyesült Államok közötti vámokról. A két nagyhatalom kormánya úgy döntött, hogy véget vet a vámháborúnak, amely már jó ideje feszültséget okozott. A Genfben folytatott tárgyalások eredményeként sikerült ideiglenes megállapodásra jutniuk. Mindkét fél 115 százalékkal csökkenti az egymásra kivetett tarifák mértékét, aminek következtében a kereskedelmi konfliktus negyven nap leforgása alatt lezárulhat.

Az egyik legmeghökkentőbb állítást egy gazdaságpolitikai elemző fogalmazta meg:

A szakértő véleménye szerint a jelenlegi események jóval túlmutatnak a vámpolitikán: függetlenül attól, hogy mi történik a vámokkal, Trump már régen megingatta a rendszert, amit egyébként is régóta vártunk.

A szakértő világosan fogalmazott a várható következményekről: a világ újra alkalmazkodásra kényszerül, és az országoknak meg kell találniuk a módját, hogyan reagáljanak az új helyzetre. A következő 12-24 hónapra gazdasági ösztönzők bevezetésére lesz szükség ahhoz, hogy átvészeljük a kereskedelmi sokkokat.

Érdekes megjegyezni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi tusványosi beszédében hangsúlyozta: a nyugati világ nem csupán belső kihívásokkal néz szembe, hanem egy átfogó átalakuláson megy keresztül. A változás logikája megdőlt, és a világunkat formáló új rendszerváltás Ázsiából ered. Az elkövetkező évtizedek és akár évszázadok során a kontinens várhatóan a globális középponttá válik.

Magyarország mozgásterével kapcsolatban azt mondta, a mostani világrendszerváltás inkább lehetőség, mint veszély, de szükség van egy magyar nagystratégiára.

Az Oeconomus eseményén egy elemző a globális átrendeződés veszélyeire figyelmeztetett: ha az amerikai vámpolitika zsákutcának bizonyul, a gazdaság szenvedni fog, és az amerikai dollár elveszítheti globális tartalékvaluta szerepét, ami az egész világra nézve súlyos következményekkel járhat.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a pesszimista elemzések mellett a lehetőségek kiemelésére is hangsúlyt fektetett. Véleménye szerint a vámok nem csupán akadályokat jelentenek, hanem valós lehetőségeket nyújtanak a vállalatok számára a megújulásra és versenyképességük fokozására.

A vállalati szektor szereplői is megszólaltak a vitában. Az egyikük a napi operatív kihívásokra irányította a figyelmet:

A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy a vámintézkedések által támasztott kihívások kezelésére megfelelő technológiákra és szakképzett szakemberekre támaszkodjanak.

Egy másik üzleti vezető kiemelte, hogy a cégeknek alaposan át kell gondolniuk ellátási láncaikat, mivel a vámháború komoly fenyegetést jelenthet számukra. A résztvevők egyetértenek abban, hogy a globális üzleti stratégiák teljes átdolgozására van szükség a jelenlegi geopolitikai helyzet fényében.