Felfedezték Magyarországon egy új olajmezőt - hatalmas mennyiségű fekete arany vár ránk, ami jelentős változásokat hozhat az energiaszektorban.

A Mol már megkezdte a fúrásokat a somogysámsoni olajmezőn, ahol a Som-8 jelű kút jelenleg napi 1400 hordót termel, ez pedig a vállalat teljes szénhidrogén-kitermelésének mintegy 1,5 százalékát teszi ki. A föld mélyén, 1250 méteren fekvő dolomit kőzetben kőolajat találtak, amelynek a szállítását folyamatosan végzik a százhalombattai finomítóba. A közeli Som-7-es kút fúrása pedig jelenleg is zajlik, célja a mező teljes kiterjedésének feltérképezése és a termelés fokozása. A helyben megtermelt olaj nemcsak gazdasági, hanem stratégiai jelentőségű: csökkenti az importfüggőséget és növeli Magyarország energiaellátásának biztonságát. Helyszíni riport a dunántúli olajkutakról.

A legfontosabb tudnivalók a somogysámsoni olajmezőről:

Március közepén robbant be a hír, miszerint a Mol új kőolajmezőt fedezett fel a Dunántúlon, pontosabban Somogysámson határvidékén. Május végén, ahogy közeledtünk a helyszínhez, már messziről hallatszott a fúrótorony mély, zúgó hangja, amely a dunántúli dombok között a fekete arany után kutatott, éjjel-nappal. Magyarország legnagyobb vállalata november 25-én vágott bele a Som-8 kút fúrásába. Mindössze 33 nap alatt sikerült elérniük a kőzetréteget, így karácsonyra már be is fejezték a munkálatokat.

A mélyben rejtőző kőolaj mennyiségének pontos meghatározásához 2025 márciusáig alapos rétegvizsgálatokat végeztek. Az első próbatermelés februárban indult, napi 1200 hordós kapacitással, ami mára már 1400 hordóra nőtt. Jelenleg ez a kút a Mol Csoport teljes szénhidrogén-kitermelésének körülbelül 1,5 százalékát biztosítja. Csak néhány száz méterre innen már folyamatban van a következő lépés: a Som-7-es kút fúrását május 19-én kezdték el, és várhatóan június közepére érik el a tervezett 1500 méteres mélységet. Ha az eredmények kedvezően alakulnak, a próbatermelés akár 10 napon belül is elindulhat. A cél világos:

A területen tett látogatás során Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint Schubert Archibald, a MOL Magyarország Kutatás-Termelés igazgatója kalauzolt minket. Bacsa elmondta: "A MOL Som-8 fúrása több mint egy évtized elteltével ismét olajat hozott a felszínre a Dél-Dunántúlon. Ezek a fúrások nem csupán a helyi kőolaj-készletek felmérésére szolgálnak, hanem az egész mezőfejlesztési program következő szakaszának alapját is képezik."

A Mol számára Magyarország nem csupán egy szimbolikus helyszín, hanem stratégiai szempontból is kiemelkedő kitermelési terület. A vállalat körülbelül 1300 kútból nyeri ki az energiát, ebből 700 olajkút. 2024-ben a belföldi kőolaj-termelés közel felét, valamint a földgáztermelés majdnem 90 százalékát a Mol biztosította. Éppen ezért nem meglepő, hogy a somogysámsoni mező felfedezése különös jelentőséggel bír a vállalat stratégiájában.

Új felfedezések hiányában a termelés természetes üteme akár öt év alatt a felére is csökkenhet. Jelenleg azonban arról beszélhetünk, hogy a hazai napi szénhidrogén-termelés elérte a 37-38 ezer hordót, ami ötéves csúcsot jelent. A Som-8 kút esete jól tükrözi, miért olyan fontos minden sikeres fúrás. Egy próbafúrás költsége 2-3 milliárd forint, és a siker valószínűsége csupán 25-30 százalék.

A működési költségek önmagukban nem jelentősek, a kihívás inkább az, hogy a nyereséges kutak fedezzék a sikertelen próbálkozások költségét is. A logisztikai adottságok kedvezőek: Csurgó közelsége, a vasúti és csővezetékes infrastruktúra lehetővé teszi, hogy akár kisebb kutakat is gyorsan és hatékonyan termelésbe állítsanak.

Ráadásul Bacsa György abba is beavatott minket, hogy a hazai olaj minősége jobb, mint az importált uráli típusé: ez a "félnehéz" olaj ideális a magyar finomítók számára. Ez nem csupán műszaki részletkérdés - a hazai források kihasználása csökkenti az importfüggőséget, növeli az energiabiztonságot, és stabilitást ad a gazdaságnak. Mint Bacsa György fogalmazott: "Minden itthon megtermelt hordó olaj hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy válságos időszakban kevésbé szoruljunk külföldre."

Európa nem bővelkedik szénhidrogénben, és ha a Fekete-tengeri román mezőket nem számítjuk, Magyarország viszonylag jól áll a régióban. A hazai termelés ma a földgázfogyasztás közel hatodát, a kőolajigény több mint 10 százalékát fedezi. Ez nem elegendő az önellátáshoz, de fontos "puffer" - főként, ha az energiahatékonyság javításával együtt vizsgáljuk.

Somogysámsonban nem csupán olajlelőhelyekre bukkantak, hanem új impulzusokat is adtak a magyar energiapolitikának. Az elmúlt évszázad során megkezdett kitermelési tevékenység most új dimenziókat kap: a meglévő mezők mellett új lehetőségek bontakoznak ki, és az energiaellátás fokozatosan függetlenedik a külső forrásoktól. A Mol nemrégiben új partnerrel bővítette portfólióját, hiszen a Turkish Petroleum-mal közösen két blokkban terveznek együttműködést. A vállalat fejlesztései Tamási, Hatvan, Buzsák és Kiskőrös térségében is megkezdődnek az új koncessziók keretében. Jelenleg azonban minden szem a Som-8 és Som-7 kutak körül forog. Itt a múlt és a jövő találkozik - a fúrótorony alatt, a dél-dunántúli föld mélyében.

Az olajkutatás természeténél fogva sosem veszélytelen vállalkozás. Ahogy már említettük, minden egyes fúrás olyan jelentős befektetést igényel, amely több milliárd forintra rúg, és a siker esélye gyakran csupán 20-30 százalék körül mozog. Ugyanakkor a Somogysámson környéki eredmények azt jelzik, hogy a Mol képes új lehetőségeket felfedezni a hazai mezőkben.

Hiszen minden csepp hazai kőolaj csökkenti az ország importfüggőségét, növeli az energiaellátás biztonságát és hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság kiszámíthatóbban működjön egy egyre bizonytalanabb világban. A Som-8 és a fúrás alatt álló Som-7 nem pusztán számok és mélységek: ezek a kutak az ellátásbiztonság tartóoszlopai, és egyben szimbólumai annak, hogy a magyar energiaszektor - ha nehézségek árán is - de képes újra és újra megújulni.

A somogysámsoni dombok titkai között nem csupán a kőolaj rejtőzik, hanem egyfajta jövő is, amelyben a hazai termelés nem csupán emlék, hanem újra valósággá válik. Az 1250 méter mélyen megbúvó dolomit kőzettömeg repedéseiben pihenő, több millió évvel ezelőtt keletkezett kőolaj új lehetőségeket kínálhat a magyar energiastratégiának. A kutatások ezen a területen még messze nem értek véget, és ígéretes felfedezések várnak ránk.

A Somogysámson-7-es kútnál végzett mélyítés célja, hogy alaposabban feltérképezzük a föld alatti olajtest kiterjedését – megértsük, meddig nyúlik és mekkora kapacitással rendelkezik. Az viszont már biztos: a Som-8-as kútból kinyert olaj már úton van a százhalombattai finomító felé, ahol üzemanyagként és kenőanyagként fog hasznosulni. A somogysámsoni kőolajkutak újabb bizonyítékai annak, hogy Magyarország földje még mindig rejt magában meglepetéseket és kihasználatlan lehetőségeket.