Kína egy rendkívül ambiciózus projektbe kezdett, amely komoly feszültségeket szülhet Indiával.

Kína zöld utat adott a világ legnagyobb vízerőművének megépítéséhez, ezzel egy merész és ambiciózus projektet indítva a Tibeti-fennsík keleti szélén. Ez a fejlesztés várhatóan jelentős hatással lesz több millió indiai és bangladesi lakos életére, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve a térségben.

A Yarlung Zangbo folyó alsó folyásán tervezett gát, a Power Construction Corp of China 2020-as előrejelzései szerint, évente akár 300 milliárd kilowattóra villamos energiát is képes lehet előállítani. Ez a mennyiség több mint háromszorosára emelné a közép-kínai Három-szurdok-vízerőmű 88,2 milliárd kWh-ra tervezett kapacitását, amely jelenleg a világ legnagyobb vízierőműve - számolt be róla a Reuters.

A Hszinhua hírügynökség jelentése szerint a projekt jelentős szerepet fog játszani Kína szén-dioxid-kibocsátás-korlátozási és szén-dioxid-semlegességi céljainak elérésében, ösztönözni fogja a kapcsolódó iparágakat, például a gépgyártást, és munkahelyeket teremt Tibetben.

A gát építésének költségei várhatóan a Három-szurdok-vízerőmű építését is túlszárnyalják, amely 254,2 milliárd jüanba (34,83 milliárd dollár) került.

A hatóságok nem osztották meg, hogy a tibeti projekt keretében pontosan hány embert érint a kitelepítés, valamint hogy ez milyen következményekkel jár a fennsík lenyűgöző és sokszínű ökoszisztémájára. Kínai tisztviselők állítják, hogy a gátépítés nem gyakorol számottevő hatást sem a vízkészletekre, sem a környezeti állapotra.

India és Banglades aggodalmukat fejezték ki a gát építése kapcsán, mivel ez a projekt nem csupán a helyi ökológiai egyensúlyt befolyásolja, hanem a folyó természetes áramlását és irányát is jelentősen megváltoztathatja.