Olyannyira megugrottak a lakásépítési költségek Magyarországon, hogy egyre kevesebben mernek belevágni ebbe a kihívásokkal teli projektbe.

A hazai ingatlanpiac legnagyobb üzleti és networking találkozója! Idén 21. alkalommal!

Tavaly Magyarországon 13.295 lakóingatlan látott napvilágot, ami a legkevesebb szám 2016 óta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb 2024-es statisztikáiból. Ebből a számából 6170 lakóépület valósult meg, hiszen néhány épületben több lakás is található.

A lakóépületek mennyisége hasonló módon alakult.

2016 óta nem tapasztalt mélységekbe süllyedt.

A legtöbb elkészült épület földszintes vagy egy emeletes, öt emeletnél magasabb mindössze 31 darab épült. Az épületek 82%-a, több mint 5 ezer tégla falszerkezetű, illetve több mint 4400 beton cserép fedést kapott.

A lakások egy négyzetméterre jutó építési költsége tovább növekedett.

a 2023-as 596 ezer forint után átlagosan 617 ezer forintot tett ki négyzetméterenként, országosan.

Ez a 3,5%-os növekedés ugyanakkor jelentős fékezést jelent a költségeket tekintve, a KSH adatai szerint szintén 2016-ban volt ennél kisebb ütemű a költségnövekedés (2,8%). 2019-től kezdődően pedig egészen 2023-ig rendre kétszámjegyű volt a drágulás, a csúcs 2022 volt, amikor a lakáspiaci pörgés 23,5%-kal drágította az építést egyetlen év alatt.

Új építésű családi házak esetében az országos átlag kivitelezési költség tavaly négyzetméterenként 608 ezer forintra rúgott. Ezen belül azonban jelentős eltérések mutatkoztak: míg Nógrád vármegyében ez az összeg csupán 538 ezer forint volt, addig a fővárosban elérte a 759 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy Budapesten több mint 40 százalékkal magasabb fajlagos költségek merültek fel, mint a legkedvezőbb árú területeken. Ezt a különbséget részben a vásárlóerő eltérésével és a különböző műszaki színvonalakkal lehet magyarázni. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezekben a számításokban a telek ára nem szerepel, így elméletileg az építőanyag költségei hasonló nagyságrendben alakulhatnak. Az egyetlen lényeges eltérés tehát a munkaerő költsége lehet, ami a helyi viszonyok és a szakemberhiány függvényében változhat.

A Nógrád megyében található többszintes, többlakásos épületek esetében már 424 ezer forintból kijöhet egy négyzetméternyi lakás, míg a fővárosban ez az összeg 661 ezer forintra rúg. Érdekes módon Fejér és Baranya vármegyékben jelentős áremelkedés figyelhető meg: előbbi esetében 24, míg utóbbi esetében 17 százalékkal nőtt a négyzetméterenkénti ár, összehasonlítva a 2023-as évvel. Ennek következtében tavaly a kivitelezési költségek itt már csaknem meghaladták a budapesti árakat. Ezzel szemben Borsod megyében a hivatalos statisztikák alapján majdnem 30%-os csökkenés történt a társasházak építési költségeiben egy négyzetméter vonatkozásában. A családi házak esetében a változások mérsékeltebbek voltak: Budapesten 8,7%-os emelkedést, míg Komárom-Esztergom vármegyében 9%-os csökkenést regisztráltak a fajlagos építési költségek terén.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében tavaly a különböző lakástípusok átlagos építési költségei 17%-kal csökkentek, ami figyelemre méltó tendencia. Ezzel ellentétben Baranyában 9,6%-os növekedést tapasztaltak, és hasonló mértékű emelkedés figyelhető meg Fejér, Szabolcs és Csongrád vármegyékben is, ahol 9% körüli drágulás volt megfigyelhető.

"A fajlagos építési költségekben is megmutatkozik az a tendencia, amit az elmúlt hónapokban már láttunk a keresletet illetően. Szabolcsban vélhetően az ukrán vásárlók kereslete pörgette a piacot, Csongrádban a készülő BYD-gyár beruházása támasztott extra igényt, illetve Baranyában is egyre több szó esik egy közelgő nagy beruházásról. Emellett persze az alkalmazott építési minőség, a megépülő épületek műszaki színvonala is jelentős költségmódosító tényező" - emelte ki a számok láttán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A KSH adatai szerint a legalacsonyabb költséggel, négyzetméterenként 598 ezer forinttal a 80-100 négyzetméteres lakóingatlanok esetében lehetett számolni, ezzel szemben egy 200 négyzetméter feletti lakás esetében 659 ezer forintra ugrott az átlagos költség négyzetméterenként. Erre az lehet elsősorban a magyarázat, hogy a nagyobb lakásokat jellemzően tehetősebbek engedhetik meg maguknak, akik az építőanyagok esetében is inkább a drágábbakat választják, illetve olyan extra igényeik vannak, melyek megdobják a kivitelezés költségét.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben közzétett egy figyelemre méltó adatsort a 2024-es évre vonatkozóan. Az adatok szerint az átlagos kivitelezési idő 778 napra nőtt, ami jelentős emelkedést jelent a 2023-as év 683 napjához képest. Ez azt jelenti, hogy egy tipikus építkezés körülbelül három hónappal hosszabb ideig tartott, mint az előző évben. Érdemes megjegyezni, hogy az utolsó alkalom, amikor ennél hosszabb kivitelezési időt tapasztaltunk, 2016-ra nyúlik vissza, amikor is 854 napot regisztráltak.

A legnagyobb időtartamra a többlakásos, többszintes lakóépületek építkezése nyúlik, hiszen ezek átlagosan 937 nap alatt nyerik el végleges formájukat. Ezzel szemben a csoportházak viszonylag gyorsabban, mindössze 626 nap alatt készülnek el. A lakóparkok esetében a statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy ezek az épületek átlagosan 645 napot igényelnek, míg egy hagyományos családi ház kivitelezése 748 napot vesz igénybe a kezdeti lépésektől a kulcsátadásig.

A költségek növekedése mellett egyre hosszabb ideig zajlanak a kivitelezések, ami részben a fokozódó kereslet és a lakáspiaci aktivitás következménye. Ezen kívül a szakemberhiány is jelentős szerepet játszik, amellyel az építőipar már hosszabb ideje küzd, és sokan tapasztalhatták ezt a saját felújításuk vagy építkezésük során. A KSH statisztikái is azt mutatják, hogy bár az építési költségek emelkedése lassul, a növekedés túlnyomó része tavaly a munkaerőköltség emelkedéséből adódott - emelte ki Valkó Dávid.

A jelen dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe a következő jogi nyilatkozatot.