Orbán 15 éve: a magyar lakosság fele úgy véli, hogy tevékenysége inkább kárt okozott az országnak.
A miniszterelnök kormányzásának 15. évfordulójára készített kutatást a Policy Solutions, melyből az is kiderül, a legtöbb politikai kérdésben jobban bíznak a választók Magyar Péterben.
2010. május 29-én Orbán Viktor letette a miniszterelnöki esküt, így idén kereken 15 éve irányítja az országot. E jeles évforduló kapcsán a Policy Solutions egy részletes elemzést készített „Orbán 15” címmel. A kutatás során többek között arra keresték a választ, hogy a magyar társadalom szerint mik voltak a Fidesz-kormányok legfőbb sikerei és kudarcai, milyen irányba fejlődik az ország közpolitikája, valamint hogy Orbán Viktor vagy esetleg Magyar Péter nyújthat-e megoldást a jövő kihívásaira.
A magyarok körében a családtámogatási rendszer fejlesztése és a 13. havi nyugdíj visszaállítása az elmúlt másfél évtized legkiemelkedőbb kormányzati eredményeiként tűnnek ki. Függetlenül attól, hogy mely politikai párt támogatói között vizsgáljuk az értékeléseket, e két intézkedés rendre a legjobban értékelt intézkedések között szerepel. A lakosság egészét tekintve a rezsicsökkentés a harmadik helyen áll, míg szoros versenyben követi azt a migrációval szembeni védekezés és az orosz-ukrán konfliktusból való kimaradás.
Érdekesség, hogy bár az összesítésben előkelő helyen szerepel a rezsicsökkentés, egyedül a Mi Hazánk szavazóinak körében fért be a három legnagyobb eredmény közé, a kormánypártiak, tiszások, DK-sok és pártnélküliek körében mindenhol a negyedik helyen szerepel. Már az öt évvel ezelőtt készült hasonló kutatásban is a 13. havi nyugdíjt, a családtámogatást és a migrációval szembeni védekezést említették a legtöbben sikerként, vagyis azokat az intézkedéseket, amelyekre a kormány több mint egy évtizede építi a stratégiáját, 2020-hoz képest azonban jóval kevesebben emelték ki az életszínvonal javulását és a bérek emelését, ezúttal a szuverenitásvédelem is előrébb végzett a listán, mint a megélhetés kérdése.
Az utóbbi évek kormányzati kommunikációjában különösen nagy figyelmet kaptak az "LMBTQ-propagandával" kapcsolatos témák. Érdekes módon azonban ezek a stratégiák csupán a Mi Hazánk párt szavazói között mutatkoznak igazán sikeresnek. Míg a Fidesz támogatói (és a lakosság általánosságban) csupán 8%-a értékeli pozitívan a melegellenes intézkedéseket, a pártnélküliek körében ez az arány 9% volt. A Tisza szavazói között mindössze 5% emelte ki ezt, de a Mi Hazánk támogatóinak 19%-a vélekedik úgy, hogy ezek az intézkedések eredményesek.
Nem meglepő, hogy a közvélemény-kutatás során, amikor arra a kérdésre keresték a választ, mely három intézkedést kellene a következő kormánynak folytatnia, a válaszadók többsége a családtámogatások, a 13. havi nyugdíj és a rezsicsökkentés mellett tette le a voksát. Érdekes módon a megkérdezettek egyharmada (34 százalék) a migrációval kapcsolatos intézkedések szigorítását emelte ki, míg a hatósági árak fenntartását is jelentős arányban, 29 százalékban választották.
A három legnagyobb probléma között egyértelműen az egészségügyet említették legtöbbször a megkérdezettek, de az egyre dráguló megélhetési költségek is dobogós helyre kerültek a választóknál. A kormánypárt támogatóit leszámítva mindegyik tábor a korrupció mértékét is a legnagyobb problémák közé sorolta, a Tisza szavazói ezt még az egészségügynél is kudarcosabbnak tartják. Ezzel szemben a fideszesek másokhoz képest jóval égetőbb problémaként tekintenek arra, hogy a képzett munkaerő külföldre vándorol.
Figyelemre méltó, hogy míg öt évvel ezelőtt a lakásárak emelkedése a lista legvégén foglalt helyet, mára már a hetedik helyre küzdötte fel magát. Ezen kívül a stadionépítések és a korrupció is egyre többek számára válik aggasztó problémává. Az utóbbi két évben különösen felerősödött a vendégmunkások számának növekedése és az akkumulátorgyárak telepítése körüli diskurzus, amelyek már most komoly elégedetlenséget generálnak a lakosság körében, szinte párhuzamosan a romló oktatási színvonal miatti aggodalmakkal.
Úgy tűnik, a magyar lakosságot nem különösebben foglalkoztatja az ország külpolitikai helyzete; az Oroszország iránti függés és az európai szövetségesekkel való romló viszony mindössze 7-8 százalékot érintett meg. Érdekes módon a Tisza környékén élők körében ez a téma jelentősebb aggodalmat kelt, hiszen közülük 12 százalék jelezte, hogy ez problémát jelent számukra.
A felmérés alapján a válaszadók 25%-a úgy véli, hogy Orbán Viktor kormányzása rendkívül kedvezőtlen hatással volt Magyarország fejlődésére, és ugyanennyien ítélik meg a jelenlegi tendenciákat is negatívan. Ezzel szemben mindössze 39% érzi úgy, hogy az utóbbi másfél évtized jótékony hatással volt az országra. Érdekes módon ez a vélemény különösen a fiatalabb és magasabb iskolai végzettséggel rendelkező csoportokban van jelen, míg az idősebbek és alacsonyabb végzettségűek között a pozitív értékelések aránya magasabb.
A legfontosabb közpolitikai témák közül csupán nyolc esetében állapították meg a válaszadók, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem romlott a helyzet. Különösen kedvező eredményeket mutatott a családtámogatási rendszer és a sport támogatása. Emellett a kultúra, az állami ügyintézés, a közbiztonság, a munkahelyteremtés, a fiatalok életkezdési lehetőségei, valamint a cigányság helyzete sem szenvedett hátrányt.
Ezzel szemben a válaszadók kétharmada szerint romlott az egészségügy helyzete, miközben csupán a megkérdezettek 12 százaléka látott előrelépést a területen, de hasonló az arány a társadalmi egyenlőtlenségek megítélésében is.
Érdekes megfigyelni, hogy a magyar lakosság 61 százaléka úgy véli, a bérek értéke az utóbbi 15 évben csökkent, míg mindössze 19 százalék tapasztal javulást. Ez a vélemény azonban ellentmond a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikáinak, amelyek azt mutatják, hogy 2012-től 2023-ig, az évek többségében a reálkeresetek folyamatosan emelkedtek. Különösen figyelemre méltó volt a bérnövekedés 2016 és 2019 között, amikor az éves reálbér-emelkedés átlagosan 8,4 százalékot tett ki, és 2024-re 9,2 százalékos növekedést regisztráltak. A Policy Solutions szakértői az ellentmondás mögött két lényeges következtetést látnak. Először is, a bérek értékének megítélését jelentősen befolyásolhatta a 2023-as reálbércsökkenés, valamint az azt követő megélhetési válság és gazdasági instabilitás. Ennek következtében a 2010-es évek során tapasztalt jelentős reálkereset-növekedés a kollektív emlékezetben háttérbe szorulhatott. Másodszor, az átlagos reálkereset-adatok nem tükrözik hűen a társadalom által érzékelt egyenlőtlenségeket. Az átlag mint mérőszám hajlamos elfedni, hogy a bérnövekedés mértéke eltérő lehet a különböző társadalmi csoportok között.
A Tisza Párt szavazói körében rendkívül magas az elégedetlenség, hiszen a vizsgált 23 közpolitikai terület közül 20 esetében legalább kétharmados többségben vannak azok, akik a helyzet romlását tapasztalják. Csak a sport terén marad 50 százalék alatt a romlást érzékelők aránya. Érdekes módon az egészségügyi helyzet helyett az oktatás területét emelték ki a legtöbben, mint ahol a negatív tendencia a legszembetűnőbb. Ezen kívül az életszínvonal, az egyenlőtlenségek és a korrupció kérdésében is több mint 85 százalékuk a romlásról számolt be.
A kutatás rávilágított a magyar háztartások pénzügyi helyzetének alakulására az elmúlt másfél évtizedben. Az eredmények szerint a teljes népesség 44%-a tapasztalta háztartása anyagi helyzetének romlását, míg csupán 19%-uk számolt be javulásról. Érdekes, hogy a pártpreferenciák alapján jelentős eltérések figyelhetők meg: a kormánypárti szavazók közül 45% érzett valamilyen pozitív változást, azonban a többség, 55%, még az ő táborukban sem észlelt kedvező fejleményeket.
A kérdésre, hogy a következő évben javulni fog-e a háztartások anyagi helyzete, a Fidesz-szavazók körében egyedül 46 százalék nyilvánított optimista véleményt. Ugyanennyien gondolják, hogy nem várható változás, vagy éppen ellenkezőleg, nehezebb időszak elé néznek. A pártpreferenciájukat nem megjelölők körében mindössze 16 százalék a bizakodók aránya, míg a Demokratikus Koalíció (DK) és a Mi Hazánk szavazói között ez az arány csupán 8 százalék, a Tiszta Szívvel Párt támogatói esetében pedig 10 százalék. Érdekes módon, 2024 októberében és 2025 márciusában is 35-36 százalékra tették a romlásra számítók arányát, de fél év leforgása alatt jelentős, 13 százalékos növekedés figyelhető meg a változatlan anyagi helyzetre számítók csoportjában, a javulásban bízók rovására.
A legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság körülbelül negyede-ötöde nem bízik a vezető nagy pártokban. A különböző politikai kérdésekhez kapcsolódóan a válaszadók 18-27 százaléka úgy véli, hogy egyik politikai vezető sem lenne képes megfelelően teljesíteni a kormányzás során.
A miniszterelnök esetében a 18 feltett kérdés közül csupán három területen élvez nagyobb bizalmat a választók részéről, mint kihívója: a családtámogatások kérdésében, a migráció megfékezésében, valamint a háborús konfliktusok elkerülésében. Ezen aspektusokban a közvélemény kedvezőbben ítéli meg őt, mint Magyar Pétert. A két politikus közötti verseny a nemzeti érdekek hatékony képviselete terén viszont kiegyenlített, míg a többi témában a Magyar Péter által vezetett Tiszában a választók nagyobb bizalommal fordulnak.
A magyar közösség számára a legnagyobb bizalmi előny három kulcsfontosságú területen mutatkozik meg: az uniós források hatékony megszerzése, a korrupció csökkentésére irányuló erőfeszítések, valamint az egészségügy helyzetének javítása. Ezen kívül jelentős előnyöket kínál az oktatás fejlesztése és a gazdasági növekedés fenntartása terén is.
