Orbán véleménye szerint az orosz-amerikai békecsúcs továbbra is aktuális téma, még akkor is, ha a helyzet bonyolultabbá vált. A világpolitikai feszültségek és a különböző érdekek ütközése miatt a párbeszéd fontossága kiemelten fontos.

Magyarországnak van világháborús tapasztalata, ezért nem akar háborúba menni, és nem is fog - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az egynapos uniós csúcstalálkozót követően péntek hajnalban, ahol elfogadták a 19. szankciós csomagot Oroszország ellen.

Az MTI beszámolója szerint a Békemenetről Brüsszelbe utazó Orbán hangsúlyozta: Magyarország nem akar belevonódni az orosz-ukrán háborúba.

"Azt ajánljuk az ukrán félnek, hogy inkább a béketárgyalások irányába lépjenek, hiszen ebben a folyamatban szívesen nyújtunk támogatást. Nem küldünk katonákat, fegyvereket, és pénzügyi segítséget sem biztosítunk, viszont örömmel segítünk a béketárgyalások sikeres lebonyolításában" - nyilatkozta a miniszterelnök.

Ha az unió nem akar kiszorulni az Európáról szóló döntésekből, akkor ott kell lennie a tárgyalásoknál, és nem úgy, hogy bekéredzkedik mások tárgyalására, hanem saját jogon kell tárgyalást, diplomáciai akciókat indítania - tette hozzá Orbán Viktor.

Kijelentette, hogy a budapesti békecsúcs témája napirenden van. Az amerikai és az orosz felek aktívan tárgyalnak, és bármelyik pillanatban elérhetik a megállapodást. Ha ez megtörténik, a béketanácskozás rendkívül gyorsan megvalósítható, így Magyarország jelenleg várakozó helyzetben van - tájékoztatott. Ez az álláspont különösen figyelemre méltó, hiszen nemrég Donald Trump bejelentette, hogy a tárgyalások törlésre kerültek, és az oroszok is ehhez hasonló üzeneteket küldenek.

Orbán Viktor továbbá azt is hangsúlyozta, hogy Európának nem csupán passzívan kellene figyelnie az orosz-amerikai egyeztetésekre, hanem aktívan kellene kezdeményeznie a párbeszédet Moszkvával. "Azt kellene tennünk, ami a tükörképének felel meg az amerikai elnök lépéseinek" - tette hozzá.

Kijelentette, hogy nem kívánja, hogy Magyarország egy olyan szövetség tagja legyen, ahol egy frissen csatlakozott ország folyamatos háborús fenyegetettségnek van kitéve. Hangsúlyozta, hogy ez a helyzet bármikor minket is közvetlenül érinthet, hiszen az ukrán-orosz konfliktus nem a mi háborúnk.

Ha Ukrajna belép az Európai Unióba, az orosz-ukrán konfliktus "a mi háborúnkká alakulna, amit nem kívánunk" - hangsúlyozta. Továbbá jelezte, hogy Ukrajna helyzete "felszívná és kiszívná" azokat az erőforrásokat, amelyekre Európa, például Magyarország gazdasági fejlődéséhez szüksége van.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország nem áll az Ukrajnával folytatott uniós tagsági tárgyalások megkezdésének támogatása mögött, továbbá elutasít minden olyan pénzügyi lépést is, amely - ahogyan fogalmazott - a magyar adófizetők pénzét Ukrajnába irányítaná, vagy bármilyen módon veszélyeztetné a magyar érdekeket Ukrajnával kapcsolatban.

Az Európai Tanács Ukrajnával foglalkozó állásfoglalásával kapcsolatban a kormányfő közölte: "Magyarországnak nem állt módjában, hogy támogassa az elfogadott szöveget." A 26-os körben egyeztetett szövegnek "Magyarország nem részese" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor azzal a véleménnyel nyilatkozott az uniós kezdeményezésről, amely azt célozza, hogy Ukrajna támogatására fordítsák az európai bankokban elhelyezett, az uniós szankciók következtében befagyasztott orosz eszközök kamatait.

Amennyiben bármilyen politikai irányelv alapján hozzáférnek a jelenleg itt elhelyezett, uniós kereteken kívüli tagállamok által biztosított összegekhez, az súlyosan veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. Az ilyen lépések nemcsak az adott források elvonását vonják maguk után, hanem komoly nemzetközi jogi kérdéseket is felvetnek. Ilyen eshetőség esetén a befektetők bizalma az európai pénzügyi piacok iránt megrendülhet, ami drámai következményekkel járhat az üzleti szektor számára.

A kormányfő elmondta, a héten levelet váltott az orosz elnökkel, amelynek során Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy orosz pénzeket érintő esetleges uniós intézkedésekre ellenlépéseket fognak tenni. Ez azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok "bajba kerülhetnek" - magyarázta. Magyarországról több cégnek is, köztük nagy magyar stratégiai cégeknek komoly vagyona van Oroszországban, és - fogalmazott - "ezt nem akarom kockáztatni". Nem kockáztathatja a magyar miniszterelnök, hogy az Oroszországban lévő magyar vagyonokat egy brüsszeli döntés miatt ellenlépésként megsarcolják, megskalpolják vagy elkobozzák - húzta alá.

Az Európai Uniónak kulcsfontosságú érdeke, hogy ez az iparág fennmaradjon, hiszen Európa célja, hogy az euró előbb utolérje a dollárt mint világvalutát, majd ha lehetséges, akár meg is előzze - hangsúlyozta.

Az uniós tanács által csütörtökön elfogadott Oroszország elleni 19. szankciós csomaggal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta:

Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.

A megszorító csomag, amely továbbra is követi az uniós szankciós politikát, amit sokan vitatnak, nem gyakorol kedvezőtlen hatást Magyarországra - emelte ki.

Tájékoztatása szerint mintegy 20-30 milliárd euró között van az az összeg, amit a magyar gazdaság eddig "elbukott a háborún". Szavai szerint ebből világosan következik, hogy minden magyar családnak, minden magyar kis- és középvállalkozónak az az érdeke, hogy minél hamarabb béke legyen. A pénz ne menjen Ukrajnába, és a magyar gazdaságot, meg az unió többi gazdaságát ne blokkolják a szankciók. Ez az érdeke mindenkinek - szögezte le.

A migrációt illetően a miniszterelnök közölte: az EU 2026 végén, 2027 elején hatályba akarja léptetni a migrációs és menekültügyi paktumot. A migrációs paktum egy "halálos veszély" Magyarország számára - jelentette ki.

"Ma Európa egyedüli migránsmentes államaként határozzuk meg magunkat" - jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette: "Amennyiben ráerőltetnek minket a migrációs paktumra", Magyarországnak 30 ezer migráns egyidejű befogadására alkalmas férőhelyet kellene kialakítania. Ezenkívül, ha migrációs vészhelyzet lépne fel az Európai Unió területén, a migránsok elosztásáról az Európai Bizottság fog dönteni, nem Magyarország és nem a magyar nép - figyelmeztetett. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország elutasítja a migránspaktumot, és kijelentette: ezt a paktumot az ország nem fogja végrehajtani, és ha emiatt büntetésre számíthatunk, az is vállalható. "Még mindig jobb a büntetés, mint hogy tömegesen érkezzenek hozzánk migránsok" - tette hozzá.