Orbán Viktor most lehetőséget kap arra, hogy új dimenziókat nyisson meg Magyarország területi határain.
A kormány szerint a magyar gazdasági stratégiában arra kell törekedni, hogy a nemzeti bajnok vállalatok a kifektetéseiket fokozzák a határokon túl. Bár történtek előrelépések ezen a területen, Tóth Máté energiajogász segítségével most amellett érvelünk, hogy ezek a nemzeti bajnokok még nem eléggé a régiós területekre fókuszálnak, holott Magyarország szomszédos országaiban számos ponton lenne keresnivalójuk. Ha ebben tudatos, stratégiai lépések történnek, Magyarország gazdasági határait érdemben ki lehetne terjeszteni. Nem a Távol-Keletre, hanem a régióra kell allokálni az erőforrásaikat.
Korábban alaposan körüljártuk, hogy Békés Márton, a Kommentár folyóirat főszerkesztője és a XXI. Század Intézet igazgatója, valamint Tóth Máté, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke egy kétrészes vitaindító írásban tárgyalja a "magyar út" és a "magabíró Magyarország" fogalmait. Cikkükben arra keresnek választ, hogyan biztosíthatja az ország hosszú távú stabilitását és fejlődését, továbbá milyen módon töltheti be a centrális erőtér szerepét a Kárpát-medence térségében.
Érdemes az elején hangsúlyozni, hogy Orbán Viktor legutóbbi tusványosi beszédében a magyar nagystratégia kialakításának fontosságát emelte ki. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ennek a stratégiának a fundamentuma a konnektivitás, amely azt jelenti, hogy Magyarország nem zárkózhat el sem a nyugati, sem a keleti világgazdaságtól. Továbbá bejelentette a gazdasági semlegesség elvét is, amelynek lényege, hogy Magyarország maga határozza meg, kikkel kíván üzleti kapcsolatokat kialakítani, anélkül, hogy közvetítő hatalmakra támaszkodna.
Békés Márton és Tóth Máté egy olyan úgynevezett nemzeti realizmuson alapuló stratégiát javasolnak, amely figyelembe veszi a globális hatalmi átrendeződéseket, és Magyarország számára biztosítja a szuverenitás megőrzését, valamint a gazdasági, illetve politikai stabilitást a 21. században. Az általuk javasolt stratégia elsődleges célja a magyarság megmaradása Közép-Európában, különös tekintettel a Duna-menti és Kárpát-medencei területekre, beleértve a határon túli magyar közösségeket is.
A stratégia háromszintű megközelítést alkalmaz: a hazai politikai kontextust, a nemzetközi geostratégiai helyzetet és a tágabb történelmi szituációt vizsgálja. A történész-politikus és az energiajogász kétrészes cikkükben azt írják, hogy a nemzeti realizmuson alapuló stratégiai javaslatuk az idegenül hangzó konnektivitás és a negatívan csengő puszta semlegesség helyett a 2010 óta működő belpolitikai rendszer jellegadó tényezőinek külügyi megfogalmazását jelenti, amelyet az egyszerűség kedvéért a Nemzetközi Együttműködés Rendszerének neveznek.
"Tedd egyedivé a szövegedet: "Ahogy Békés Márton kifejtette, jelenleg valóban egy világrendszerváltás folyamatában vagyunk. Ezzel párhuzamosan azonban a gazdasági átrendeződések mellett van még egy figyelemre méltó jelenség is" - osztotta meg gondolatait az Indexnek Tóth Máté, aki úgy véli, hogy...
2050-re az energiaigény drámai módon megnövekedhet, akár a jelenlegi szint háromszorosára is, amit az ipari növekedés, az adatközpontok hatalmas energiaigénye, az elektromos járművek elterjedése és a növekvő lakossági fogyasztás generál. Ez a helyzet új versenyt teremt a globális piacon, amely új stratégiákat és helyezkedéseket igényel. A fenntartható jövő érdekében elengedhetetlenek lesznek az olcsó földgázzal működő gyorsindítású erőművek, valamint a ritkaföldfémek és egyéb kulcsfontosságú nyersanyagok, amelyek a technológiai fejlődés alapját képezik. E folyamatok következményeként várhatóan egy nukleáris reneszánsz is kibontakozik, amely új lehetőségeket nyit meg a tiszta energiatermelés terén.
Jelenleg világszerte 63 atomreaktor építése van folyamatban, amelyek összesen 70 gigawattnyi kapacitást képviselnek. Az energiajogász hangsúlyozta, hogy ilyen mértékű építkezésre 1990 óta nem volt példa. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy Ukrajna nemrégiben megkötött nyersanyag-egyezménye nem véletlenül az olaj és gáz mellett a lítiumra, uránra és grafitra is kiterjed, amelyek elengedhetetlenek az akkumulátorok és atomerőművek működéséhez. Továbbá, a megállapodás magában foglalja a kritikus nyersanyagokat is, mint például a titán, mangán és gallium.
A szöveg mögött rejlő üzenet sokkal gazdagabb a jövő alakulásáról, mint ahogy azt első pillantásra hinnénk, hiszen Kínától Grönlandig és az Északi-sarkig terjedő hatásokkal számol. Az energiapolitika egyre inkább a geopolitika középpontjába kerül. "Ez az a széles látókör, amelynek fényében elengedhetetlen, hogy újragondoljuk a régióval kapcsolatos elképzeléseinket" - foglalta össze Tóth Máté.
Korábban már többször érintettük, hogy a Gazprom, az orosz energiaipar egyik meghatározó szereplője, január elsején bejelentette, hogy megszűnt a műszaki és jogi lehetőség arra, hogy Ukrajnán keresztül folytassa a földgázszállítást. Ezzel a Török Áramlat szerepe drámaian megnőtt. Most, hogy az orosz gáz kizárólag a déli útvonalon érkezik, Magyarország számára egy kivételes geopolitikai lehetőség nyílt meg, amelyet okosan és határozottan ki kell használni.
Békés Mártonnal közösen elindítottunk egy különleges nagystratégiai vitairatot, amelynek fő célja, hogy egy új hadászati-stratégiai irányvonalat kínáljon. Ennek a megközelítésnek a lényege, hogy azonnali harcászati és gyakorlati következtetésekre is lehetőséget biztosítson. Különösen kiemelkedő aspektusa ennek a diskurzusnak az energiaellátó-központok szerepe és potenciálja.
Tóth Máté szerint Magyarország jelenleg versenyelőnyben van az orosz nyersanyagok és energiahordozók tekintetében, amely mindenféle ellenkező híreszteléssel szemben olcsóbb, egyúttal megbízhatóbb is, mint a nyugat-európai kényszer-alternatívák.
A régióban már most is olyan pozíciót foglalunk el a földgázpiacon, amely messze túlmutat a hagyományos kapuország szerepkörén, és lehetőséget teremt a gázelosztó hub kialakítására. Jelenleg déli irányból, a Balkán vezetékhálózatán keresztül érkezik hozzánk a földgáz, miközben újabb infrastruktúra-fejlesztések is folyamatban vannak. Emellett a szerb partnereink Magyarország területén tárolják a biztonsági gázkészletet. A hazánkba beérkező metán mennyisége jelentősen meghaladja a belföldi fogyasztást, ami azt jelenti, hogy minden egyes metánmolekula megtalálja a helyét a régióban.
Még e tekintetben is megfigyelhető egy jelentős váltás, hiszen a helyzet az, hogy nem csupán a saját régiónk, hanem Nyugat-Európa is sürgősen keres olcsó és megbízható olaj- és gázforrásokat. Az orosz nyersolaj India, Törökország és Mianmar közvetítésével, elsősorban Hollandián keresztül jut el a nyugat-európai államokhoz, amelyek folyamatosan növekvő kereslettel bírnak. Eközben az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) részesedése a teljes uniós LNG-importból 2023-ban 15%-ról 2024-re 20%-ra emelkedik.
Tóth Máté szakértő véleménye szerint a jelenlegi helyzet nem csupán a magyar fogyasztói szokások következménye, hanem a nyugati ipar kétségbeesett próbálkozásainak eredménye. "Az orosz-ukrán konfliktus lezárásával minden drámaian átalakul majd, és a politikai manipulációk helyett a gazdasági realitások fogják meghatározni az energiaáramlás irányait. A németországban most épülő LNG-terminálok a jövőben olyan költségként jelenhetnek meg, amelyeket már nem lehet figyelembe venni a szerződéses megállapodásokban, így ezek sunk investmentként fognak szerepelni. Magyarország, mint elosztó központ, teljesen új szintre léphet. E folyamatokra előre fel kell készülnünk, és ez csupán a gázszektor egy aspektusa" – fogalmazott Tóth Máté az Indexnek adott interjújában.
A magyar külpolitika jelentős előrelépésének tekinthető, hogy hazánk jelenleg stabil kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával, valamint a globális Dél országaival. Ezzel szemben az Európai Unióval kapcsolatosan nem mondható el hasonló. Ennek következményeként elképzelhető, hogy a szomszédos államok Magyarországra fognak támaszkodni. Tóth Máté véleménye szerint a versenyképesség és a fejlődés szempontjából alapvető, szimbiotikus összefonódás a fent említett három nagyhatalomnál található meg.
Az orosz energiahordozók és a látványos amerikai pala-nyomás mellett Kínáról se feledkezzünk el, az elektrifikáció forradalmának letéteményese a nyersanyagfeldolgozástól a kész termékekig. Épp ezért még szerencsés és stratégiai potencialitásnak látom a BYD meg a CATL jelentétét. Mindezeknek a negatív oldala, ha úgy tetszik ellenpróbája a szankciós nyomás és vámháború, márpedig az EU pontosan ebbe bonyolódott bele mindhárom irányban.
Az energiajogász hangsúlyozta, hogy a Draghi-jelentés keretein belül az EU önértékelése rávilágít az európai versenyképesség csökkenésének három fő okára, amelyek mindegyike végső soron az energetikai szektorral függ össze. Ez a helyzet a régió szintjén elkerülhetetlen ellenmozgásokat generál, hiszen a magyar stratégiai kezdeményezésekre a környező országok várhatóan kedvezően fognak reagálni. Ez a helyzet kiváló lehetőséget kínál számunkra az energiaellátás területén betöltött kulcsszerepünk megerősítésére.
Ha áttérünk az olajfeldolgozásra, akkor az látható, hogy regionális munkamegosztás rajzolódik ki a százhalombattai, a pozsonyi és a schwechati finomítókkal, a fölgáz-gázelosztó ambícióinkról pedig már szó volt. Tóth Máté szerint mindez a lehetőség a villany tekintetében, sőt tágabban a gazdasági logika egészében is legalább ilyen plasztikusan tettenérhető.
A Kárpát-medence, valamint a korábbi V4 országok mellett a Balkán térségében is elengedhetetlenül hozzájárul a regionális együttműködések kialakulásához. A történelmi párhuzamok fényében figyelemre méltó a magyar-szerb, magyar-észak-macedón és magyar-boszniai szerb kormánykapcsolatok szoros együttműködése. Emellett olyan jelentős infrastrukturális projektek, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, jó alapot szolgáltatnak a további fejlődéshez. Ezek az elemek azonban nem csupán kedvező kezdeti adottságok, hanem lehetőségek is rejlenek bennük, amelyeket tudatosan ki kell aknázni, figyelembe véve a globális trendeket és a nagystratégiai gondolkodást.
Az energiajogász szerint ennek hatalmas növekedési potenciált rejtő területeként látjuk a tágabb közép-európai régió villamosenergia-piacainak egységes másnapi időtávú, áramlásalapú kapacitásszámítás melletti piacösszekapcsoltságát. Az összekapcsolás kapuként nyitja ki a határkeresztező kereskedési lehetőségeket és a regionális árak kiegyenlítődését, csupán be kell sétálnunk ezen a kapun.
Tóth Máté kifejtette, hogy meggyőződésük szerint a villamosenergia-hálózatunk növekvő kiegyenlítőenergia-igényeit a regionális megközelítések révén tudjuk a leghatékonyabban kezelni. Jelenleg is vásárolunk áramot a Balkánról, különösen Boszniából és Szerbiából, ahol vízerőművek termelik az elektromosságot. Emellett saját naperőműveinkből származó energiát is exportálunk. Ezek a kapcsolatok tudatos regionális gazdaságpolitikával jelentős mértékben bővíthetők.
Egy érdekes megvalósítás lehetne a felvidéki, szlovákiai területek domborzati és vízrajzi sajátosságainak kihasználása révén megvalósítható magyar szivattyús tározók kialakítása. Ezek a tározók közvetlen csővezetéken keresztül, termelői rendszeren át kapcsolódhatnának a hazai energiahálózathoz, lehetővé téve, hogy az itthoni termelési ingadozások fenyegető növekedését anélkül ellensúlyozzuk, hogy a hazai napelemes programot le kellene állítani. Mindez csupán a helyi domborzati adottságok kreatív kihasználásával valósulhatna meg.
Mindez állami tőkekifektetést jelenthet - ideértve a 100 százalékban állami tulajdonú inkumbenseket - és magántőkét is. Békés Márton és Tóth Máté véleménycikkében egyébként hangsúlyos a nagystratégiával párhuzamosan szükség- és időszerű újragondolása a befektetővédelmi kereteknek, akár törvényi, akár regionális egyezményi szinten, továbbá az állami és a magántőke közötti viszony normatív hatályú átgondolása is. Ideértve a hatósági ár és a verseny kérdését is, például a kis- és középvállalkozások áramszerződései számára, akár csak a kereskedők irányában az éves fix áras ajánlatadás kötelezettségét jogszabályi szinten előírva.
Tóth Máté véleménye szerint az újragondolás rendkívül aktuális, hiszen a regionális szinten jelentős infrastruktúra-fejlesztések állami és állami vállalati forrásokból valósulnak meg. Ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy ki fogja élvezni ezeknek a beruházásoknak az előnyeit. Az infrastrukturális alapfeltételek csakis ezekből a forrásokból nyílnak meg, lehetővé téve olyan projektek megvalósítását, amelyek tőkebefektetéseket igényelnek egy regionális szemléletmódban.
"Sándorfalva irányából új nagyfeszültségű villamosenergia-szállítóvezeték is létesül, pár éve megépült a magyar és szlovén villamosenergia-átviteli hálózatot összekötő Hévíz-Cirkovce határkeresztező távvezeték, amelynek üzembe helyezésével Magyarország minden szomszédjával megteremtette villamosenergia-hálózata összekapcsolását stb. Erre mondjuk Békés Mártonnal, hogy a Pozsonytól Budapesten át Belgrádig szövődő regionális szimbiózis olyan lehetőségeket nyit Magyarország előtt, amelyek nem csak ismerősek, de hasznosak is" - összegezte az Indexnek Tóth Máté, aki azt javasolja, hogy
A nemzeti bajnokok olyan, többnyire stratégiailag fontos területen tevékenykedő sikeres vállalkozások, amelyek már alkalmasak a terjeszkedésre. Nagyjából 30 céget lehetne ide sorolni, olyanokat mint a Bonafarm, a Mol, a Richter Gedeon, a Waberer's, az OTP, a Hell, valamint a MasterGood. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint még több kifektetésre képes "nemzeti bajnokot" kell kinevelni. Ugyanakkor az energiajogász szerint a terjeszkedésüknek főleg a régióra kellene fókuszálniuk.
A lehetőségek adottak a villamosenergia-, valamint a korábban már érintett gáz-, illetve olajpiaci lehetőségeken túl, a regionális vasúti és közúti árufuvarozási, bank- és tőkepiaci, élelmiszeripari, gyógyszeripari, azon belül különösen biomedicina, orvostechnikai eszköz és gyógyászati segédeszköz piaci együttműködésre, illetve kifektetésre.
Tóth Máté véleménye szerint a sorsdöntő privatizációs stratégiák hatására az 1990-es évektől kezdve jelentős változások mentek végbe a régió országaiban az iparágak sorsa, tulajdonosi struktúrája és versenyképessége terén. Azonban mára már számos kapcsolódási pont és kereszteződés figyelhető meg, amelyek azt mutatják, hogy a fejlődési utak ellenére mégis van közös vonás a különböző országok között.
"A régiós és iparági due diligence-ek elvégzése elengedhetetlen, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kilencvenes évek elején felmérték a hazai helyzetet információs memorandumok segítségével. Az általunk kidolgozott nagystratégiai vitairat konkrétumokra való áttérése a gazdaság szempontjából pontosan ezt a szükségletet hivatott kielégíteni. Ezt a folyamatot tovább segíti a már említett regionális befektetővédelmi egyezmény, a beruházásvédelmi törvény, valamint egyéb tudatosan kialakított normatív és támogató eszközök, melyek mind hozzájárulnak az eredmények gyakorlati megvalósításához" - fogalmazott az energiajogász.
A gyógyszeripar kiváló példa lehet erre a helyzetre. Tóth Máté véleménye szerint Európa a szabályozási keretek és a belépési költségek szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben van az Egyesült Államokhoz képest. Magyarország számára a lehetőség abban rejlik, hogy a kutatás és fejlesztés terheinek részbeni átvállalásával lépjen be a piacra. Ezt akár egyetemi kutatóközpontok által kezdeményezett projektalapú, vagy intézményes támogatási rendszer kiépítésével is megvalósíthatja.
A gyógyszerszektor napjaink egyik legszembetűnőbb példája annak, hogyan vándorol a produktivitás, a termelékenység és az innováció Európából a világ más részeire. A biomedicinák területén, amely a leginnovatívabb és legígéretesebb szegmensek közé tartozik, az Egyesült Államok 7%-kal növelte piaci előnyét, míg az Európai Unió részesedése 5%-kal csökkent. Ahhoz, hogy Magyarország vezető szerepet töltsön be az EU-n belül, amely egyre inkább eszköztelenné válik, és hogy a régióban is kiemelkedjen, elengedhetetlen a jelenlegi állami támogatási és versenyjogi keretek újragondolása. Ezen túlmenően fontos, hogy a kutatási és fejlesztési erőforrásokat bilaterális megállapodások keretében irányítsuk az Egyesült Államok, Kína és a globális Dél specifikus területeire.
A régiós projekteket ráadásul követné a bank-és tőkeszektor is, ahogy erre jelenleg is látunk expanziós próbálkozásokat. Egy magyar nagystratégiai gondolkodás persze ezeket a folyamatokat is katalizálhatja, de "ezt mi kevésbé öncélúan, sokkal inkább a termelő szektorok és iparágak összekapcsolása mentén látjuk biztosíthatónak" - összegezte Tóth Máté energiajogász.
