Orbán Viktort fogják értékelni az idei év utolsó EU-csúcsán.

A 2024. december 19-én kezdődő EU-csúcs során, amely eredetileg két napra volt tervezve, a tagállamok állam- és kormányfői számos jelentős témát fognak megvitatni. A találkozón kiemelt szerepet kap az ukrajnai konfliktus és a közel-keleti helyzet, emellett fontos kérdésként merül fel Donald Trump lehetséges visszatérése, valamint az, miként tudná Európa hatékonyabban megvédeni saját érdekeit. A csúcstalálkozón Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szót kap, aki tájékoztatást ad a magyar soros elnökségről, és várhatóan sajtótájékoztatót is tart a résztvevők számára.

December 19-én, csütörtökön találkoznak idén utoljára az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői Brüsszelben, ahol a legutóbbi, októberi csúcshoz hasonlóan ismét egy naposra redukálódhat a hivatalosan két napra tervezett találkozó.

A csúcs egyik leglényegesebb napirendi pontja ismét Ukrajna és az ukrajnai konfliktus lesz. Ezen kívül különös figyelmet kap a Bassár el-Aszad szíriai diktátor bukása következtében kialakult új közel-keleti helyzet, a magyar soros elnökség kihívásai, valamint egy meghatározó személyiség: Donald Trump, aki a Fehér Házba való visszatérését tervezi.

Bár a december 1-jén Charles Michelt leváltó új Európai Tanács-elnök, Antonio Costa, a meghívólevelében nem említi Donald Trump nevét, a 10:30-kor kezdődő csúcs egyik központi kérdése mégis egyértelműen az újonnan megválasztott amerikai elnök körül forog. Trump, aki a kampány során több külpolitikai tervet is kilátásba helyezett, mostani nyilatkozatai alapján 20 százalékos egységes vámtarifát tervez bevezetni minden Amerikába érkező termékre, emellett Kijev támogatásának esetleges felfüggesztését is többször pedzegette.

Hivatalos keretek között a tagállamok arról folytatnak eszmecserét, hogy milyen globális szerepet kíván betölteni az EU a jelenlegi geopolitikai feszültségekkel teli világban. Costa, a portugál politikai élet prominens alakja, egy átfogó és stratégiai diskurzusra hívja a tagállamok vezetőit. A meghívóleveléből egyértelműen kiderül, hogy különös figyelmet szeretne szentelni az amerikai elnök külpolitikai irányvonalának és annak lehetséges következményeinek Európára nézve.

Ahogy Costa kifejti, a téma egyik fontos szempontja, hogy miként erősíthetjük meg a transzatlanti kapcsolatokat, amelyek közös történelmünk és értékeink szövik össze, és amelyek a kereskedelem terén is megnyilvánulnak – mindezt úgy, hogy közben megőrizzük az európai érdekeket.

Hogyan érheti el Európa, hogy saját biztonsági és védelmi kihívásait hatékonyabban kezelje, és ezáltal a terhek egy nagyobb részét magára vállalja? Milyen stratégiákat alkalmazhatunk a legoptimálisabb módon, hogy megóvjuk Európa gazdasági érdekeit, figyelembe véve a kereskedelem szerepét az Atlanti-óceán két partján, és annak hatását a jólét növelésére?

Costa meghívólevelében azt a kérdést veti fel, hogy bár néhány tagállam között megosztottság mutatkozik, ez a téma nem fogja beárnyékolni a csúcs eseményét. A konklúzióban ugyanis nem szerepel majd, így a tagállamoknak nem szükséges részletes megállapodásokat kötniük az ügyben.

A transzatlanti kapcsolatok mellett a téma keretein belül külön figyelmet kapnak az EU és a szomszédos országok közötti viszonyok is, különösen a bővítési folyamatok szempontjából. Emellett az EU és az Egyesült Királyság közötti, a 2021-es kilépés óta fennálló együttműködés részleteit is megvitatják, és

Emellett a tagállamok vezetői ismét tárgyalni fognak az európai biztonságpolitikáról és gazdasági versenyképességéről, hiszen ismét átbeszélik Mario Draghi utóbbiról, valamint Sauli Niinistö korábbi finn elnök előbbiről szóló jelentéseit.

Az EU szerepe a világban témához szorosan kapcsolódik Ukrajna, valamint a Közel-Kelet és az ott dúló háborúk újabb fejleményei.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, ezúttal is személyesen csatlakozik a csúcstalálkozóhoz, miután Costa meghívta, hogy tájékoztassa az elmúlt két hónap háborús eseményeiről, ami már több mint ezer napja zajlik. A háborúval kapcsolatos egyeztetések különös jelentőséggel bírnak, hiszen Donald Trump kampányának során azt ígérte, hogy le fogja állítani a Kijevnek nyújtott támogatásokat, és sürgeti a béke mielőbbi megteremtését.

Az előzetes tervek szerint elsősorban az ukrán energetikai infrastruktúra védelméről eshet majd a legtöbb szó, amit Oroszország csak úgy, mint eddig minden tél előtt, idén is heves bombázásokkal támadott. Ennek védelméhez a tagállamok új légvédelmi rendszerek, lőszer, rakéták átadásáról tárgyalnak majd, illetve az EU és Ukrajna közötti együttműködés kapcsán további ukrajnai katonák kiképzéséről.

Valószínű, hogy olyan döntés nem fog megszületni, amelyet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megvétózhatna. Ugyanakkor várhatóan felmerül a kérdés, hogy miért akadályozza Magyarország az Európai Békekeret (EPF) kifizetéseit. Az EU ezen a csatornán keresztül kívánja kompenzálni a tagállamok számára az Ukrajnának átadott fegyverek és lőszerek pótlását, ám Magyarország ezt már többször is megakadályozta – legutóbb december 16-án, az EU Külügyi Tanácsában.

Zelenszkij egyébként már szerdán megérkezett Brüsszelbe, ahol a NATO-főtitkár Mark Rutte látta vendégül, de a munkavacsorán szintén részt vett Olaf Scholz leköszönő német kancellár, Emmanuel Macron francia, Andrzej Duda lengyel elnökök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, valamint Ursula von der Leyen és Antonio Costa is - Macron egyébként vélhetően a vacsora után el is hagyta már Brüsszelt, mivel a csütörtöki csúcson nem vesz részt, helyette csütörtökön a történelmi vihar sújtotta Mayotte-szigetet látogatja meg. Távollétében a csúcson egyébként Olaf Scholz fogja képviselni.

A csúcstalálkozón a tagállamok vezetői megvitatják a közel-keleti helyzetet, és azon dolgoznak, hogy milyen lépésekkel lehetne enyhíteni a feszültségeket. Emellett arra is fókuszálnak, hogy az Európai Unió milyen szerepet vállalhatna a stabilitás előmozdításában.

A migrációval kapcsolatosan a legutóbbi csúcstalálkozón szóba került a harmadik országokkal való együttműködés erősítése is. Valószínű, hogy Meloni és Orbán Viktor magyar miniszterelnök újra előtérbe helyezik az ún. külső hubok koncepcióját, amely szerint a menekültkérelmeket nem az Európai Unión belül, hanem azon kívül kellene elbírálni.

Írország ezenfelül felhozhatja, hogy Izrael nemrégiben visszahívta dublini nagykövetét, válaszul arra, hogy a Simon Harris vezette ír kormány "Izrael-ellenes" irányelveket követ. A záródokumentumban ezért valószínű, hogy az ír taoiseach, vagyis az ír miniszterelnök, szeretne egy olyan megfogalmazást beilleszteni, amelyben elítélik Benjamin Netanjahuék e lépését.

Egyébként ebben a kérdésben több kollégája is szövetséges lehet, hiszen akárcsak Írország, úgy Spanyolország és Szlovénia is nemrégiben hivatalosan elismerték a Palesztin Államot. Az ír kormány és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök pedig már korábban is hasonló álláspontot képviseltek az Izrael és a gázai övezet közötti konfliktussal kapcsolatban.

A csúcsértekezleten a tagállamok állam- és kormányfői emellett részletesen megvizsgálják Georgia és Moldova aktuális helyzetét, mivel az utóbbi időszakban számos vélemény szerint jelentősen megnövekedett az orosz befolyásolási próbálkozások száma ezen országokban.

A várakozások szerint a tagállamok nem fognak túlzottan határozott állásfoglalást képviselni a konklúzióban, csupán annyit tesznek majd, hogy elítélik az orosz beavatkozási kísérleteket, és kifejezik aggodalmukat Georgia helyzete miatt. Ez különösen releváns, mivel Tbilisz nemrégiben felfüggesztette az EU-csatlakozási tárgyalásokat, ami miatt az ország EU-párti lakossága nap mint nap demonstrál. Ráadásul a helyi médiumok beszámolói szerint az utóbbi időszakban már rendőri erőszakos cselekményekről is érkeztek hírek.

Valószínű, hogy a csúcs végén Orbán Viktor is sajtótájékoztatót fog tartani. Ez a gyakorlat a soros elnökség végén szokásos, hiszen az utolsó EU-csúcson, ami a mandátum lejárta előtt zajlik, a soros elnök képviseletében a tagállamok állam- vagy kormányfője is jelen van. Ekkor a közös sajtótájékoztatón az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökeivel együtt osztják meg a fontosabb megállapításokat és eredményeket.