A szavazás kimenetele várható volt: alkotmánybíróvá választották a figyelmét elkerülő exfőügyészt, Poltot, valamint a politikai pályafutásában megbukott Hendét.

A titkos szavazás eredménye nem okozott különösebb meglepetést: kedden az Országgyűlés kormánypárti többsége két új alkotmánybírót választott. Polt Péter, a lemondott legfőbb ügyész, valamint Hende Csaba, a volt honvédelmi miniszter, csatlakozott a testülethez, amelyből még mindig hiányzik egy tag. Hadházy Ákos, aki kitiltásra került, a ruhatárban szavazott, és ezzel sikerült meghekkelnie a szavazást.

Két új alkotmánybírót választott titkos voksoláson kedden reggel - a DK bojkottja mellett, kormánypárti támogatással - az Országgyűlés: 136 igen, 13 nem és 1 érvénytelen szavazattal Polt Péter eddigi legfőbb ügyészt, valamint szintén 136 igen, 13 nem és 1 érvénytelen szavazattal az eddigi fideszes képviselő és törvényalkotási bizottsági elnök Hende Csaba volt honvédelmi minisztert. (Az eredményhirdetés után a két új alkotmánybíró letette a hivatali esküt és aláírta az esküokmányokat). Ezzel 14 fősre bővül a 15 tagú Alkotmánybíróság, de egy hely továbbra is betöltetlen marad.

Hende és Polt Péter a Fidesz-frakció választott képviselői lettek, miután a testületben feltétlenül szükség volt új tagok kinevezésére, mivel Sulyok Tamás, Juhász Imre és Salamon László helye megüresedett. Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége is támogatta a két jelöltet, akiknek meghallgatásán egyértelműen kiderült, hogy mindketten magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkeznek.

Az alkotmánybírók megbízatása a legfőbb ügyészénél is hosszabb időtartamra, egészen 12 évre szól, ami három kormányzati ciklusnak felel meg, ha más mértékkel nézzük. Ez azt jelenti, hogy a Fideszhez hű és a testületbe előre kinevezett tagok akár arra is képesek lehetnek, hogy alkotmányellenesnek minősítsenek olyan törvényeket, amelyeket az Országgyűlés fogadott el. Extrém esetben ez akár azt is jelentheti, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is megkérdőjelezhetik, ami Magyar Péter és a Tisza Párt egyik konkrét választási ígérete.

Ebbe a sémába tökéletesen beleillik Polt Péter alkotmánybírói szerepe, sőt Ab-elnöki kinevezése. Bár ügyészként szakmailag felkészült, és a megfelelő rutinja is megvan, kérdéses, hogy ebből alkotmánybíróként mit tud majd kamatoztatni. Ráadásul Polttal kapcsolatban gyakorlatilag már a kezdetek óta folyamatosak a kritikák, melyek szerint kiszolgálja a rendszert. Néhány bírálat egészen magas helyről érkezik: az Európai Bizottság 2024-es jogállamisági jelentése például úgy fogalmaz, hogy

Az ügyészség politikai hatásoknak továbbra is ki van téve, ami azt jelenti, hogy fennáll az a veszély, hogy egyedi ügyekbe indokolatlanul beavatkoznak.

Polt Péter lemondásáról régóta pletykáltak, bár legfőbb ügyészi kinevezése 2028-ig szólt. Viszont így a helyére érkező Nagy Gábor Bálint volt bíró és eddigi ügyész - aki a lúgos orvos perében is képviselte a vádat - 9 évre, 2034-ig biztosítaná a kormánypárt számára, hogy egy lojális személy vezesse az ügyészséget. A parlament tavaly decemberi Alaptörvény-módosítása is táplálta a pletykát, hogy idő előtt lecseréli a Fidesz Polt Pétert.

Hende Csaba, a Fidesz politikai táborának oszlopos tagjaként, eddig az Országgyűlés alelnökeként működött, emellett a parlamenti törvényalkotási bizottságot is ő vezette. Ez a pozíció azonban felveti a kérdést, hogy alkotmánybíróként a jövőben mennyire tud független döntéseket hozni, hiszen a jogszabályok értelmében az nem vehet részt a határozatok meghozatalában, akinek személyes, közvetlen érintettsége miatt a pártatlan és objektív ítéletalkotás nem garantálható. A bizottsági elnöki szerepe miatt tehát komoly dilemmák merülhetnek fel a jövőbeli feladatainak ellátásában.

Hende jelentős szerepet játszott több törvény elfogadásának folyamatában, és előfordulhat, hogy éppen ő volt az, aki aláírta azt a szakaszt, amelyet a panaszos Alaptörvény-sértőnek ítél meg.

Hende Károly bő egy évtizede egy Orbán-kormány minisztereként tevékenykedett. A legújabb alkotmánybíró 15 hónapon keresztül irányította a honvédelmi tárcát, majd 2015 szeptemberében távozott a posztjáról. A lemondását valójában Orbán Viktor kezdeményezte, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a kormányfő nem volt elégedett a déli határon megvalósuló "migránsfogó" kerítés építésének ütemével, amely akkoriban jelentős vitákat generált.

Hadházy a ruhatár terében adhatta le szavazatát.

A Momentum politikai képviselőivel közösen szervezett márciusi füstgyertyás tiltakozó akció következtében Hadházy Ákos, a független képviselő, pénzbírságot kapott, és átmenetileg kitiltották a Parlamentből. Ennek ellenére szavazási jogát a jelenlegi szabályozás lehetővé tette, így részt vehetett az alkotmánybíró-választáson. Hadházy a közösségi médiában osztotta meg élményeit, megemlítve, hogy „bemehetett a parlament ruhatárába” szavazni a Polt és Hende által betöltendő „alkotmánybírói” pozícióról. A szavazólapokra a Fidesz korrupciós ügyeit jegyezte fel, hangsúlyozva, hogy „eltekintve attól, hogy valójában nincs konszenzuson alapuló alkotmányunk, egy olyan személy fogja őrizni, aki bűnsegédként járult hozzá többek között a Tiborcz-ügy, a trafikügy, a Híd a munka világába ügy, valamint a Rogán-Völner-Schadl ügy és a Microsoft ügy nyomozásának megakadályozásához.”