Kárpátalján a pesti propaganda és az ukrán újbeszél összefonódása különösen éles helyzeteket teremt a magyar kisebbség számára, amely már így is a legnehezebb sorsot viseli. A nemzetiségi jogok körüli viták és a politikai játszmák nem csupán a közösség mi

Az ungvári katonai temetőben új sírhelyek kialakítása zajlik, miközben a kék-sárga zászlók tengerében narancsmellényes munkások tevékenykednek, egységesítve a sírokat. Néhány sírra magyaros nevek kerültek, cirill betűkkel írva, a végükön pedig szláv eredetű apai név díszeleg. Például: "Magyar Róbert Fedorovics, 1976-tól 2022. május 9-ig élt". Érdekes módon, az ungvári születésű katona éppen a győzelem napján távozott az élők sorából.

Már a helyzet is megváltozott: míg Putyinék továbbra is a szovjet hagyományokhoz híven, a régi időszámítás szerint tartják meg a II. világháborús győzelem ünnepét orosz katonai parádékkal, az ukránok tavaly már egy nappal korábban kezdtek el emlékezni, átállva a nyugati időszámításra. Az új naptárhoz friss katonai temetések és egyre bővülő gyászfalak társulnak, ahol a hősök arcképei díszítik a városközpontokat. Azonban az ukrán hatóságok óvatosak: nem szeretnék, ha minden a tragédiáról szólna, hiszen a háborús fáradtság már így is jelentős.

Kárpátalját gyakran emlegetik a béke szigeteként, nemcsak a helyi közösség, hanem a magyar sajtó is előszeretettel használja ezt a kifejezést. A megyét eddig viszonylag érintetlenül hagyta a háború, de november közepén Munkács közelében egy orosz dróntámadásra is sor került. A legfrissebb hírek szerint pedig pénteken a kárpátaljai 101-es területvédelmi dandár két rakétát is sikeresen megsemmisített.

Kárpátaljára hivatalosan 350 ezer belső menekült érkezett Ukrajna keleti részeiből, de a valós számok valószínűleg ennél is magasabbak, mivel sokan nem regisztrálnak a hatóságoknál. Ungvár kiemelkedő célponttá vált, és a legtöbb vállalkozás is ide költözött, ami miatt a város népessége az utóbbi két évben minimum megduplázódott; a lakosság már jóval 200 ezer fő fölé nőhetett.

Ez a jelenség önmagában is hozzájárul a magyar közösség arányának csökkenéséhez, amely Kárpátalján 2022 előtt körülbelül 10 százalékot tett ki. Valószínű, hogy a magyarok nagyobb mértékben hagyták el az országot, mint a többségi lakosság, de a megmaradtak számáról nagyon eltérő becslések léteznek. A háború előtti 120-130 ezer főből az optimistább vélekedések szerint talán még százezren élhetnek a régióban, míg mások inkább 70-80 ezer főre teszik a megmaradt magyarok számát.

"A szituáció nem olyan borongós, mint ahogyan általában észlelni szoktuk."

- mondta egy december eleji ungvári fórumon Spenik Sándor, az ungvári egyetem Ukrán-Magyar Intézetének igazgatója a magyar demográfiai helyzetről, és ehhez a friss beiskolázási adatokat hozta fel. Ezek szerint idén 4 ezerrel kevesebb gyereket, 13700-at írattak be a magyar tannyelvű osztályokba, mint a háború előtt. Arányaiban viszont ez csak kisebb visszaesést, 8,8 százalékot jelent az addigi tíz és fél helyett. A nagyobb gond Spenik szerint, hogy az ukrán nyelvű felsőoktatásban tanulók száma az elmúlt tíz évben a harmadára zuhant, ami arra is utalhat, hogy a fiataloknál nagyon sokan már nem Ukrajnában képzelik el a jövőjüket.

Az ungvári fórum egy különleges eseményként tűnt fel, amelyen a kárpátaljai magyar közösség meghatározó személyiségei gyűltek össze. A rendezvény résztvevői között ott voltak a helyi politikai szervezetek vezetői, az egyházi méltóságok, valamint az oktatási és kulturális intézmények irányítói, de a kijevi kisebbségpolitika formálói is. A fórum szervezését az ukrán miniszterelnökséghez tartozó kisebbségpolitikai hivatal és a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás irányította, és hasonló rendezvényeket terveznek a többi ukrajnai kisebbséggel is. Bár a találkozó kicsit kötelező körnek tűnhet, s talán politikai rituálé is az Európai Bizottság irányába, mégis üdvözlendő, hogy végre létrejött egy olyan platform, ahol a kisebbségekkel kapcsolatos törvények és életkörülmények valóban megvitatásra kerülnek, hiszen korábban nem volt ilyen lehetőség.

Jelenleg, ahogy folyamatban vannak az egyeztetések Ukrajna EU-csatlakozási folyamatáról, különös figyelmet kapnak a kisebbségi jogok is, ami egyfajta fokozott nyitottságot tükröz. Apróságnak tűnhet, de beszédes jel, hogy a legutóbbi rendezvényen több magyar állampolgár is "Ukrajna védelméért elnöki kitüntetést" vagy elismerő oklevelet vehetett át. Külön figyelemre méltó, hogy a kárpátaljai református püspök, Zán Fábián Sándor ukrán nyelven is elmondta áldását, ami a gesztuspolitika részét képezi egy szinte teljesen magyar nyelvű egyházmegye vezetőjeként. A közös ima után egyperces néma csend következett, miközben a háttérben egy hatalmas gyertya világított, és egy tiktakoló óra emlékeztetett az áldozatokra. "Slava Ukraini, Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!" – e szavak szinte minden előadó zárásaként elhangzottak, és a közönség halk, de határozott válasza követte őket.

Ez most a gesztusok ideje, a kijevi küldöttek is azt hangsúlyozzák, hogy a magyar, román, bolgár és más nemzetiségek fiai együtt harcolnak az ukránokkal az agresszor ellen már 2014 óta. "A párbeszéd, a tolerancia vezet minket az EU-ba" - mondta a fórumon Julija Grisina, a Zelenszkij-féle Nép Pártján jelen lévő képviselője, összhangban az "Egység a különbözőségben" uniós beszédhez fazonírozott ukrán szlogenjével.

Miután Ukrajna 2017-től drasztikusan csökkentette a nemzetiségi jogokat, 2022 nyarán történelmi változás következett be, amikor az ország megkapta az uniós tagjelölti státuszt. Ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalások valóban elinduljanak, az ukrán parlament 2023 decemberében több olyan törvénymódosítást fogadott el, amelyek kifejezetten a nemzetiségek jogait érintették. E módosítások között szerepelt a magyar kormány által megfogalmazott követelés is, miszerint Ukrajna uniós integrációja csak abban az esetben támogatható, ha a kárpátaljai magyarok anyanyelvi jogait nem korlátozzák.

A helyzet pikantériáját adja, hogy a magyar kormány a pozitív fejleményeket rendre figyelmen kívül hagyja. Ezt leginkább az EU csúcstalálkozón tapasztalhattuk, amikor Orbán Viktor inkább egy kávészünetet választott az ukrán csatlakozásról szóló szavazás idején. Ezzel nemcsak a döntést nem blokkolta, hanem elkerülte annak elismerését is, hogy van előrelépés a jogok terén. Azóta a magyar kormány folyamatosan napirenden tartja a kisebbségi jogok kérdését: februárban Szijjártó Péter egy új, 11 pontos követeléscsomagot nyújtott át a magyar közösség jogaiért, míg Orbán Viktor júliusban Kijevbe utazott, szintén ezen téma kapcsán. Ekkor is ügyelt arra, hogy ne árulja el az ukránoknak, hogy valójában „békemisszióval” van elfoglalva, hiszen éppen Putyinhoz igyekezett.